Zugló Polgármesteri Hivatal
munkatársai közül kijelölte azt a válaszadói kört, akik végzettségükben,
képzettségükben reprezentálták a hivatal teljes személyzetét.
A kijelölést követően a
LEOCANNE Consulting Group Kft. megtartotta a szükséges oktatásokat és kérdőív-egyeztetéseket.
Ezt követően a munkatársak kitöltötték a CAF kérdőívet, megfogalmazták
válaszaikat, értékeléseiket a 9 kérdéscsoportra vonatkozóan. A kitöltött
kérdőíveket a LEOCANNE Consulting Group Kft. dolgozta fel. A
24 beérkezett kérdőív közül 2 értékelhetetlen, mivel szöveges értékelést
nem készítettek, illetve egységesen mindenhol 0 pontot adtak az egyes alkritériumoknak.
A 9 kritérium rövid összefoglalása
az értékelhető kérdőívek alapján a következő:
1. Kritérium:
Az 1. Kritérium a vezetés
által kialakított hivatali küldetést, arculatot, a stratégiai tervek megfogalmazásának,
megvalósításának sikerességét hivatott értékelni.
Az 1.1. – 1.4. Alkritériumok
alapján számított
átlag 2,01 , ami azt igazolja vissza,
hogy a vezetés a célokat ugyan kialakította, a terveket megfogalmazta,
de a megvalósítás még csupán részben valósult meg a folyamatos változtatások
miatt, és a kommunikáció a tervekről, illetve az elért eredményekről
a dolgozók felé elmarad. A leginkább fejlesztésre szoruló terület az 1.4
alkritérium (A vezetés mennyire kezeli megfelelően a politikai döntéshozókkal
és egyéb érdekelt felekkel fennálló kapcsolatát), amely a legalacsonyabb
értéket mutatja (1,76-os átlag).
2. Kritérium:
A 2. Kritérium a szervezet
küldetésének végrehajtását, jövőképének megvalósítását értékeli azon a
stratégiai útvonalon, amelyet politikák, tervek, célkitűzések, célok és
folyamatok szegélyeznek.
A 2.1. – 2.3. Alkritériumok
alapján számított
átlag 2,22, ami ismételten azt igazolja vissza,
hogy a vezetés a célokat, terveket ugyan megfogalmazta, de a megvalósítás
és a kommunikáció elmarad. A leginkább fejlesztésre szoruló terület, amely
a legalacsonyabb értéket mutatja, a 2.3. Alkritériumhoz (1,82 átlag) kapcsolódóan
a stratégia és tervezés megvalósítás, és annak a kommunikálása a dolgozók
felé.
3. Kritérium:
A 3. Kritérium a szervezet
humán erőforrás – gazdálkodására vonatkozó kérdéseket hivatott vizsgálni.
A 3.1. – 3.3. Alkritériumok alapján számított
átlag 2,23.
A leginkább fejlesztésre
szoruló terület, amelyek a legalacsonyabb értéket mutatja, a 3.3. Alkritériumhoz
(1,45 átlag) kapcsolódóan a munkatársak bevonása, véleménykérés, a kommunikáció
fejlesztése.
4. Kritérium:
A 4. Kritérium a szervezet
kapcsolatrendszerével összefüggésben vizsgálja annak kezelését, saját céljai,
működése érdekében annak felhasználását. A 4.1. – 4.6. Alkritériumok
alapján számított
átlag 2,72.
A leginkább fejlesztésre
szoruló terület, amely a legalacsonyabb értéket mutatja, a 4.1. Alkritériumhoz
(2,19) kapcsolódóan partnerség további erősítésre, erre vonatkozó lehetőségek
feltárása.
5. Kritérium:
Az 5. Kritérium a szervezeti
folyamatok kezelését, fejlesztését vizsgálja a hivatali stratégia, valamint
az ügyfél(állampolgár)-elégedettség tükrében. Az 5.1. – 5.3. Alkritériumok
alapján számított
átlag 2,72.
A leginkább fejlesztésre
szoruló terület, amely a legalacsonyabb értéket mutatja, az 5.3. Alkritériumhoz
(1,91 átlag) kapcsolódóan a modernizálás, innováció tervezése és irányítás.
A változások tervezése megtörténik, de azt nem kommunikálják, illetve a
változások eredményeit, hasznait nem értékelik.
6. Kritérium:
A 6. Kritérium az ügyfelek
/ állampolgárok megelégedettségét tükröző területeket vizsgál, az eredmények
szempontjából. A 6.1. – 6.2. Alkritériumok alapján számított
átlag 2,70.
A 6.2. Alkritérium esetében
2,36 volt a válaszadók által adott pontok átlaga, ami azt jelzi, hogy a
fejlődés ezen a területen megindult, az információ rendelkezésre áll,
így kellő szervezéssel, odafigyeléssel az ügyfél-elégedettség a jövőben
is tovább növelhető.
7. Kritérium:
A 7. Kritérium a munkatársak
elégedettsége, motivációja területén elért eredményeket vizsgálja.
A 7.1. – 7.2. Alkritériumok
alapján számított
átlag 2,36.
Fejlesztendő terültek a
kommunikáció a dolgozókkal, a dolgozók véleményének kikérése, értékelése
(dolgozói elégedettségmérés).
8. Kritérium:
A 8. Kritérium a szervezet
eredményességét a társadalmi környezetre gyakorolt hatásait vizsgálva hivatott
körülírni. A 8.1. – 8.2. Alkritériumok alapján számított
átlag
2,34.
Általánosságban megfogalmazható,
hogy a szervezet működése során igyekszik a társadalmi környezetre kellő
figyelmet fordítani.
9. Kritérium:
A 9. Kritérium a kitűzött
teljesítmény célok, valamint pénzügyi mutatószámok alapján megvalósult
eredményeket vizsgálja. A 9.1. – 9.2. Alkritériumok alapján számított
átlag
2,31.
Fejlesztendő terület az
eredmények kommunikálása a dolgozók felé, mivel többségük nem rendelkezik
kellő információval ezen a területen.
A fentiekben összefoglalt,
a kutatási dokumentumból kiemelt értékelések visszaigazolják az önkormányzat
és a hivatal vezetésének döntési helyességét, hogy célszerű a CAF – kutatással
foglalkozni.
Az Európai Unióban teljes
körűen alkalmazott CAF – értékelés rámutat azokra a gyenge pontokra,
melyek javításában, az ezekhez szükséges erőforrások megteremtésében az
önkormányzatnak és a hivatal vezetésének együttesen lépnie kell.
A CAF vizsgálatról készült
egy részletes összegzés, ez egy kivonata annak.
Az értékelés alapján javasoljuk
egy cselekvési program elkészítését, amelyet össze kell kapcsolni a minőségprogramban
megfogalmazott mérhető minőségcélokkal. Fontos, hogy a mérhető célok
teljesüljenek, annak érdekében, hogy a következő CAF vizsgálat eredményei
visszaigazolják a célok megvalósulását.
Javasolatunk, hogy az európai
és hazai gyakorlathoz illeszkedően a CAF – kutatást évente egyszer célszerű
megismételni és összehasonlítani az évenkénti értékeket a hivatal folyamatainak
javítása és a minőségirányítási rendszer fejlesztésének szándékával.
Budapest, 2007. 12. 10.
A 2008-évi kutatás eredménye
ÖSSZEFOGLALÓ
Budapest-Zugló Polgármesteri
Hivatalában
2008-ban lefolytatott
Közös Értékelési Keretrendszer kutatásról
Zugló Polgármesteri Hivatal
munkatársai közül kijelölte azt a válaszadói kört, akik végzettségükben,
képzettségükben reprezentálták a hivatal teljes személyzetét.
A kijelölést követően a
LEOCANNE Consulting Group Kft. megtartotta azokat az oktatásokat és kérdőív-egyeztetéseket.
Ezt követően a munkatársak kitöltötték a CAF kérdőívet, megfogalmazták
válaszaikat, értékeléseiket a 9 kérdéscsoportra vonatkozóan. A kitöltött
kérdőíveket a LEOCANNE Consulting Group Kft. dolgozta fel. A
20 beérkezett kérdőív közül 5-ben szöveges értékelést nem készítettek.
A 9 kritérium rövid értékelései
a következők:
1. Kritérium:
Az 1. Kritérium a vezetés
által kialakított hivatali küldetést, arculatot, a stratégiai tervek megfogalmazásának,
megvalósításának sikerességét hivatott értékelni.
Az 1.1. – 1.4. Alkritériumok
alapján számított átlag 2,40 , ami azt igazolja vissza, hogy a vezetés
a stratégiát kialakította, a célokat megfogalmazta, a megvalósítás
még csupán részben történt meg a folyamatos változtatások miatt, és a kommunikáció
a célokról, a stratégiáról, illetve az elért eredményekről a dolgozók
felé elmarad. A tavalyi felméréshez hasonlítva az eredmények javulást mutatnak.
A leginkább fejlesztésre szoruló terület az 1.4 alkritérium (A vezetés
mennyire kezeli megfelelően a politikai döntéshozókkal és egyéb érdekelt
felekkel fennálló kapcsolatát), amely a legalacsonyabb értéket mutatja
(1,85-ös átlag).
2. Kritérium:
A 2. Kritérium a szervezet
küldetésének végrehajtását, jövőképének megvalósítását értékeli azon a
stratégiai útvonalon, amelyet politikák, tervek, célkitűzések, célok és
folyamatok szegélyeznek.
A 2.1. – 2.3. Alkritériumok
alapján számított átlag 2,12, ami a tavalyi eredményhez viszonyítva kismértékű
(2 %-os) csökkenést mutat. Ez szintén azt igazolja vissza, hogy a vezetés
a célokat, terveket ugyan megfogalmazta, de a megvalósítás és a kommunikáció
elmarad. A tavalyi évi eredményhez viszonyítva a 2.1 alkritérium mutatja
a legnagyobb arányú (9%) csökkenést, de a leginkább fejlesztésre szoruló
terület, amely a legalacsonyabb értéket mutatja, a 2.3. alkritériumhoz
(1,7 átlag) kapcsolódóan a stratégia és tervezés megvalósítás, és annak
a kommunikálása a dolgozók felé.
3. Kritérium:
A 3. Kritérium a szervezet
humán erőforrás – gazdálkodására vonatkozó kérdéseket hivatott vizsgálni.
A 3.1. – 3.3. Alkritériumok alapján számított átlag 2,60, ami a tavalyi
eredményhez képest 7 %-os javulást mutat.
A leginkább fejlesztésre
szoruló terület, amelyek a legalacsonyabb értéket mutatja, de a tavalyi
eredményhez képest 17%-os emelkedést mutat, a 3.3. alkritériumhoz (2,3
átlag) kapcsolódóan a munkatársak bevonása, véleménykérés, a kommunikáció
fejlesztése.
4. Kritérium:
A 4. Kritérium a szervezet
kapcsolatrendszerével összefüggésben vizsgálja annak kezelését, saját céljai,
működése érdekében annak felhasználását. A 4.1. – 4.6. Alkritériumok
alapján számított átlag 2,63, ami kismértékű csökkenés (2%-os) a tavalyi
eredményekhez képest. A legnagyobb csökkenést (14 %) a 4.5 alkritérium
érte el (2,45 átlag). A 4.1 alkritérium tavaly a leginkább
fejlesztésre szoruló területek
közé tarozott, de az idei felmérés eredményeként 10 %-os emelkedést mutat.
5. Kritérium:
Az 5. Kritérium a szervezeti
folyamatok kezelését, fejlesztését vizsgálja a hivatali stratégia, valamint
az ügyfél(állampolgár)-elégedettség tükrében. Az 5.1. – 5.3. Alkritériumok
alapján számított átlag 2,71, ami gyakorlatilag a tavalyi értékkel azonos.
A leginkább fejlesztésre
szoruló terület, amely a legalacsonyabb értéket mutatja, még mindig az
5.3. Alkritériumhoz (2,10 átlag) kapcsolódóan a modernizálás, innováció
tervezése és irányítás, bár az idei felmérés eredménye 4 %-os emelkedést
mutat. A tavalyi eredményekhez képest 5%-os visszaesést mutat az 5.2 alkritérium,
mely a tevékenységek, szolgáltatások fejlesztése az ügyfelek bevonásával.
6. Kritérium:
A 6. Kritérium az ügyfelek
/ állampolgárok megelégedettségét tükröző területeket vizsgál, az eredmények
szempontjából. A 6.1. – 6.2. Alkritériumok alapján számított átlag 3,36,
ami a tavalyi felmérés eredményéhez képest 13 %-os javulást mutat.
A 6.2. Alkritérium esetében
3,26 (tavalyi eredményhez viszonyítva 18%-os emelkedés) volt a válaszadók
által adott pontok átlaga, ami azt jelzi, hogy a fejlődés ezen a területen
elindult, az információ rendelkezésre áll, így kellő szervezéssel, odafigyeléssel
az ügyfél-elégedettség a jövőben is tovább növelhető.
7. Kritérium:
A 7. Kritérium a munkatársak
elégedettsége, motivációja területén elért eredményeket vizsgálja.
A 7.1. – 7.2. Alkritériumok
alapján számított átlag 2,41, ami a tavalyi eredményekkel közel azonos.
Fejlesztendő terültek a
7.1 alkritérium (dolgozók elégedettsége, motivációja), mivel itt 7%-os
csökkenés mutatkozik a tavalyi eredményhez képest.
8. Kritérium:
A 8. Kritérium a szervezet
eredményességét a társadalmi környezetre gyakorolt hatásait vizsgálva hivatott
körülírni. A 8.1. – 8.2. Alkritériumok alapján számított átlag 2,63, ami
6 %-os emelkedést mutat a tavalyi eredményhez képest.
Általánosságban megfogalmazható,
hogy a szervezet működése során egyre nagyobb figyelmet fordít a társadalmi
környezetre.
9. Kritérium:
A 9. Kritérium a kitűzött
teljesítmény célok, valamint pénzügyi mutatószámok alapján megvalósult
eredményeket vizsgálja. A 9.1. – 9.2. Alkritériumok alapján számított
átlag 3,11, ami 16 %-os emelkedést mutat a tavalyi eredményhez képest.
A kritériumuk csoportosított,
összesített eredményeit, valamint az eredmények átlagértékeit az elmúlt
év hasonló adatainak tükrében az alábbi táblázat, illetve grafikonok mutatják:
|
|
2007
|
2008
|
|
Adottságok összesen/átlag
|
11,90 / 2,38
|
12,46 / 2,49
|
|
Eredmények összesen/átlag
|
9,71 / 2,43
|
11,51 / 2,88
|
|
Összes kritériumösszesen/átlag
|
21,61 / 2,40
|
23,97 / 2,66 |
A fentiekben összefoglalt,
a kutatási dokumentumból kiemelt értékelések visszaigazolják az önkormányzat
és a hivatal vezetésének döntési helyességét, hogy célszerű a CAF – kutatással
foglalkozni.
Az Európai Unióban teljes
körűen alkalmazott CAF – értékelés rámutat azokra a gyenge pontokra,
melyek javításában, az ezekhez szükséges erőforrások megteremtésében az
önkormányzatnak és a hivatal vezetésének együttesen lépnie kell.
A CAF vizsgálatról készült
egy részletes összegzés, ez egy kivonata annak.
Az értékelés alapján javasoljuk
egy cselekvési program elkészítését, amelyet össze kell kapcsolni a minőségprogramban
megfogalmazott mérhető minőségcélokkal. Fontos, hogy a mérhető célok
teljesüljenek, annak érdekében, hogy a következő CAF vizsgálat eredményei
visszaigazolják a célok megvalósulását.
Javasoljuk, hogy az európai
és hazai gyakorlathoz illeszkedően a CAF – kutatást évente egyszer célszerű
megismételni és összehasonlítani az évenkénti értékeket a hivatal folyamatainak
javítása és a minőségirányítási rendszer fejlesztésének szándékával.
Budapest, 2008. 12. 10.