Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete díszpolgári címet adományoz azoknak a zuglói kötődésű (az elismert személy lakóhelye, munkássága, tanulmánya vagy egyéb módon Zuglóhoz köthető) természetes személyeknek, akik a kerület határain túlmutató, kiemelkedő eredményt értek el nemzeti vagy nemzetközi szinten gazdasági, kulturális, művészeti, egészségügyi, sport vagy a tudományos élet területén vagy a társadalom érdekében kifejtett tevékenységükkel, magatartásukkal eredményesen elősegítették a kerület anyagi és szellemi értékeinek gyarapítását.
A “Zugló díszpolgára” cím olyan elismerés, amellyel a kerület tiszteletét és háláját fejezi ki a kitüntetett személynek.
A díszpolgári cím adományozását díszoklevél és emlékérem tanúsítja, valamint adományozásával anyagi elismerés jár, melyet a polgármester ad át a kitüntetettnek, vagy közeli hozzátartozójának.
A díszpolgári cím először 2011-ben került átadásra, azt követően évenként adományozható.
Posztumusz díszpolgár az, akinek a halála után ítélik oda ezt a címet.
- Zugló Díszpolgára kitüntetést kapott 2022-ben
-
Bánhidi Ákos – a magyar rövidpályás gyorskorcsolya-válogatott edzője, korosztályos magyar bajnok műkorcsolyázó
Fotó: Balogh Róbert
1967-ben született Budapesten, kilenc éves korában Jászberényben ismerkedett meg a korcsolyázással, itt szerzett műkorcsolyázó alapokat. 3 évvel később már a Spartacus sportolójaként korosztályos magyar bajnok lett. Később a műkorcsolyáról gyorskorcsolyára váltott, ahol 1989-ben 500 méteren ranglista vezető volt.
Edzői pályafutását egyetemi gyakornokként is ekkor, 1989-ben kezdte. 1992-től 1997-ig sportegyesületi munkája mellett volt válogatott edző, majd 2001-től napjainkig a rövidpályás gyorskorcsolya válogatott edzője és egyben menedzsere is. Tevékenységének eredményeként a Liu testvérekkel felálló férfi váltó a 2018. évi pjongcsangi téli olimpián sporttörténelmi eredményt ért el, olimpiai bajnoki címet szerzett, csakúgy mint Liu Shaoang 2022-ben Pekingben, aki az 500 méteres távon lett olimpiai bajnok.
Gergely Róbert – Kétszeres EMeRTon-díjas magyar színész, énekes, dalszerző
1958-ban született Budapesten. 20 éven keresztül élt Zuglóban. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1976–1980 között. 1980–1987 között a Pécsi Nemzeti Színházban játszott.
1987–1988 között valamint 1991–től szabadúszó volt, 1988–1990 között a Vidám Színpad, 1990–1991 között pedig a Budapesti Operettszínház tagja volt.
1991-ben jelent meg ikonikus slágere, az Emmanuelle, amelynek nagy részben köszönheti mai napig tartó népszerűségét. A dalt a mai napig gyakran eljátsszák retró bulikon, rendezvényeken.
Körtvélyessy Zsolt – Jászai Mari-díjas színész, érdemes- és kiváló művész, a Nemzeti Színház és a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház örökös tagja, zuglói lakos
1941-ben született Budapesten. 1965-ben fejezte be a Filmszínészképző Stúdiót. 1969-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1969–1979 között a kecskeméti Katona József Színház, a Békés Megyei Jókai Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a Szegedi Nemzeti Színház színésze volt. 1979–1988 között a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt. 1989–2008 között a Nemzeti- illetve Pesti Magyar Színház társulatának tagja. 2008-tól a kecskeméti Katona József Színház tagja.
Pályafutása során több díjjal is kitüntették:
- 1982-ben Déryné-díj
- 1985-ben Jászai Mari-díj
- 2013 óta Érdemes művész
- 2019 óta Kiváló művész
Pusztai Liza – Világbajnok, ifjúsági olimpiai bajnok magyar kardvívó. A BVSC-Zugló versenyzője. A legfiatalabb magyar vívó, aki érmet tudott szerezni felnőtt világeseményen. A 2022. júliusában megrendezett Vívó Világbajnokságon a női kardcsapat tagjaként világbajnoki aranyérmet nyert.
Fotó: MTI / Illyés Tibor
Pusztai Liza 2001-ben született Budapesten. 2010-ben az Újpesti Tornaegylet színeiben kezdte sportpályafutását, majd 2012-ben edzőjével, Bódy Istvánnal átigazoltak a BVSC-be. 2016-ban az újvidéki kadét Európa-bajnokságon női kard egyéniben, majd csapatban is aranyérmet szerzett. A következő évben megvédte címét a kadét Európa-bajnokságon.
A 2017-es, Tbilisziben rendezett Európa-bajnokságon, ahol 16 évesen női kard egyéniben indult, bronzéremmel zárt. A Buenos Airesben rendezett ifjúsági olimpián kard egyéniben és a vegyes csapattal is aranyérmes lett. A 2019-es junior-Európa-bajnokságon szintén aranyérmet szerzett. A felnőttek világranglistáján ekkorra már a 9. helyre jött fel.
2018-ban és 2020-ban is az Év magyar vívójának választották.
Sebestyén Lajosné – esélyegyenlőségi aktivista
Fotó: Balogh Róbert
1955-ben Született Jobbágyiban, de már gyerekkorában Zuglóba került és a mai napig itt él, 2000-ben lépett be a Budapesti Mozgássérültek Egyesületébe. 2002-től a zuglói szervezet vezetője.
2005 óta minden évben megszervezi a Zuglói Kulturális Esélyegyenlőségi Fesztivált, amelynek célja, hogy “hidat” képezzen a kultúrán keresztül az ép és a segítséggel élő embertársaink körében, elősegítse a társadalomba való integrációt és elfogadást. Folyamatosan küzd az esélyegyenlőségért, kiáll a fogyatékkal élők érdekében.
Munkássága során több kitüntetést és elismerést kapott:
- 2007-ben Közösségért emlékdíjat,
- 2011-ben Budapestért díjat,
- 2017-ben a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete elismerésben részesítette,
- 2018-ban pedig Zuglóért érdeméremmel jutalmazták munkáját.
Szűcs Luca – A BVSC-Zugló sportolója, kadétvilágbajnok, világbajnok, a 2022 júliusában megrendezett Vívó Világbajnokságon a női kardcsapat tagjaként világbajnoki aranyérmet nyert.
Fotó: MTI / Illyés Tibor
2002-ben született Budapesten, Szilágyi Áron hatására Kezdett el vívni a 2012-es londoni olimpia után.
A BVSC egyesületben fogott először kardot és azóta is itt vív. A 2019-es Torun-i kadet világbajnokságon első helyet ért el.
A pandémia miatti leállás után 2022-ben vívhatott újra Európa bajnokságon, ahol csapatban első helyet értek el. Majd a Dubai Világbajnokságon szintén csapattal ezüstérmet szereztek junior korosztályban. Részt vett az U23 as Európa bajnokságon is, ahol egyéniben második, míg csapatban első lett.
Élete első felnőtt világversenyén a Törökországi Európa-bajnokságon a 4. helyen zártak a csapattal. A 2022-es Kairói Világbajnokságon pedig megszerezték a világbajnoki címet a csapattal.
Tóth Krisztina – József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, üvegművész, a Szépírók Társaságának tagja.
Fotó: Zsólyomi Norbert
1967-ben született Budapesten. A középiskolai éveiben kezdett publikálni, 1985-ben megnyerte vers kategóriában a Sárvári Diákírók és Diákköltők pályázatát, aztán csatlakozott ahhoz az irodalmi műhelyhez, amelynek többek között Kemény István és Vörös István is tagjai voltak.
Első kötete az Őszi kabátlobogás, 1989-ben jelent meg és rögtön Radnóti Miklós emlékéremmel díjazták. A ‘90-es évek elején Tempus-ösztöndíjat szerzett és Párizsban élt, ahol személyes ismeretséget kötött francia költőkkel.
1992-ben tanári diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi karán. 1994-98 között a Budapesti Francia Intézet munkatársaként kortárs képzőművészeti kiállításokat szervezett.
1998-ban, első gyermeke megszületése után otthagyta az állását és szabadúszó lett. Ekkor kezdett gyerekkönyveket is írni.
35 éve publikál, 36 könyve jelent meg, 28 nyelvre fordították le műveit.
Posztumusz Zugló Díszpolgára kitüntetésben részesült:
Deák András – újságíró, a Népszava, majd a Zuglói Lapok egykori főszerkesztője
1949-ben született, újságírói pályafutását lényegében a Népszavánál kezdte. Úgy lépdelt előre a ranglétrán, hogy végül 1990-ben a szerkesztőség tagjai megválasztották főszerkesztőjüknek. Ez is mutatta, hogy a munkatársak körében is elismert, népszerű újságíró volt.
Éppen a rendszerváltás idején lett a Népszava főszerkesztője. A lap tulajdonosa akkor még a SZOT volt, 1991 után, a szakszervezeti vagyon felosztását követően, került napirendre az újság értékesítése, ami 1994-ig tartott. Az újság új tulajdonosa nem tartott igényt a munkájára.
Nem maradt természetesen feladat nélkül, mivel 1990-ben a Zuglói Lapok főszerkesztője lett és 20 éven át töltötte be ezt a pozícióját. Ez alatt az idő alatt több polgármesterrel is dolgozott együtt. Bár nem itt lakott a kerületben, ízig-vérig zuglói volt. Mindenkit ismert, és őt is mindenki ismerte.
Deák András 2022-ben hunyt el.
Ihász Gábor – dalszerző, énekes
1946-ban született Budapesten. Gitározni autodidakta módon tanult meg, első sikeres dalát, a Kék csillag fenn az égen címűt 1968-ban írta.
Hazánk minden jelentősebb városában megfordult a Fonográf, a Kék Csillag, az Express és más együttesekkel, Koncz Zsuzsával, Kovács Katival, Korda Györggyel, a Heilig–Eszményi-párossal, de Szűcs Judith és Máté Péter és Szécsi Pál lemezein is olvashatjuk a nevét szerzőként.
A Magyar Rádió és a Magyar Televízió rendszeres szereplője volt. Két önálló nagylemeze jelent meg életében – az első 1980-ban, a második 1983-ban – és egy a halála után, de azt is ő készítette elő. A ‘Metronóm 77’ fesztiválon a Múlnak a gyermekévek című, S. Nagy Istvánnal közösen írt szerzeménye közönségdíjat nyert. Nagyon szerette Zuglót, dalaiban sokszor emlegette is.
Ihász Gábor 1989-ben hunyt el.
Tóth Potya István – tizenkilencszeres magyar válogatott labdarúgó, többszörös bajnok és kupagyőztes, edző
A vészkorszak áldozata, akit “A világ igaza” díjra terjesztettek fel, amiért a zuglói házában üldözöttek százait bújtatta.
Potya 1891-ben született Budapesten. Sportpályafutását a BTC-ben kezdte juniorként, majd 1906-ban több klubtársával megalapították a Nemzeti Sport Clubot. 1912 és 1926 között a Ferencváros labdarúgója. Kétszeres bajnok és kupagyőztes.
A két világháború között az egyik legjelentősebb magyar labdarúgóedző-egyéniség. Kezdeményezője volt az első trénerkollégiumnak az 1920-as években. Számos módszertani újítást vezetett be az edzésekben, mint a bemelegítés és téli alapozás.
A második világháború idején tartalékos tiszti szolgálatot teljesített. A nemzeti ellenállás “Dallam” nevű szervezetének tagja. A zuglói Telepes utcai házában üldözöttek százait menekítette.
1944 decemberében letartóztatták, először a Gestapo Fő utcai börtönében, majd a Belügyminisztérium Várban lévő, az Országház utca 28. szám alatti pincéjében raboskodott.
1945 február 6-án a nyilasok Kertész Géza korábbi válogatott labdarúgóval, majd labdarúgóedzővel együtt kivégezték.
- Zugló Díszpolgára kitüntetést kapott 2021-ben
-
Veres Amarilla – vívó paralimpikon, a 2020-as tokiói paralimpia aranyérmese
Fotó: Erdős Dénes / Képszerkesztőség
A BVSC-Zugló kerekesszékes vívója, a magyar küldöttség első aranyérmese a tokiói paralimpián. Kovács Iván tanítványa a magyar kerekesszékes vívás első egyéni női bajnoka lett. (Korábban magyar színekben csak a szintén zuglói Szekeres Pálnak sikerült egyéni paralimpiai aranyérmet nyernie.)
Amarilla a nők A kategóriás küzdelmében – a vívás szempontjából kevésbé sérültek között – tudott diadalmaskodni. A zuglói vívó a csoportjából négy győzelemmel és egy vereséggel jutott az egyenes kieséses főtáblára, ahol sorrendben egy amerikai, egy orosz és egy kínai vívót megverve jutott a döntőbe. A fináléban egy újabb kínai vívó, az előző olimpián három aranyérmet nyerő Zsung Csing ellen kellett mérkőznie. A 28 esztendős magyar vívó azonban rendkívül taktikus vívással meglepte esélyesebb ellenfelét, és 15-12-re megnyerte a döntőt.
Pálos Péter – paralimpikon, a 2020-as tokiói paralimpia aranyérmese, világ- és Európa-bajnok asztaliteniszező
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
A BVSC-Zugló asztaliteniszezője, a tokiói paralimpián aranyérmet nyert. A zuglói sportoló 2012-ben szerzett aranyérme, majd 2016-ban szerzett bronzérme után tért vissza az olimpiai dobogó tetejére az S11-es kategóriában.
Az aranyig vezető út azonban Tokióban sem volt egyszerű. A csoportkörből Peti ugyan két simának tűnő győzelemmel jutott a negyeddöntőbe, ám innentől kezdve minden mérkőzése végletekig izgalmas volt. A négy közé jutásért egy japán versenyző már 2-0-ra vezetett ellene, innen tudott Peti fordítani. Az elődöntőben francia riválisát is 3-2-vel múlta felül, majd a döntőben egy ausztrál versenyző ellen kétszer is szetthátrányból felállva nyerte meg pályafutása második paralimpiai aranyérmét.
Pálos Péter 1985-ben enyhe értelmi fogyatékkal született. 13 évesen egy Balatonnál töltött nyaralás alkalmával fogott először pingpongütőt a kezébe, amit aztán le sem tett többé. A BVSC-be igazolt, ma is ott játszik, az NBI-es felnőtt csapat egyik erőssége. Persze, az épek között. Pályafutása során háromszor nyert világ- és háromszor Európa-bajnoki címet. Londonban arany-, Rióban bronzérmes volt, Tokióban pedig ismét paralimpiai bajnok lett. Győzelem egyben születésnapi ajándék is volt a maga számára, Peti ugyanis augusztus 31-én tölti be 35. életévét.
Kinszki Judit – pedagógus, a Magyar Drámapedagógiai Társaság, a Diákszínjátszó Egyesület, valamint a Szabad Színházak Szövetsége alapítója
Kinszki Judit 1934-ben született Budapesten, Kinszki Imre fotográfus leánya. Gyermekkorát szüleivel és Gábor bátyjával Zuglóban, a Róna utca 121. szám alatti házban töltötte. Az Angol utcai elemi iskola, majd a terézvárosi Mária Terézia Leánygimnázium elvégzése után angol–magyar szakos diplomát szerzett 1956-ban. Kezdetben magántanári állást vállalt, majd 1962-től a Vörösmarty Gimnázium pedagógusaként dolgozott, itt alapította meg a színészképzés előszobájának számító, országos hírű drámaosztályt.
A ma már André Kertész, Robert Capa vagy Lucien Hervé mellé sorolt Kinszki Imrét 44 évesen egy Sachsenhausen felé menetelő munkaszolgálatos században látták utoljára, Kinszki Gábort a buchenwaldi haláltáborban gyilkolták meg. Judit és édesanyja a pesti gettóban élték túl a háborút. Az édesapa után egy bőröndnyi fotó maradt, melyeken a gangos zuglói bérház és környéke visszatérő témaként jelenik meg.
Kinszki Judit ma, 87 évesen is aktívan ápolja édesapja páratlan értékű hagyatékát. A megmenekített fényképnegatívok jelentős részét 1985-ben a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének ajándékozta, ennek digitalizált változata a hungaricana.hu portálon szabadon hozzáférhető. 2011-ben Zugló Önkormányzatának támogatásával a megmentett képekből nyílt fotókiállítás a Millenniumi Földalatti Vasút peronjain. Kinszki Judit nagylelkűen segíti a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely munkáját, több alkalommal adományozott fotókat a Helytörténeti Műhely digitalizált gyűjteményének.
Dr. Nagy László – világbajnoki arany- és ezüstérmes kajakozó, az MTK kajak-kenu szakosztályának egyik alapító tagja, edző, sportvezető
A Népköztársaság Kiváló és Érdemes sportolója, az MTK sportklub vezetője. Több magyar bajnokságot, kajak világbajnokságot nyert. Emellett Európa- és Világbajnokságon ezüst és bronzérmes helyezést ért el. A Magyar Labdarúgó Liga alapító tagja és elnöke, az MLSZ alelnöke, a Sportegyesületek Országos Szövetségének alapítója és elnöke volt. Jelenleg a Sportegyesületek Országos Szövetségében sportigazgatóként dolgozik. Szakmai munkája során számos kitüntetést, elismerést kapott. A magyar sport érdekében kifejtett tevékenységéért 1988-ban megkapta a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetést, 1995-ben pedig a Magyar Köztársaság Aranykeresztjét.
id. Richter József – Ezüstbohóc-díjas, valamint Kossuth-díjjal kitüntetett artistaművész, cirkuszi szakember
Fotó: Balogh Róbert
Idősebb Richter József a világ legrangosabb cirkuszfesztiválján, a Monte-Carlo-in 1974-ben Ezüstbohóc-díjat nyert feleségével, nagyobbik fia, Flórián 2004-ben ugyanitt Ezüst-, 2008-ban pedig a cirkusz történetében első magyar művészként Aranybohóc-díjat kapott. Kisebbik utódja, ifjabb Richter József a már említett cirkusztörténelmi budapesti duplázás mellett a két évvel ezelőtti Monte-Carlo-i fesztiválon szintén Aranybohóc-díjjal tért haza.
Az immár 46 éve Zuglóban élő Richter-család az egyik legpatinásabb família a hazai cirkusztörténetben. Jelenleg a hetedik generáció viszi tovább a cirkuszi stafétabotot.
Idősebb Richter József több mint 35 éve Zuglóban él. Ő volt az első magyar artistaművész, aki szerepelhetett, és aki Ezüstbohóc-díjat nyert 1974-ben Monte Carloban, a világhírű cirkuszfesztiválon, illetve a magyar cirkuszi művészek közül is ő érdemelte ki elsőként a Kossuth-díjat. Ahogy egy interjúban elmondta, arra is nagyon büszkék, hogy a Városligetben található kőcirkuszt is ők avathatták fel 1971-ben. Idősebb Richter József már főként a háttérben végez fontos tevékenységet. A Magyar Nemzeti Színház és a Richter Flórián Cirkusz alapítójaként rengeteg szervezési feladata van. Az évek során rengeteg ingyenjegyet adományoztak rászorulóknak, szegényebb sorsú családoknak, hogy ők is hozzájuthassanak a cirkusz nyújtotta élményhez.
Posztumusz Zugló Díszpolgára kitüntetésben részesült:
- Pécsi Ildikó – Kossuth- és Jászai Mari díjas színművésznő, 1994 – 1998 között Zugló 22-es számú választókerületének országgyűlési képviselője
- Dr. Kárpáti Sándor – reumatológus főorvos, a ZESZ Reumatológiai Osztályának osztályvezető főorvosa
- Dr. Kilényi Géza – jogtudós, ügyész, egyetemi tanár, igazságügy-miniszter helyettes, az Alkotmánybíróság alapító tagja
- vitéz Nagy Sándor – nyugalmazott katona, Izrael állam “Világ Igaza” kitüntetettje, aki a vészkorszakban üldözötteket mentett és bújtatott
- Zugló Díszpolgára kitüntetést kapott 2020-ban
-
Császári Attila – világbajnoki ezüstérmes öttusázó, a Magyar és az Európai Öttusa Szövetség volt elnöke
Fotó: Balogh Róbert
Sportdiplomata zuglói lakos. Kimagasló emberi kvalitásai és szakmai tudása alapján, sikeres sportolói karrier befejezése után méltóképpen képviselhette szeretett sportága érdekeit a hazai és nemzetközi színtéren is. A civil pályáján is folytathatta ezt a tevékenységet az egyik legnagyobb sportszergyártó hazai képviselőjeként. Császári Attila pályafutását úszóként kezdte, majd öttusázóként folytatta. Olimpikon úszó, kétszeres világbajnoki ezüstérmes és többszörös magyar bajnok öttusázó. Sportpályafutása befejeztével az öttusa szövetség főtitkáraként tevékenykedett, majd 12 évig a szövetség elnöke volt.
Magyar sportdiplomáciai karrierén túl az UIPM (Nemzetközi Öttusa Szövetség) legfőbb testületének, a végrehajtó bizottságnak tagja volt, illetve az Európai Öttusa Szövetség elnöki pozícióját is betöltötte 4 évig. Tagja volt a MOB elnökségének is, mely szervezet 2002-ben alelnökének is megválasztotta. A 2000. évi Sydney-i Olimpia főzsűrije volt. A civil életében sem távolodott el a sporttól, a magyar sport egyik legnagyobb támogatójánál, az Adidas-nál sportmarketing-managerként dolgozott nyugdíjazásáig.
Garay Klára – nyugalmazott pedagógus, Podmaniczky-díjas városvédő, a Cserepes Kulturális Non-profit Kft. volt ügyvezetője
Fotó: Balogh Róbert
A Nyíregyházi Tanárképző főiskolán biológia – gyakorlati foglalkozás szakon végzett. Két évtizedig tanított biológiát, vitte kirándulásokra, állatkerti biológia órákra, nyári táborokba a tanítványait. Gyerekműsorokat szerkesztett és rendezett. Ezekkel a kis bemutatókkal az idősotthonok lakóit, és az óvodásokat is szórakoztatták. Egyik ilyen szerkesztett műsorával megnyerte a Budapesti Művelődési Központ báb-dramatizálási pályázatát. Irodalmi olvasókönyvet állított össze a biológia tanításához, hogy szórakoztató stílusban, irodalmi nyelven is hallják megszólalni a természetet. Ez lett az egyik híd közte és a gyerekek között.
Akkreditált CHAMP szervezetfejlesztési tanácsadó, mely lehetővé tette, hogy a felnőttképzésben trénerként és szervezetfejlesztési tanácsadóként dolgozzon.
Fényképez és blog- bejegyzéseket ír, Városliget barátai címmel, és Otthon a fővárosban címmel. A szépségek és a visszásságok megmutatásával igyekszik a jó gyakorlatot megismertetni, felvilágosítani, elősegíteni a fenntartható fejlődést, a biológiai sokféleség megőrzését. Szeretné, ha a fiatalok és az idősebbek egyaránt az élő természet felé fordulnának, minél többet tennének azért, hogy megőrizzék természeti értékeinket, igyekezzenek a városi körülmények között élő növényeknek és magunknak is élhető viszonyokat biztosítani.
A zuglói kulturális élet patrónusa, 2015-től 2020-as nyugdíjazásáig a Zuglói Cserepes Kulturális Non-profit Kft. ügyvezetője.
dr. Éless Béla – színész-rendező, művészeti vezető
Fotó: Képszerkesztőség / Erdős Dénes
Dr. Éless Béla az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának esztétika szakán végzett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán színházelméletet tanult. Alapító tagja és rendezője volt a Tatabányai Bányász Színpadnak, a Budapesti Perem Színpadnak. Dolgozott a Magyar Rádió és a József Attila Színház rendezőjeként, utóbbi színésze is volt. A Tatabányai Jászai Mari Színház és a Budaörsi Játékszín alapítója, igazgató-művészeti vezetője volt.
2008. óta az Éless-Szín alapítója, igazgató-művészeti vezetője, amely színtársulat Zugló kulturális életének szerves része lett.
Keresztes Ildikó – énekes, színész, előadóművész
Az erdélyi származású Keresztes Ildikó, előadóművész, zuglói lakos. Sokoldalúságát jellemzi, hogy énekesnőként, színésznőként is kimagasló minőségi produkciókban szerepelt, láthatták őt színházban, filmekben és televíziós műsorokban is. Számos díjjal és kitüntetéssel rendelkezik, melyek közül kiemelkedik a Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2017) és a Pro Urbe Budapest Díj (2019) .
Nagylemezei, koncertjei, színházi szerepei, televíziós és filmes szereplései mellett rendszeresen vesz részt karitatív rendezvényeken, vagy emel szót az állatvédelemért.
Szívében sosem szűnt meg erdélyinek maradni, erős gyökerei, hite és értékrendje átszövi egész munkásságát. Részt vesz a közösség életében, civil szervezeti rendezvényeken is közreműködik.
Konrád György – brácsaművész
Fotó: Balogh Róbert
A Columbus utcai lakos Konrád György brácsaművész, több, mint 50 éve zuglói. Zsidó származása miatt elhurcolták, családja nagy részét elvesztette a Holokausztban. Az egész világban öregbítette Magyarország hírnevét a Tátrai vonósnégyes tagjaként. 1984-ben Érdemes művész kitüntetést kapott munkája elismeréseként.
Posztumusz Zugló Díszpolgára kitüntetésben részesült:
- Gém Zoltán – a BVSC-Zugló vízilabda szakosztályának vezetője, szövegíró, zeneszerző
- Novák Imre – irodalmár
- Serfőző Gyuláné – a Studium Generale Zuglói Egyesület tagja
- Zugló Díszpolgára kitüntetést kapott 2019-ben
-
- dr. Vass László – közgazdász, politológus, egyetemi tanár, a Budapesti Kommunikációs Főiskola alapító igazgatója
- Kabdebó Lóránt – irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár
- Janicsák István – előadóművész, zenész, író, dalszövegíró
- dr. Lebovits Imre – mérnök-közgazdász, holokauszt túlélő
- Balázsi Gyöngyi – nyugdíjas óvodapedagógus
Posztumusz díjazott:
- dr. Radó Dezső – kertészmérnök-közgazdász, a környezet- és a fák védelmezője
- Zugló Díszpolgára kitüntetést kapott 2018-ban
-
- Morschhauser Miklós – festőművész
- Reszler Ernesztin – népművelő
- Szekeres Pál – olimpikon, paralimpikon, tőr- és kardvívó, edző
- Liu Shaolin Sándor – az olimpiai bajnok gyorskorcsolya-váltó tagja
- Liu Shaoang – az olimpiai bajnok gyorskorcsolya-váltó tagja
- Burján Csaba – az olimpiai bajnok gyorskorcsolya-váltó tagja
- Knoch Viktor – az olimpiai bajnok gyorskorcsolya-váltó tagja
Posztumusz díjazottak:
- Gyenge Sándor – történelemtanár, a Studium Generale Zuglói Egyesület kezdeményezője
- Kaján Tibor – karikaturista
- Dr. habil Révai Tamás PhD. – kutató orvos
- Török Bódog – kézilabdázó, mesteredző
- Zenthe Ferenc – színművész
- Zugló Díszpolgára kitüntetést kapott 2017-ben
-
- Beregi Péter – színművész, érdemes és Jászai-díjas művész
- Jordán Tamás – színművész, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész, rendező, színigazgató, egyetemi docens
- Buza Péter – újságíró, író, helytörténész, városvédő
- Maurer Dóra – festő, grafikus, művészpedagógus, egyetemi tanár
- Rátonyi Gábor – egykori sportoló, edző, Zugló korábbi polgármestere
Posztumusz díjazottak:
- dr. Fenyvesi Csaba – olimpiai bajnok párbajtőrvívó
- Polyák Imre – olimpiai bajnok birkózó
- Kesjár Csaba – autóversenyző
- Kinszki Imre – fotóművész
- Nagy Sándor – Munkácsy-díjas szobrászművész
- Zugló Díszpolgára kitüntetést kapott 2016-ban
-
- Szász Emese – olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes párbajtőrvívó
- Prof. Dr. Persányi Miklós – a Fővárosi Állatkert- és Növénykert főigazgatója
- Dr. Varga József – az Uzsoki Utcai Kórház orvosigazgatója, az urológiai osztály vezetője
- Dr. Velkey György – a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója
- Zugló Díszpolgára kitüntetést kapott 2015-ben
-
- Gedó György – olimpiai bajnok ökölvívó, edző
- Laár András – humorista, költő, zeneszerző, színész, dalszövegíró
- Litkai Ferencné Horváth Ildikó – pedagógus, a Dr. Mező Ferenc Általános Iskola volt igazgatója
- Pelyva György – politikus, Zugló volt alpolgármestere, közéleti személyiség
- Sándor Iván – József Attila-, Márai Sándor- és Kossuth-díjas író, kritikus, esszéista
Posztumusz díjazottak:
- G. Dénes György (Zsüti) – Kossuth-díjas költő, dalszövegíró, zeneszerző
- Illés Sándor – újságíró, író, költő, műfordító
- Záborszky József – karmester, zenetanár, zeneszerző
- Zugló Díszpolgára kitüntetést kapott 2014-ben
-
Berecz András – mesemondó, folklór kutató, népmesegyűjtő
Évtizedek óta Zuglóban él, számos kerületi rendezvényen lépett már fel. Az Ökrös és Egyszólam együttes alapítója. Az éneklés mellett néprajzi tanulmányokat is végez. Tíz éve Kodály-sorozatot indított útjára. Műfordítással is foglalkozik. Egyedi előadó művészete, páratlan tehetsége, gyűjtő munkája tette országosan elismerté. 12 lemeze, 4 könyve jelent meg, 2 dokumentumfilmet készített.
Díjak:- 1985. – A Népművészet Ifjú Mestere díj
- 1990. – Magyar Művészetért Alapítvány díja
- 1993. – Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
- 2001. – Magyar Örökség-díj
- 2003. – Március 15. díj
- 2005. – Alternatív Kossuth-díj
- 2005. – Príma díj
- 2008. – Szer Üzenete díj
- 2010. – Budapestért díj
- 2011. – Kossuth-díj
Turczi István – költő, író, műfordító, irodalomtudós, szerkesztő
A Parnasszus irodalmi folyóirat szerkesztője, a zuglói könyvnapok szervezője. Rendszeresen publikál, Zugló és az ország egyik vezető irodalmára. Tevékenysége határon túl is ismert, alkotói tevékenysége mellett napjaink egyik legaktívabb irodalomszervezője, tagja a Magyar Írószövetségnek, a szervezet Költői Szakosztályának főtitkára, illetve tagja továbbá a Szépírók Társaságának és a Szövetségének. Sokáig vezette a Bartók Rádió Muzsikáló reggel c. műsorát.
Díjak:- 2004. – A varsói költészeti fesztivál nagydíja
- 2006. – József Attila-díj
- 2010. – A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj
Záborszky Kálmán – karmester, igazgató, karnagy
Több évtizede végzi művészi, pedagógusi tevékenységét. A nemzetközi hírű Zuglói Filharmónia alapítója, vezető karmestere. Igényes és hiánypótló műsorválasztásával, több mint két évtizede itthon és külföldön is nagyon sokat tesz a magyar zenekultúráért. Zeneművészeti, oktatói munkáját valamint zuglói munkásságának elismerését fémjelzi nemzetközi hírnévre szert tevő tanítványainak eredményei, valamint a kerületi iskolák kórusainak felépítése, működtetése és a Kodály, Bartók módszer népszerűsítése is. Nevéhez fűződik többek között a Pastorale hangversenysorozat, térzenei koncertek, több ezer fős kórusokkal történő előadásai.
Díjak:- 1990. – Artisjus kitüntető oklevél a kortárs magyar zene színvonalas előadásáért
- 1994. – Zirzen Janka díj
- 1997. – Budapestért díj
- 2000. – Lajtha László előadói díj
- 2002. – Apáczai Csere János díj 2003. Zuglóért Emlékérem
- 2003. – “Az év embere” kitüntetés (a zuglói polgárok szavazatai alapján)
- 2006. – Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje
- 2007. – Területi Prima Primissima Díj
Posztumusz díjazottak:
Weinwurm Árpád
Kereskedőcsaládból származik, nyugdíjazásáig vegyészként dolgozott. 1990-től a Fidesz támogatásával egyéni képviselői mandátumot szerzett Zuglóban, ahol négy évig az Oktatási Bizottság elnöke. 1995-től ismét képviselő 1998-ig. 1994-ben és 1998-ban a kerület Fideszes polgármesterjelöltje. 1998-2002 között a Fővárosi Közgyűlés Emberjogi Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának az elnöke. 2002-2010 között ismét zuglói képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke, 2010-től tanácsadó, 2013-tól a Zuglói Filharmónia Felügyelőbizottsági tagja. Hosszú évekig a Zuglói Fidesz elnökségi tagja, majd elnöke. 1995-ben megalapította a Polgárok Zuglóért Alapítványt és a Zuglóért Polgári Egyletet, amelynek haláláig elnöke volt. Az Egylet az elmúlt 19 évben híres művészek és közéleti személyiségek részvételével több mint 120 kulturális, közéleti rendezvényt szervezett a zuglói polgároknak, köztük a hagyományos október 22-i ünnepi gálahangversenyt az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére.
- Zugló Díszpolgára kitüntetést kapott 2013-ban
-
Lett Miklós – könyvtáros, levéltáros
Negyven éve lakik Zuglóban. Tevékenyen részt vett a Vajdahunyadvárban megrendezett “Zugló építészete” kiállítás anyaggyűjtésében és szövegkönyvének megírásában, csakúgy, mint a Műcsarnokban megrendezett Zugló kiállítás rendezésében. Szerkesztője és társszerzője volt az 1995-ben kiadott “Zugló 60 éves” kötetnek, később két kiadásban is a “Zuglói Lexikon” szerkesztésében vett részt. Szerkesztőként és társszerzőkén közreműködött a “Zuglói füzetek” sorozatban, többek között:
Zugló Közlekedése, Zugló szobrai és emléktáblái, Baróti Szabó László emlékezete
Zugló építészeti emlékei, Zugló templomai és történelmi egyházai.
Ezen kívül kéziratos formában szerkeszti és közreadja Zugló történelmi adattárát, immáron az ötven köteten is túl.Müller Péter – író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó
Zuglói lokálpatrióta író, eredeti szakmáját tekintve dramaturg. Napjainkig művek sokaságát állította színpadra. A hazai populáris-ezoterikus irodalom egyik legismertebb alakja. Írói tevékenysége és a tanítás iránti vágya eredményeképpen elindította a Mesterkurzus elnevezésű előadás-sorozatot, amelyen az önmagát kereső embernek igyekszik segíteni a mindennapi életben, az önmegvalósításban. Drámaíró tevékenysége meghatározó.
Díjak:- Filmkritikusok díja (1979)
- Onasszisz díj /Lugosi című drámájáért/ (1997)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997)
- József Attila-díj (1998)
Bárány Béla – plébános, hitoktatási felügyelő
Mély hitével és Isten iránti szeretetével, személyes kapcsolatával, erőt tud sugározni, reményt tud adni a legnehezebb helyzetben is a hozzá fordulóknak. Kiemelten fontosak számára a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók és a családok, akiknek évente egy alkalommal külön rendezvényeket szervez. 2012-ben a Zuglói Önkormányzattal együttműködve átadta a templom területének egy részét használatba, hogy a tereprendezés által ez a terület Zugló főtere legyen és élhetőbb, szebb, méltóbb környezetben éljenek az itteni emberek. 2005-től az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hitoktatási felügyelője és helyettes plébánosa, 2008. január 1-től a Budapest-Zugló, Páduai Szent Antal templom plébánosa.
Ambrus Miklós – olimpiai bajnok vízilabdázó, kapus
Szülővárosából, Egerből indult el. A lipcsei EB-n szerzett elsőség után a Tokiói Olimpián is aranyérmes. Ötszörös magyar bajnokként és ötvenszeres válogatottként vonult vissza.
Hosszú éveken át egyik vezetője volt a zöld-fehér pólós csapatnak. Tamás fia is őrizte a Fradi együttesének kapuját, majd a pécsi pólós gárdát vezette. Aktívan részt vesz az Olimpiai Bajnokok Klubja vezetésében.Sporteredményei:
- Európa-bajnok (1962 – Lipcse)
- olimpiai bajnok (1964 – Tokió)
- ötszörös magyar bajnok (1956, 1962, 1963, 1965, 1968)
Elismerései:
- Magyar Sportért (1993)
- 1956-os emlékérem (1994)
Szécsi István – POFOSZ XIV. Kerületi és a POFOSZ 1956-os Hagyományőrzők elnöke
Tevékenyen részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben, s ezért 15 év börtönbüntetésre ítélték. Jelentős szerepe és érdeme van abban, hogy mind több fiatal kapcsolódik a kerületi szervezethez, hiszen évente meghirdetik irodalmi-történelmi pályázatukat, többször szerveznek kirándulásokat. 2010-ben ő kezdeményezésére jött létre az 1956 Öröksége alapítvány, melynek székhelye Zugló.
Elismerései:
- 1956-os emlékérem (1991)
- Hazért Érdemkereszt Kiskeresztje (1991)
- Forradalom Hőse (2009)
- A POFOSZ felterjesztésében: Hazáért Érdemkereszt bronz, ezüst és arany fokozata és a Forradalom Bölcsője ezüst fokozata
Posztumusz díjazottak:
Samodai József – helytörténész
Zugló szülötte. Elemi iskoláit a Telepi (Telepes) utcai iskolában, középiskolai tanulmányait a Szt.István gimnáziumban végezte. Lelki fejlődését az Assisi Szt.Ferenc cserkészcsapat vezetői és a városligeti Regnum Marianum-os atyák vigyázták. Zugló múltjának, jeles szülötteinek, építészeti, vallási és kulturális emlékeinek fáradhatatlan kutatója, őrzője. A „Zugló lexikon” társszerzője, szerkesztője. A Zuglói lapokban meghonosította a kalendárium rovatot, amelynek évtizedig szerkesztője, előadásokat tartott iskolákban, helyi és országos televíziókban.
Dr. Schuszter Zoltán – kerületi főállatorvos
1977-ben végzett az Állatorvos-tudományi Egyetemen, majd később egy bécsi kisállatklinikán tanult. Másoddiplomaként klinikus szakállatorvosi diplomát szerzett, a Magyar Kisállatgyógyász Állatorvosok Egyesületének (HSAVA) tagja. A SZIE Állatorvos-tudományi kar külső gyakorlat vezetője. 26 évvel ezelőtt megüresedett egy állatorvosi hely Zuglóban, és ő örömmel elvállta a pozíciót. Főállatorvosként nemcsak a Varsó utcai és a Rákosfalva parki rendelőkben végzett munkájával, hanem a publikációin keresztül is sokat adott a kerületnek.
Kézdy György – Jászai Mari-díjas színész
Klasszikus tragédiák és modern művek jelentős karakterszerepeit játszotta el, felhasználva a groteszk ábrázolásmód eszközeit is. Számos színházi darab, játékfilm, tévéfilm ismert alakjainak megformálója. Pályája végén szabadfoglalkozású színészként dolgozott.
Díjak:- Jászai Mari-díj (1981)
- Érdemes művész (1988)
- Ivánka Csaba-díj (2006)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)
- Zugló Díszpolgára kitüntetést kapott 2012-ben
-
Nagy Anna – színművész
A színésznő pályafutása 1963-ban kezdődött, a Pacsirta című filmben nyújtott alakítása tette ismertté. 1963–1966 között a debreceni Csokonai Színházban játszott, 1966–1994 között a Madách Színház tagja. Mintegy negyven filmben alakított emlékezetes szerepeket, köztük a Szindbádban, Tízezer napban, az Árvácskában, a Holnap lesz fácánban, a Franciska vasárnapjaiban, vagy a Vakvagányokban. A zuglói kötődésű színésznő a 41. Magyar Filmszemle alkalmából 2010-ben életműdíjat kapott pályafutása elismeréséül.
Díjak:- Jászai Mari díj (1987)
- Érdemes Művész (2013)
Dánandrássy Katalin – tanító
Tanítóként kezdte pályafutását, majd technika tanári képesítést szerzett. Elismert, szeretetre méltó tanárként dolgozott 1975-1986 között a zuglói Dr. Mező Ferenc Általános Iskolában. Pedagógiai munkásságát a szeretet jellemezte. Harmóniában élt környezetével, a természettel, mindenben meg tudta találni a szépet, a jót. Hagyományaink tiszteletét, a magyar nyelv szeretetét közvetítette tanítványainak. Számára minden gyermek „megmenthető” volt, szép szóval, jó példával egyengette tanítványai útját. Említésre méltó költészete. Az elmúlt 40 év pedagógusi munkája mellett közel 100 verset írt. Verseiben szeretetet, összetartozást sugároz az olvasó és a hallgatóközönség felé. Legfőbb értékei: Isten, Haza, Család.
Szabó Gabriella – olimpiai bajnok kajakozó
2003-ban, a KSI versenyzőjeként bronzérmes volt az ifjúsági világbajnokságon. A következő évben két Európa-bajnokságot nyert az ifik között. 2005-ben a világbajnokságon ötödik volt K4 200 méteren. 2006-ban háromszor állhatott a dobogóra az U23-as Európa-bajnokságon. 2007-ben Európa-bajnok lett kajak 2-esben 1000 méteren. A 2008-as pekingi olimpián női kajak 4-esben ezüstérmes volt. A zuglói lakosú kajakozó négyszeres világbajnok, és VB bronzérmes, ötszörös Európa bajnok, háromszoros EB ezüstérmes, és EB bronzérmes. A 2012-es a londoni olimpián női kajak 4-esben aranyérmet szerzett.
Kökény Roland – olimpiai, világ- és Európa-bajnok, kajakozó
Pályafutását a Nyíregyházi Vízügy Medosz SE kajak-kenu szakosztályában kezdte, itt sportolt 1982-től 1989-ig. Az egyesületet édesapja, Kökény Zoltán irányította.Utánpótlás versenyzőként átigazolt a Tiszai Erőmű kajak-kenu szakosztályába, majd ezt követően a Csepelben kajakozott és jutott a válogatottságig.
Eredményei: Londoni Olimpia 2012. I. hely, Athéni Olimpia 2004. VI. hely. Kétszeres világbajnoki I. és kétszeres II. helyezett, kétszeres Európa bajnoki I. helyezett, tízszeres magyar bajnok. 2013-ban Kökény Roland és Dombi Rudolf egy párban V. helyezést ért el 1000 méteren az Európa-bajnokságon. Világraszóló olimpiai bajnoki teljesítményével – zuglói lakosként városrészünket is képviselte a londoni olimpián – méltó arra, hogy kerületünk lakosságának elsősorban a gyerekek példaképe legyen.
Díjak, elismerések:- Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (2004)
- Az év magyar kajakozója (2005, 2012)
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012)
- Esztergom díszpolgára (2012)
- A magyar kajaksport örökös bajnoka (2012)
- Az év magyar csapatának tagja (2012)
Berki Krisztián – olimpiai és kétszeres világbajnok tornász, lólengés-specialista
2002-ben a KSI sportolójaként a junior Európa-bajnokságon lólengésben második, csapatban 11. volt. Többszörös Európa-bajnok (hat I. hely), Világbajnok (két I. hely, két II. hely), többszörös mesterfokú magyar bajnok (nyolc I. hely). A 2012-es londoni olimpia aranyérmese. A 2013-as Európa-bajnokságon második helyen végzett lólengésben.
Díjak, elismerések:- Az év magyar sportolója (2010, 2011)
- Az év magyar sportolója (NSSZ) (2010, 2011)
- Az év magyar tornásza (2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012)
- Junior Príma-díj (2007)
- Újpest díszpolgára (2012)
- A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012)
- Budapest díszpolgára (2012)
- Nagyecsed díszpolgára (2012)
- Az év magyar sportolója választás második helyezettje (2012)
- Zugló Díszpolgára kitüntetést kapott 2011-ben
-
Dr. Hajnal György – kanonok, plébános
Főbb feladatának tekinti a közösség lelkipásztori gondozását, tanítói, megszentelői és kormányzói feladatainak ellátását. 1990-ben kapta meg plébánosi kinevezését a Budapest- Regnum Marianum új plébániájára. 1995-ben Pesti-Középső Espereskerület esperes helyettese. 2001-től az esztergomi főszékesegyházi káptalan kanonokja. Több kitüntetés, díj birtokosa többek között Aranykatedra emlékplakett (1994), Zuglóért Emlékérem (1995), Budapestért-díj (1996).
Hajnal atya Pro Urbe díjas, építész. A Regnum Marianum tervezésében és kivitelezésében folyamatosan dolgozott, miként pap elődei a középkorban. Hajnal atya reneszánsz ember. Széles látókörű, mindent szeretettel érintő, a hitéletben is elismert szakértő. Plébánosként megteremtője a helytörténeti gyűjteménynek, Regnum Marianum könyvtárnak, egyházi ötvösművészeti kiállításnak, helyt ad a zuglói Lohr gyűjteménynek. Hajnal atya elnöke a Zuglóiak Egymásért Alapítványnak és a Caritas Collectio Mozgássérülteket Támogató Egyesületnek, alapítója a Zoborhegy téri Regnum Marianum Alapítványnak. 1992-ben létrehozta a Plébánia múzeumi gyűjteményét. Hajnal atya hite, embersége, derűje, lokálpatriotizmusa mindannyiunk számára követendő példa.Kardos Péter – főrabbi
1958-ban kezdte meg tanulmányait rabbi és kántorszakon. 1962-től, mint kántor, Tóra olvasó dolgozott, a rabbi tisztet 10 évig nem töltötte be. Civil foglalkozást vállalt, mivel több nyelven beszélt, idegenvezető lett.1971-ben lett rabbi, és egy évig látta el feladatát Kispest, Csepel és Pesterzsébet körzetében. Ekkor közölte vele Salgó László, a Budapesti Rabbiság Igazgatója, hogy a következő hét péntekétől, a Bét Áron Thököly úti zsinagóga lesz hivatásának székhelye. Így került Zuglóba.
Több, mint 40 éve a zuglói közösség lelkipásztora. A Főrabbi Úr példája jól mutatja: a megállapodottság, a hűség lehet a haladás záloga, sőt feltétele. Zugló közösségének és a kerületnek tisztelete, ragaszkodása, is ezt bizonyítja.
Kiemelkedő tevékenységet fejt ki a Zuglóban levő keresztény egyházak és a zsidó felekezet közötti kapcsolat érdekében, valamint aktív munkát végzett MAZSIHISZ kerületben levő Szeretetkórházával és a Scheiber Sándor Gimnázium vezetőivel. Kardos Péter főrabbi a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége lapjának, az Új életnek két évtizede a szerkesztője, aki tulajdonosa a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagi fokozatának. A közösség jól érzi magát a társaságában. Nagyra értékelik munkásságát, felkészültségét, fáradozását.Baranyi László – színművész
A Família Kft. nagypapájaként országszerte megismert színművész 1957-ben szerezte diplomáját Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában.
1957-től 1961-ig az Állami Déryné Színház, 1961-től a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1963-tól a Pécsi Nemzeti, 1965-től a szolnoki Szigligeti Színház, 1971-től 1976-ig között pedig a kecskeméti Katona József Színház művésze volt. 1976-tól fellépett a Mikroszkóp Színpadon, 1980-tól a Nemzeti Színházban, 1986-től pedig újból a Mikroszkóp Színpadnál játszott.
Az 1927-ben született művész 1968 óta lakik Zuglóban. Fiatal korában aktívan sportolt, aminek a színpadon is rengeteg hasznát vette. Keményen állta a próbákkal, az előadásokkal és a turnékkal együtt járó megterheléseket, és a fiatalkori megerőltető edzésekkel nemcsak fizikai, hanem erkölcsi tartást is szerzett. Ez a titka annak, hogy ma is aktívan játszik és fiatalos lendülettel vállal részt Zugló kulturális életében.