Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu
november 25. szombat, Katalin

Fennmaradási engedélyezési eljárás

I. Hatósági tevékenység átfogó megnevezése

Építésügyi hatósági eljárások

II. Konkrét megnevezése

Fennmaradási engedélyezési eljárás

1. Vonatkozó jogszabályok

  • 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)
  • 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
  • 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről  (Itv)
  • 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
  • 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról (R312)
  • 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
  • 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról (Rtt)
  • 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
  • 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
  • 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló (Épkiv.)
  • 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
  • 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
  • 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
  • 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
  • 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
  • 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet a felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról
  • 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól
  • 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról
  • 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes Budapest-Zugló Képviselő-testületének 19/2003. (VII.8.) sz. önkormányzati rendelete Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról
  • Főv. Kgy. 47/1998. (X. 15.) sz. rendelete a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról
  • Budapest-Zugló Képviselő-testületének 39/2004. (VI.23.) számú önkormányzati rendelete a zöldterületek és zöldfelületek megóvásáról, használatáról, fenntartásáról és fejlesztéséről
  • Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2010. (XI.24.) számú önkormányzati rendelete az építtetők személygépkocsi elhelyezési kötelezettségéről
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 48/2011. (XI.23.) számú önkormányzati rendelete az építészeti örökség helyi védelméről
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 62/2012. (XI.30.) számú önkormányzati rendelete a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2013. (V.27.) számú önkormányzati rendelete a helyi építészeti-műszaki tervtanács működésének rendjéről
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2013. (V.27.) számú önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról

2. Tevékenység engedély kiadás feltétele – tevékenységenkénti (engedély) döntés típusonkénti leírása

Az építésügyi hatóság – a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével – az Étv. 48. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.

Az építésügyi hatóság – az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével – a helyszíni szemlén vizsgálja, hogy
a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei,
b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá
c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.

Az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési követelményeinek és jelmagyarázatának, valamint a Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet figyelembevételével – 2018. december 31-ig alkalmazható.

3. Kérelem benyújtás módja
a)  papír alapú (kötelezendően alkalmazandó nyomtatványon)
b) elektronikus (párbeszédre épülő, online)

A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.
Az ÉTDR használatáról bővebb információ a www.etdr.gov.hu oldalon a tájékoztató az ügyfelek számára menüpontban, vagy a www.e-epites.hu/etdr/ugyfel oldalon érhető el.

A fennmaradási engedély iránti kérelemben
a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére,
b) nyilvántartott műemléki érték, műemlék esetén az örökségvédelmi engedélyre,
c) a jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény
ca) továbbépítésére vagy
cb) használatbavételére
irányuló kérelem is előterjeszthető.

III. Kérelem tartalma tételesen

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét,
  • az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét
  • az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
  • a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját,
  • a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 8. melléklet I. rész 4. pont 4.1. alpontja szerinti számított építményértéket,
  • a kérelem tárgyával összefüggésben
    – az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
    – a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
    – a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját,
  • a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását,
  • az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban,
  • meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és
  • az építtető aláírását

A kérelemben megadható az ügyfél elektronikus levélcíme, a telefax száma vagy a telefonos elérhetősége.

IV. Csatolandó mellékletek

A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, a tartalmától függően mellékelni kell:
a) jogszabályban előírt esetekben a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy
b) az Épkiv. 14. §-ában meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha az építési tevékenységet építési napló vezetése nélkül végezték,
c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell:
a) az R312 8. mellékletében meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt,
b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, az R312 5. mellékletében szerinti dokumentációt.

A településképi véleményezési eljárásról szóló 27/2013. (V.27.) számú Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének önkormányzati rendelete alapján Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat polgármestere (a továbbiakban: polgármester) településképi véleményt ad az alábbi építésügyi hatósági engedélykérelemhez:
új építésű épület,
meglévő épület közterületről látható átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is érinti.

A településképi véleményezési eljárásról részletes tájékoztató a honlapunkon IDE KATTINTVA található.

Amennyiben a kérelmező birtokában van, a Khvr.-ben meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély – kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra –, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,

A kérelemhez mellékelni lehet, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát.

A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük az R312 8. mellékletében meghatározott technikai és formai követelményeknek.

V. Az engedélyezési eljárás

Hatáskör gyakorlója:
Az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője rendelkezik hatáskörrel.

Eljáró szerven belül:
Hatósági Osztály Építésügyi Hatósági Csoport 1-2.

Ügyintézési határidő:
21 nap

Eljárás hiányos kérelem esetén:
Ha a kérelem hiányos, az építésügyi hatóság haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül, legfeljebb tíz napos teljesítési határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett hiánypótlásra hívja fel az építtetőt.

Ügyintézési határidőbe be nem számítható idők:
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a Ket. 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő,
c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő,
d) a szakhatóság eljárásának időtartama,
e) az eljárás felfüggesztésének időtartama,
f) a Ket. 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama,
g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
i) a kérelmező ügyfelet az eljárási költség előlegezésére kötelező döntés közlésére irányuló intézkedéstől az annak teljesítéséig terjedő idő,
j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.
l) hatósági közvetítő kirendelése esetén a hatósági közvetítés időtartama, de legfeljebb nyolc nap.

Döntés formája, tartalma:
A hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a Ket. szerint függő hatályú döntést hoz, amennyiben 8 napon belül az ügy érdemében nem dönt, vagy az eljárást nem szünteti meg.
A függő hatályú döntéshez akkor kapcsolódnak joghatások, ha a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével a hatóság a hatósági ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg.
Az építésügyi engedélyezési eljárásokban az R312 alapján az elsőfokú építési hatóság az eljárás megindításáról szóló tájékoztatást a függő hatályú döntésbe foglalja.
Az ÉTV 53/C. § (7) bekezdése szerint, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja.

A fennmaradási engedélyre vonatkozó érdemi határozat három fő részből áll:

a) rendelkező rész,
b) indokolási rész,
c) figyelmeztető és tájékoztató rész.

Ket. 72. § (1) bekezdés szerint a határozatnak – ha jogszabály további követelményt nem állapít meg – tartalmaznia kell

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot,
c) az ügy tárgyának megjelölését,
d) a rendelkező részben
da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét,
dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést,
dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt,
de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt,
df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint a 131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást,
dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,
e) az indokolásban
ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,
ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket,
ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, valamint a szakhatósági megkeresés mellőzésének okát,
ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye,
ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről.

A határozat rendelkező része – a döntéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:
a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét,
b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot,
c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést,
d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét,
e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést,
f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét,
g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést,
h) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást.
A határozat indokolási része – a rendelkezéstől függően – az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza:
a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját,
b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását,
c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését,
d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást,
e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát.

VI. Eljárás illetéke, igazgatási szolgáltatási díj

Az Itv. szabályozza az építésügyi hatósági eljárásokban fizetendő eljárási illeték megfizetését.

Elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági eljárásban az illetéket az alábbi módokon lehet megfizetni:

  • készpénz átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • bankkártyás átutalással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • Építésügyi Fizetési Portálon (elérhető: efp.e-epites.hu)

Minden esetben az átutalás közlemény rovatában az érintett ügyirat számát fel kell tüntetni!

Az eljárás illetékét, az Itv. Melléklete XV. fejezetének szabályai szerint kell megfizetni.

A fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén az illeték az 1. pont, a 3–5. pont vagy a 7. pont szerint megállapított illeték másfélszerese.

I. Az építésügyi hatóságnál indított
1. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték
a) új – más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó – egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint,
b) új – más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó – épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén
ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
bb) a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,
c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,
d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett
da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, vagy
db) az érintett felület minden megkezdett 200m2-ként 10 000 forint,
e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,
g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)–f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint.

3. összevont eljárás esetén az alapilleték 10 000 forint, melyen felül
a) az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint.
b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű.
4. összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül
a) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint,
b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű.
5. az integrált eljárásért az eljárásba bevont társhatóságonként 20 000 forint, a közreműködő építésügyi hatóságnak az eljárásért az 1. pontban foglaltakon felül 50 000 forint.

7. a bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m2-ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint.

VII. Döntésben foglaltak végrehajtása, ellenőrzése, jogkövetkezménye

A fennmaradási és használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.
A fennmaradási és továbbépítési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos.
A hatályossága alatt, ha az építési tevékenységet – az építési napló megnyitásával igazoltan – megkezdték, akkor az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építménynek használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá kell válnia.
Az engedély hatályát az építtető kérelmére az építésügyi hatóság az R312 52. §-ban meghatározott feltételek teljesülése esetén hosszabbítja meg.
Az építésügyi hatóság az engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatában három évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja.

VIII. Döntés elleni jogorvoslat rendje, előírásai

A hatóság első fokú döntése jogerőssé válik, ha
a) ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt,
b) a fellebbezésről lemondtak vagy a fellebbezést visszavonták,

A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén jogerőre emelkedik a döntés
a) az első fokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,
b) az utolsóként kézhez kapott lemondás vagy visszavonás hatósághoz való megérkezésének napján, ha a fellebbezési határidő tartama alatt valamennyi fellebbezésre jogosult lemond a fellebbezésről vagy visszavonja fellebbezését.

A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni.
A fellebbezést Budapest Főváros Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztálya részére kell címezni (1014 Budapest, Logodi u. 38-40.) A fellebbezést Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Jegyzőjéhez, mint elsőfokon eljáró építésügyi hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál lehet benyújtani.

Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.
Az elsőfokú építéshatóság a fentebb megjelölt feltételekkel ellentétes, vagyis az indokolás nélküli, illetve a megtámadott döntéssel tartalmilag nem összefüggő, vagy a döntésből nem közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozó fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik ÉTDR elektronikus tárhellyel, akkor fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez, valamint hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak a megjelölt dokumentumokhoz.

A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg a fellebbezéshez 30.000,- Ft illetéket kell leróni,

Jelen, elektronikus úton kezdeményezett építésügyi hatósági eljárásban az illetéket az alábbi módokon lehet megfizetni:

  • készpénz átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • átutalási megbízással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • bankkártyás átutalással az Önkormányzat 11784009-15735777 számlájára
  • Építésügyi Fizetési Portálon (elérhető: efp.e-epites.hu)

Minden esetben az átutalás közlemény rovatában az érintett ügyirat számát fel kell tüntetni!

IX.     Költségmentesség engedélyezése

A költségmentesség engedélyezése a Ket. 159. § és a 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról szerint történik.
A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet.
A költségmentesség az illeték, a díj és az egyéb eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti.

X. További információk
Telefon: (1) 06-1-872-9314

E-mail

Ügyfélfogadás
Építési ügyekben az ügyfélfogadás a Pétervárad utca 2. szám alatti ügyfélszolgálati irodán történik
Az ügyfélfogadás ideje:
Hétfő: 8.15 – 12.00 és 12.30 -17.00
Kedd: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 15.30
Szerda: 8.15 -12.00 és 12.30 – 16.00
Csütörtök: 8.15 – 12.00 és 12.30 – 15.30
Péntek: 8.15 és 11.30

Megosztás

Hozzászólások lezárva.