Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu
augusztus 20. vasárnap, István

Építési engedély

I. Hatósági tevékenység átfogó megnevezése

Építésügyi hatósági eljárások

II. Konkrét megnevezése

Építési engedélyezési eljárás

1. Vonatkozó jogszabályok

  • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről  (Itv)
  • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
  • 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról (R312)
  • 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
  • 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról (Rtt)
  • 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
  • 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
  • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló
  • 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
  • 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
  • 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
  • 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
  • 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
  • 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról
  • 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól
  • 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról
  • 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes
  • Budapest-Zugló Képviselő-testületének 19/2003. (VII.8.) sz. önkormányzati rendelete Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról
  • Főv. Kgy. 47/1998. (X. 15.) sz. rendelete a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról
  • Budapest-Zugló Képviselő-testületének 39/2004. (VI.23.) számú önkormányzati rendelete a zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről
  • Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2010. (XI.24.) számú önkormányzati rendelete az építtetők személygépkocsi elhelyezési kötelezettségéről
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2011. (XI.23.) számú önkormányzati rendelete az építészeti örökség helyi védelméről
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 62/2012. (XI.30.) számú önkormányzati rendelete a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2013. (V.27.) számú önkormányzati rendelete a helyi építészeti-műszaki tervtanács működésének rendjéről
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2013. (V.27.) számú önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról

2. Tevékenység engedély kiadás feltétele – tevékenységenkénti (engedély) döntés típusonkénti leírása

Az R312 17§ (1) bekezdése szerint az építési tevékenység végzésére – az 1. mellékletben felsoroltak kivételével – jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni.

Az R 312 1. sz. melléklete szerint építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek:
1. Az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) változatlan formában újjáépíteni.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Meglévő építményben – alapozást nem igénylő – új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) megbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.
6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
7. A 14. pont e) alpontjában és a 30. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,
b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.
10. Temető területén:
a)  sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.
11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
12. Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.
13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
14. Megfelelőség igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda
e) az a) és b) alpontokban meghatározott rendeltetéssel rendelkező és legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas vagy nettó 20 m2 alapterületet meg nem meghaladó – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény
építése.
15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,
b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.
16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,
b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.
17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
18. A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.
19. A telek természetes terepszintjének – építési tevékenységgel összefüggő – 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása.
20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.
21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.
24. Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.
25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.
26. Telken belüli geodéziai építmény építése.
27. Utasváró fülke építése.
28. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.
29. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat mérethatár nélkül, bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése.
30. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
32. Közforgalom elől elzárt, telken belüli, 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.
33. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.
34. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény létesítése.

A településképi bejelentési köteles építési munkákat a településképi bejelentési eljárásról szóló Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2013. (V.27.) számú önkormányzati rendelete tartalmazza.
A településképi bejelentési eljárásról tájékoztató a honlapunkon IDE KATTINTVA található.

Az R312 18.  § (1) bekezdése szerint az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy
a) a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18–22. §-ában és 31. § (1) bekezdésében előírtaknak,
b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása az új építmény építése vagy meglévő építmény bővítése esetén – kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában – az Étv. 23–24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e,
c) a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e
ca) az Étv. 31. § (2)–(5) bekezdésében előírt követelményeknek,
cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek,
cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek,
cd) az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak,
d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely
da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná,
db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné,
e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges
ea) járulékos építmények telken belül,
eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és
ec) a közműellátás
a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e,
f) a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is), vállalkozás jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre,
g) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)–e) pont előírásainak,
h) a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint
i) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e.

Műemlék, nyilvántartott műemléki érték esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység az előzőeknek nem felel meg, vagy az engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.

Az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével – 2018. december 31-ig alkalmazható.

3. Kérelem benyújtás módja
a)  papír alapú (kötelezendően alkalmazandó nyomtatványon)
b) elektronikus (párbeszédre épülő,online)

A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.
Az ÉTDR használatáról bővebb információ a www.etdr.gov.hu oldalon a tájékoztató az ügyfelek számára menüpontban, vagy a www.e-epites.hu/etdr/ugyfel oldalon érhető el.

III. Kérelem tartalma tételesen

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét,
  • az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét
  • az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
  • a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
  • a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 8. melléklet I. rész 4. pont 4.1. alpontja szerinti számított építményértéket,
  • a kérelem tárgyával összefüggésben
    – az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
    – a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
    – a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
  • a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
  • az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
  • meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
  • az építtető aláírását

A kérelemben megadható az ügyfél elektronikus levélcíme, a telefax száma vagy a telefonos elérhetősége.

IV. Csatolandó mellékletek

Az építési engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tartalmától függően mellékelni kell
– jogszabályban előírt esetekben
-a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét (27/2013 R.), vagy
-a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét,
– az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.
– az R312 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,
– ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, az R312 5. melléklete szerinti dokumentációt.

A településképi véleményezési eljárásról szóló 27/2013. (V.27.) számú Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelete alapján Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: polgármester) településképi véleményt ad az alábbi építésügyi hatósági engedélykérelemhez:

  • új építésű épület,
  • meglévő épület közterületről látható átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is érinti.

A településképi véleményezési eljárásról részletes tájékoztató a honlapunkon IDE KATTINTVA található.

Szakhatóságot kell bevonni az építési engedélyezési eljárásba az R312 6. mellékletében meghatározott feltételek fennállása esetén.

Ha a kérelmező birtokában van

  • a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,
  • a természet védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélye,

az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez.

A kérelemhez mellékelni lehet, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.
A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük az R312 8. mellékletében meghatározott technikai és formai követelményeknek.

V. Az engedélyezési eljárás

Hatáskör gyakorlója:
Az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője rendelkezik hatáskörrel.

Eljáró szerven belül:
Hatósági Osztály Építésügyi Hatósági Csoport 1-2.

Ügyintézési határidő:
21 nap

Eljárás hiányos kérelem esetén:
Ha a kérelem hiányos, az építésügyi hatóság haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül, legfeljebb tíz napos teljesítési határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.

Ügyintézési határidőbe be nem számítható idők:
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.
l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

Döntés formája, tartalma:
A hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a Ket. szerint függő hatályú döntést hoz, amennyiben 8 napon belül az ügy érdemében nem dönt, vagy az eljárást nem szünteti meg.
A függő hatályú döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.
Az építésügyi engedélyezési eljárásokban az R312 alapján az elsőfokú építési hatóság az eljárás megindításáról szóló tájékoztatást a függő hatályú döntésbe foglalja.
Az ÉTV 53/C. § (7) bekezdése szerint, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja.

Az építési engedélyre vonatkozó érdemi határozat három fő részből áll:
a) rendelkező rész,
b) indokolási rész,
c) figyelmeztető és tájékoztató rész.

Ket. 72. § (1) bekezdés szerint a határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot,
c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben
da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,
dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést,
dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt,
de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt,
df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint a 131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,
dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,
e) az indokolásban
ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,
ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát,
ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye,
ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót,
b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,
d) a telken már meglévő építmény későbbi – kártalanítási igény nélküli – átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése,
e) a tervezett építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények építésére, meglévő építmény bontására, tereprendezés (környezetrendezés) végzésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést,
f) az engedély megadásának egyéb feltételeit,
g) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményét,
h) az engedély hatályát.

A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza:

a) a szakértői véleménynek, a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását,
b) a döntés kikötéseinek és az építési engedély megadása feltételeinek indokolását,
c) az építési engedély iránti kérelem elutasításának indokolását,
d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását,
e) az országos építési követelményektől való eltérés tárgyában hozott döntés indokolását.

A határozat az engedély tárgyától függően tartalmaz:

a) figyelmeztetést arra, hogy az építtető építési tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet,
b) figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el,
c) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását vagy tudomásulvételt követően, és – a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvényben meghatározott esetben – szén-monoxid érzékelő berendezés elhelyezése után használható,
d) figyelmeztetést arra, hogy nyilvántartott műemléki értéken, műemléken az egyes, építési engedély nélkül végezhető tevékenységekhez – külön jogszabályban meghatározott esetekben – az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentése vagy az örökségvédelmi hatóság engedélye is szükséges,
e) tájékoztatást arról, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e,
f) tájékoztatást arról, hogy az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól,
g) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről,
h) tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be.

Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét.

VI. Eljárás illetéke, igazgatási szolgáltatási díj

Az Itv. szabályozza az építésügyi hatósági eljárásokban fizetendő eljárási illeték megfizetését.

Elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági eljárásban az illetéket az alábbi módokon lehet megfizetni:

  • készpénz átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • bankkártyás átutalással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • Építésügyi Fizetési Portálon (elérhető: efp.e-epites.hu)

Minden esetben az átutalás közlemény rovatában az érintett ügyirat számát fel kell tüntetni!

Az eljárás illetékét, az Itv. Melléklete XV. fejezetének szabályai szerint kell megfizetni.

E szerint az építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték
a) új – más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó – egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,
b) új – más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó – épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén
ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett
da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy
db) az érintett felület minden megkezdett 200m2-ként 10 000 forint,
e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,
g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)–f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint.

Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a 160 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó, egylakásos lakóépület bontási, építési (továbbépítési), módosított építési és használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárása, valamint az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.

VII. Döntésben foglaltak végrehajtása, ellenőrzése, jogkövetkezménye

Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos.
A hatályossága alatt, ha az építési tevékenységet – az építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építménynek használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá kell válnia.
Az építési engedély hatályát az építtető kérelmére az építésügyi hatóság az R312 52. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén hosszabbítja meg.
Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatában három évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja.
Az építési engedély módosítása esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha arra a módosítási kérelem is kiterjed és a módosított építési engedély erről kifejezetten rendelkezett.

VIII. Döntés elleni jogorvoslat rendje, előírásai

A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,

A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén jogerőre emelkedik a döntés
a) az első fokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
b) az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését.

A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A fellebbezést Budapest Főváros Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztálya részére kell címezni (1014 Budapest, Logodi u. 38-40.) A fellebbezést Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Jegyzőjéhez, mint elsőfokon eljáró építésügyi hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál lehet benyújtani.

Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.
Az elsőfokú építéshatóság a fentebb megjelölt feltételekkel ellentétes, vagyis az indokolás nélküli, illetve a megtámadott döntéssel tartalmilag nem összefüggő, vagy a döntésből nem közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozó fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik ÉTDR elektronikus tárhellyel, akkor fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez, valamint hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak a megjelölt dokumentumokhoz.

A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a fellebbezéshez 30.000,- Ft illetéket kell leróni,
Jelen, elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági eljárásban az illetéket az alábbi módokon lehet megfizetni:

  • készpénz átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • bankkártyás átutalással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • Építésügyi Fizetési Portálon (elérhető: efp.e-epites.hu)

Minden esetben az átutalás közlemény rovatában az érintett ügyirat számát fel kell tüntetni!

IX. Költségmentesség engedélyezése

A költségmentesség engedélyezése a Ket. 159. § és a 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szerint történik.
A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet.
A költségmentesség az illeték, a díj és az egyéb eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti.

X. További információk

Telefon: (1) 06-1-872-9314

E-mail

Ügyfélfogadás
Építési ügyekben az ügyfélfogadás a Pétervárad utca 2. szám alatti ügyfélszolgálati irodán történik
Az ügyfélfogadás ideje:
Hétfő: 8.15 – 12.00 és 12.30 -17.00
Kedd: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 15.30
Szerda: 8.15 -12.00 és 12.30 – 16.00
Csütörtök: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 15.30
Péntek: 8.15 és 11.30

Megosztás

Hozzászólások lezárva.