Budapest XIV. kerülete, Zugló, az elsők között reagált a klímaváltozás helyi kihívásaira, amikor 2019-ben elkészítette Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét (SECAP), amelyet 2021-ben a kerületi Klímastratégia követett. A Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors – CoM) nemzetközi szervezet elvárásainak megfelelően az Energiaklub Szakpolitikai Intézet készítette el a részletes felülvizsgálatot, amelynek eredményei egyszerre adnak okot a reményre és a határozottabb fellépésre.
Siker a számok tükrében: Új, ambiciózusabb célok 2030-ra
A 2025-ben elvégzett részletes monitoring során összeállították a kerület 2023-as időközi kibocsátási leltárát. A kapott adatok szerint Zuglóban mind 2011-hez, mind 2017-hez képest számottevően csökkent az energiafogyasztás, és ezzel párhuzamosan a szén-dioxid-kibocsátás is. A szolgáltató szektor áramfogyasztása mérséklődött, míg a gázfelhasználás drasztikus visszaesése minden területen (lakosság, intézmények) tetten érhető volt.
Bár a pozitív trend legmeghatározóbb tényezője a 2022-es energiaválság és a lakossági rezsicsökkentés átalakítása volt – ami rákényszerítette a fogyasztókat a spórolásra –, az eredmény vitathatatlan: Zugló már 2023-ra elérte, sőt túl is teljesítette a 2030-ra kitűzött 40%-os kibocsátáscsökkentési célt. Ezen sikernek köszönhetően az önkormányzat megemelte a tétet, és új, 55%-os csökkentési célértéket irányoz elő 2030-ra a 2011-es bázisévhez viszonyítva.
A lakosság saját bőrén érzi a klímaváltozást
A felülvizsgálat keretében a szakemberek megismételték a korábbi lakossági kérdőíves felmérést. A 2025-ös adatfelvétel egyértelmű elmozdulást mutat a lakossági észlelésben: 89%-ról 94%-ra emelkedett azok aránya, akik a mindennapjaikban is érzékelik a klímaváltozás hatásait.
A válaszadók a legnagyobb és legkomolyabb problémaként a hőhullámokat és a csapadékhiányt/aszályt jelölték meg. A szabad szöveges válaszokból kiderül, hogy a lakók leginkább az extrém hőség, a szárazság és az ivóvízhiány miatt aggódnak. Panaszként merült fel a közterületi árnyékolás, az ivókutak és a párakapuk hiánya, valamint a túlépítettségből adódó városi hősziget-effektus. Sokan kiemelték a zöldfelületek látványos állapotromlását is, amit az aszály mellett esetenként a nem megfelelő (túl gyakori vagy túl rövidre hagyott) önkormányzati kaszálási gyakorlat is súlyosbított.
Alkalmazkodás felsőfokon: Hőszigetek és zöldinfrastruktúra
A mérési adatok megerősítik a lakosság félelmeit. A HungaroMet Nonprofit Zrt. adatai szerint Budapest belterületén a hőmérsékleti anomáliák növekednek, és az egymást követő csapadékmentes napok maximális száma is trendszerűen emelkedik (száz év alatt mintegy 6 nappal). A frissen elkészült Zugló Zöldinfrastruktúra Fejlesztési- és Fenntartási Akcióterv (ZIFFA) műholdas vizsgálatai pontosan lehatárolták a kerület legkritikusabb mikro-hőszigeteit, köztük a Mexikói úti metróállomás környezetét, a Bosnyák teret, a Hősök terét és a Füredi utca környékét.
Bár Zugló zöldfelületi ellátottsága (9,6 m²/fő közpark) még mindig jobb a 6 m²/fő-s budapesti átlagnál, a kerület átlagos zöldfelületi intenzitása a 2015-ös 40%-ról 37%-ra esett vissza. Ráadásul a monitoring időszakban (2020-2024) kivágott 2 668 fával szemben mindössze 1 852 új fát telepítettek közterületen.
Irányváltás az önkormányzati intézkedésekben
A realitásokhoz igazodva az önkormányzat átrendezte a prioritásait. Bizonyos korábbi terveket – kivezetnek, máshol pedig nő az önkormányzati szerepvállalás.
Zugló Önkormányzata kiemelt szerepet szán az épületállományának korszerűsítésére, a megújuló energiatermelés népszerűsítésére és a fenntartható közlekedés fejlesztésére is.
Az akcióterv az alábbiakkal egészült ki:
- Zöldfelületi intenzitás növelése: A jelenlegi 37%-ról 40%-ra emelik a szintet 2030-ig.
- Korszerű öntözés: Legalább 20 000 m²-en talajvízkutas, fenntartható öntözőhálózatot hoznak létre a kerületi zöldfelületeken.
- Energiatudatosság beruházás nélkül: Külön programok indulnak a lakosság, a szolgáltatók és az önkormányzati intézmények körében a mindennapi energiamegtakarítási szokások rögzítésére.
- Harc az energiaszegénység ellen: A CoM legújabb elvárásaival összhangban Zugló elindítja az energiaszegénységgel küzdő rászoruló háztartások rendszeres feltérképezését és monitorozását az igazságos zöld átmenet biztosítása érdekében.
Közös európai jövőkép – Helyi szinten indított változás
A városok már évek óta lehetőségekké alakítják az éghajlati és környezeti kihívásokat Európában. A Polgármesterek Szövetsége – Európa (Covenant of Mayors) aláíróiként Zugló is elkötelezte magát a klímasemleges Európára való áttérésben, hogy fokozza éghajlatvédelmi törekvéseit.
Zugló felülvizsgált klímastratégiája azt mutatja, hogy a kerület képes volt profitálni a kényszerű energiahatékonysági trendekből, de a jövő sikere azon múlik, mennyire tudja mozgósítani saját, Európai Uniós és egyéb erőforrásait az intézkedések finanszírozására, a Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv (SECAP) kivitelezésének mielőbbi megkezdésére.
Zugló Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve (SECAP) felülvizsgálatát ITT, tevékenységeit ITT olvashatja el.
