Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu
november 19. vasárnap, Erzsébet

Építési engedély meghosszabbításának engedélyezési eljárás

I. Hatósági tevékenység átfogó megnevezése

Építésügyi hatósági eljárások

II. Konkrét megnevezése

Építési engedély meghosszabbításának engedélyezési eljárás

1. Vonatkozó jogszabályok

  • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (Itv)
  • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
  • 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról (R312)
  • 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
  • 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról (Rtt)
  • 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
  • 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
  • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló
  • 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
  • 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
  • 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
  • 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
  • 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
  • 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról
  • 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól
  • 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról
  • 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes

2. Tevékenység engedély kiadás feltétele – tevékenységenkénti (engedély) döntés típusonkénti leírása

Az építésügyi hatóság az R312 51. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott engedélyek esetén helyszíni szemlén vizsgálja, hogy az építési vagy bontási tevékenységet megkezdték-e, a megkezdett építési vagy bontási tevékenységet jogszerűen végzik-e és az elkészült építmény, építményrész készültsége milyen mértékű.

Ha az építésügyi hatóság az építési engedély hatályának lejárta előtt vagy lejártakor megtartott helyszíni szemlén megállapítja, hogy az elkészült építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van – függetlenül a még fennmaradó nem építésiengedély-köteles építési tevékenységekre – az engedély hatályát nem hosszabbítja meg, hanem az építtetőt a használatbavételi engedély vagy a használatbavételi tudomásulvétel megkérésére és a hiányzó munkálatok határidőre történő elvégzésére szólítja fel.

Az R312 52 § (4) bekezdése szerint az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát annak lejárta előtt kérelemre, a (6) bekezdésben foglalt feltételek mellett legfeljebb két alkalommal, egy-egy évvel hosszabbíthatja meg
a) az építési tevékenység megkezdése előtt, valamint
b) megkezdett építési tevékenység esetén.

Az R312 52 § (5) bekezdése szerint az elvi építési keretengedély és a telepítési engedély a hatályának lejárta előtt, kérelemre, egy ízben, legfeljebb fél évvel hosszabbítható meg.

Az R312 52 § (6) bekezdése szerint az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt

a) a (4) bekezdés a) pontja, és az (5) bekezdés szerinti esetben akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok

  • nem változtak meg, vagy
  • megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként előírva teljesíthetők,

b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha

  • az engedélyezett építési tevékenység – a bontás kivételével – legalább tartószerkezet kész, vagy azt meghaladó állapotban van, és
  • az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és
  • az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült, és
  • a 2016. január 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján engedélyezett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső új, nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épület esetén a meghosszabbított hatály határnapja nem haladja meg a 19. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott határnapot, vagy
  • az engedélyezett bontási tevékenység végzésének készültségi foka meghaladja az 50%-ot.

Az R312 52 § (7) bekezdése szerint az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbítja akkor is, ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de
a) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e –, kivéve a 2016. január 1-jét megelőzően engedélyezett, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű új épület építési engedélyét, ha hatályának meghosszabbítása meghaladná a 19. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott határnapot,
b) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti.

3. Kérelem benyújtás módja

a) papír alapú
(kötelezendően alkalmazandó nyomtatványon)

b) elektronikus
(párbeszédre épülő,online)

A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.

Az ÉTDR használatáról bővebb információ a www.etdr.gov.hu oldalon a tájékoztató az ügyfelek számára menüpontban, vagy a http://www.e-epites.hu/etdr/ugyfel oldalon érhető el.

Az építtető az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelmében a jogerős
a) építési engedély,
b) elvi építési keretengedély,
c) telepítési engedély,
d) bontási engedély
hatályának meghosszabbítását kérheti.

III. Kérelem tartalma tételesen

A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét,
  • az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét
  • az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
  • a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
  • a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 8. melléklet I. rész 4. pont 4.1. alpontja szerinti számított építményértéket,
  • a kérelem tárgyával összefüggésben
    – az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
    – a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
    – a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
  • a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
  • meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
  • az építtető aláírását

A kérelemben megadható az ügyfél elektronikus levélcíme, a telefax száma vagy a telefonos elérhetősége.

IV. Csatolandó mellékletek

Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni lehet, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását.

V. Az engedélyezési eljárás

  • hatáskör gyakorlója
    Az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője rendelkezik hatáskörrel.
  • eljáró szerven belül
    Hatósági Osztály Építésügyi Hatósági Csoport 1-2.
  • ügyintézési határidő
    21 nap
  • eljárás hiányos kérelem esetén
    Ha a kérelem hiányos, az építésügyi hatóság haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül, legfeljebb tíz napos teljesítési határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.
  • ügyintézési határidőbe be nem számítható idők

a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.
l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

  • döntés formája, tartalma
    A hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a Ket. szerint függő hatályú döntést hoz, amennyiben 8 napon belül az ügy érdemében nem dönt, vagy az eljárást nem szünteti meg.
    A függő hatályú döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.
    Az építésügyi engedélyezési eljárásokban az R312 alapján az elsőfokú építési hatóság az eljárás megindításáról szóló tájékoztatást a függő hatályú döntésbe foglalja.
    Az ÉTV 53/C. § (7) bekezdése szerint, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja.

Az engedély meghosszabbítására vonatkozó érdemi határozat három fő részből áll:
a) rendelkező rész,
b) indokolási rész,
c) figyelmeztető és tájékoztató rész.

Ket. 72. § (1) bekezdés szerint a határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell
a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot,
c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben

  • a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
  • a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,
  • az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést,
  • az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt,
  • az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt,
  • a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint a 131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,
  • a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,

e) az indokolásban

  • a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
  • az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
  • a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,
  • a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát,
  • az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye,
  • azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
    a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,

f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az engedély tárgyától függően tartalmazza:
a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
b) a határozattal érintett telek címét, helyrajzi számát,
c) meghosszabbított építésügyi hatósági engedély típusát, számát, keltét,
d) az engedélyezett tevékenység rövid leírását,
e) rendelkezést arról, hogy a meghosszabbított engedélyben foglaltak továbbra is érvényben maradnak,
f) az engedély megadásának egyéb feltételeit,
g) az engedély meghosszabbított hatályát.

A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza az engedély megadása feltételeinek indokolását.

A határozat tájékoztatást tartalmaz a további hosszabbítás lehetőségéről vagy arról, hogy az engedély hatálya tovább nem hosszabbítható.

VI. Eljárás illetéke, igazgatási szolgáltatási díj

Az Itv. szabályozza az építésügyi hatósági eljárásokban fizetendő eljárási illeték megfizetését.

Elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági eljárásban az illetéket az alábbi módokon lehet megfizetni:

  • készpénz átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • bankkártyás átutalással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • Építésügyi Fizetési Portálon (elérhető: efp.e-epites.hu)

Minden esetben az átutalás közlemény rovatában az érintett ügyirat számát fel kell tüntetni!

Az eljárás illetékét, az Itv. Melléklete XV. fejezetének szabályai szerint kell megfizetni.
E szerint az eljárás illetéke 10 000 forint.

VII. Döntésben foglaltak végrehajtása, ellenőrzése, jogkövetkezménye

Lásd a meghosszabbított engedély típusa szerinti tájékoztató VII. fejezetében.

VIII. Döntés elleni jogorvoslat rendje, előírásai

A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,

A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén jogerőre emelkedik a döntés
a) az első fokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
b) az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését.

A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A fellebbezést Budapest Főváros Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztálya részére kell címezni (1014 Budapest, Logodi u. 38-40.) A fellebbezést Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Jegyzőjéhez, mint elsőfokon eljáró építésügyi hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál lehet benyújtani.

Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.
Az elsőfokú építéshatóság a fentebb megjelölt feltételekkel ellentétes, vagyis az indokolás nélküli, illetve a megtámadott döntéssel tartalmilag nem összefüggő, vagy a döntésből nem közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozó fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik ÉTDR elektronikus tárhellyel, akkor fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez, valamint hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak a megjelölt dokumentumokhoz.

A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a fellebbezéshez 30.000,- Ft illetéket kell leróni,
Jelen, elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági eljárásban az illetéket az alábbi módokon lehet megfizetni:

  • készpénz átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • bankkártyás átutalással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • Építésügyi Fizetési Portálon (elérhető: efp.e-epites.hu)

Minden esetben az átutalás közlemény rovatában az érintett ügyirat számát fel kell tüntetni!

IX. Költségmentesség engedélyezése

A költségmentesség engedélyezése a Ket. 159. § és a 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szerint történik.
A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet.
A költségmentesség az illeték, a díj és az egyéb eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti.

X. További információk

  • telefon: (1) 87-29-314
  • e-mail
  • ügyfélfogadás
    Építési ügyekben az ügyfélfogadás a Pétervárad utca 2. szám alatti ügyfélszolgálati irodán történik
    Az ügyfélfogadás ideje:
    Hétfő: 8.15 – 12.00 – 12.30 -17.00
    Kedd: 8.15 – 12.00 – 12.30 – 15.30
    Szerda: 8.15 -12.00 – 12.30 – 16.00
    Csütörtök: 8.15 – 12.00 – 12.30 – 15.30
    Péntek: 8.15 – 11.30
Megosztás

Hozzászólások lezárva.