Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu
augusztus 21. hétfő, Sámuel

Bontási engedélyezési eljárás

I. Hatósági tevékenység átfogó megnevezése

Építésügyi hatósági eljárások

II. Konkrét megnevezése

Bontási engedélyezési eljárás

1. Vonatkozó jogszabályok:

  • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről  (Itv)
  • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
  • 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról (R312)
  • 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
  • 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról (Rtt)
  • 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
  • 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
  • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló
  • 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
  • 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
  • 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
  • 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
  • 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
  • 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról
  • 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól
  • 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról
  • 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes
  • Budapest-Zugló Képviselő-testületének 19/2003. (VII.8.) sz. önkormányzati rendelete Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról
  • Főv. Kgy. 47/1998. (X. 15.) sz. rendelete a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2011. (XI.23.) számú önkormányzati rendelete az építészeti örökség helyi védelméről

2. Tevékenység engedély kiadás feltétele – tevékenységenkénti (engedély) döntés típusonkénti leírása

Bontási engedély alapján végezhető

a) a műemléket érintő,
b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,
c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.

Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik az előzőekben felsorolt bontási engedély köteles és az R312 2. mellékletében felsorolt – bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött – bontási tevékenységek körébe.
Az R312 2. melléklete szerint bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek:

1. A bruttó 300,0 m3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény bontása, kivéve a lakást tartalmazó, a zártsorú vagy ikres beépítésű épületet.
2. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince bontása.
3. Meglévő építményben – alapozás nélküli – égéstermék-elvezető bontása, ha az nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.
4. Önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény bontása, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet bontása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell:
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) megbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.
6. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
7. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
8. Önálló reklámtartó építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,
b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.
9. Temető területén:
a) sírbolt, urnasírbolt bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet vagy a 3,0 m magasságot.
b) urnafülke, sírhely, sírjel bontása.
10. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel bontása, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
11. Emlékfal bontása, ha annak magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
12. Park, játszótér, sportpálya műtárgyainak bontása.
13. Tömegtartózkodás céljára nem alkalmas, vagy legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek)
bontása.
14. Növénytermesztésre szolgáló üvegház bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,
b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.
15. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,
b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.
16. A 6,0 m vagy annál kisebb gerincmagasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló bontása.
17. A bruttó 50,0 m3–nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó bontása.
18. Támfal bontása, melynek mérete nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.
19. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács bontása.
20. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó áttelepítése, árnyékszék bontása.
21. Építményen vagy építményben lévő napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó bontása, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit:
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.
22. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy bontása.
23. Telken belüli geodéziai építmény bontása.
24. Utasváró fülke bontása.
25. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) bontása, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
26. Építési tevékenység végzéséhez szükséges állványzat elbontása.
27. Bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási épület bontása.
28. Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó bontása, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáró-híd bontása.

A bontás tudomásulvétele eljáráshoz kötött bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kérelmező a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a bontási szándékára irányuló kérelmét az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtotta, és a bontási tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatóság jogszerű hallgatással tudomásul véve az eljárás megindulásától számított tíz napon belül nem tiltotta meg.

Az építésfelügyeleti hatóság elérhetősége:
Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, 1051 Budapest, Sas u. 19

A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartása mellett méri fel, hogy
a) adottak-e a döntés meghozatalának feltételei,
b) az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet,
c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát.

A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján vizsgálja, hogy
a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket,
b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e,
c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát,
d)  a tervezőként megjelölt személy, vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére,
e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)–d) pont előírásainak.
Műemlék esetén az előzőeken túl az építésügyi hatóság azt is vizsgálja, hogy a tervezett bontási tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

3. Kérelem benyújtás módja
a)  papír alapú (kötelezendően alkalmazandó nyomtatványon)
b) elektronikus (párbeszédre épülő, online)

A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.
Az ÉTDR használatáról bővebb információ a www.etdr.gov.hu oldalon a tájékoztató az ügyfelek számára menüpontban, vagy a www.e-epites.hu/etdr/ugyfel oldalon érhető el.

III. Kérelem tartalma tételesen

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét,
  • az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét
  • az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
  • a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
  • a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 8. melléklet I. rész 4. pont 4.1. alpontja szerinti számított építményértéket,
  • a kérelem tárgyával összefüggésben
    – az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
    – a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
    – a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
  • a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
  • az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
  • meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
  • az építtető aláírását

A kérelemben megadható az ügyfél elektronikus levélcíme, a telefax száma vagy a telefonos elérhetősége.

IV. Csatolandó mellékletek
A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell
a) az R312 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, valamint
b) az eljárási illeték befizetésének igazolását.

A kérelemhez mellékelni lehet, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük az R312 8. mellékletében meghatározott technikai és formai követelményeknek.

V. Az engedélyezési eljárás

Hatáskör gyakorlója:
Az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője rendelkezik hatáskörrel.

Eljáró szerven belül:
Hatósági Osztály Építésügyi Hatósági Csoport 1-2.

Ügyintézési határidő:
21 nap

Eljárás hiányos kérelem esetén:
Ha a kérelem hiányos, az építésügyi hatóság haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül, legfeljebb tíz napos teljesítési határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.

Ügyintézési határidőbe be nem számítható idők:
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.
l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

Döntés formája, tartalma:

A hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a Ket. szerint függő hatályú döntést hoz, amennyiben 8 napon belül az ügy érdemében nem dönt, vagy az eljárást nem szünteti meg.
A függő hatályú döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.
Az építésügyi engedélyezési eljárásokban az R312 alapján az elsőfokú építési hatóság az eljárás megindításáról szóló tájékoztatást a függő hatályú döntésbe foglalja.
Az ÉTV 53/C. § (7) bekezdése szerint, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja.

A bontási engedélyre vonatkozó érdemi határozat három fő részből áll:
a) rendelkező rész,
b) indokolási rész,
c) figyelmeztető és tájékoztató rész.

Ket. 72. § (1) bekezdés szerint a határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot,
c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben
da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,
dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést,
dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt,
de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt,
df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint a 131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,
dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,
e) az indokolásban
ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,
ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát,
ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye,
ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,
d) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit.

A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) összefoglalóan az elfogadott, figyelembe vett szakértői véleményt,
b) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását.

A határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy
a) az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,
b) a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el,
c) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be,
d) az építtető a bontási tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,
e) tájékoztatást arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,
f) az építtető a bontási tevékenység befejezését követően – a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania,
g) a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.

VI. Eljárás illetéke, igazgatási szolgáltatási díj

Az Itv. szabályozza az építésügyi hatósági eljárásokban fizetendő eljárási illeték megfizetését.

Elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági eljárásban az illetéket az alábbi módokon lehet megfizetni:

  • készpénz átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • bankkártyás átutalással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • Építésügyi Fizetési Portálon (elérhető: efp.e-epites.hu)

Minden esetben az átutalás közlemény rovatában az érintett ügyirat számát fel kell tüntetni!

Az eljárás illetékét, az Itv. Melléklete XV. fejezetének szabályai szerint kell megfizetni.

E szerint a bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint.
Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.

VII. Döntésben foglaltak végrehajtása, ellenőrzése, jogkövetkezménye

A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt
a) a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy
b) a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik.

Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal.

Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni.

VIII. Döntés elleni jogorvoslat rendje, előírásai

A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,

A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén jogerőre emelkedik a döntés
a) az első fokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
b) az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését.

A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A fellebbezést Budapest Főváros Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztálya részére kell címezni (1014 Budapest, Logodi u. 38-40.) A fellebbezést Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Jegyzőjéhez, mint elsőfokon eljáró építésügyi hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál lehet benyújtani.

Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.
Az elsőfokú építéshatóság a fentebb megjelölt feltételekkel ellentétes, vagyis az indokolás nélküli, illetve a megtámadott döntéssel tartalmilag nem összefüggő, vagy a döntésből nem közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozó fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik ÉTDR elektronikus tárhellyel, akkor fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez, valamint hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak a megjelölt dokumentumokhoz.

A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a fellebbezéshez 30.000,- Ft illetéket kell leróni,

Jelen, elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági eljárásban az illetéket az alábbi módokon lehet megfizetni:

  • készpénz átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • bankkártyás átutalással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • Építésügyi Fizetési Portálon (elérhető: efp.e-epites.hu)

Minden esetben az átutalás közlemény rovatában az érintett ügyirat számát fel kell tüntetni!

IX. Költségmentesség engedélyezése

A költségmentesség engedélyezése a Ket. 159. § és a 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szerint történik.
A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet.
A költségmentesség az illeték, a díj és az egyéb eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti.

X. További információk

Telefon: 06-1-872-9314
E-mail

Ügyfélfogadás
Építési ügyekben az ügyfélfogadás a Pétervárad utca 2. szám alatti ügyfélszolgálati irodán történik
Az ügyfélfogadás ideje:
Hétfő: 8.15 – 12.00 és 12.30 -17.00
Kedd: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 15.30
Szerda: 8.15 -12.00 és 12.30 – 16.00
Csütörtök: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 15.30
Péntek: 8.15 és 11.30

Megosztás

Hozzászólások lezárva.