Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu
november 25. szombat, Katalin

Településrendezési előírások megváltoztatása (kerületi építési szabályzat készítése)

I. Tevékenység átfogó megnevezése:
településrendezési előírások megváltoztatása (kerületi építési szabályzat készítése)

II. Kezdeményezés benyújtás módja:
A hatályos településrendezési eszközben foglalt előírások megváltoztatásához szükséges kezdeményezés elektronikus úton, személyesen vagy postán nyújtható be.

III. Kezdeményezés tartalma tételesen:
A kezdeményezésnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, valamint az érintett terület lehatárolását, az előírások megváltoztatásának célját és várható hatását, nyilatkozatot a kerületi építési szabályzat készítésének költségviseléséről és településrendezési szerződés megkötéséről. A kezdeményezéshez telepítési tanulmánytervet és annak részeként beépítési tervet kell csatolni.

IV. Csatolandó mellékletek:
Telepítési tanulmányterv és annak részeként beépítési terv. A telepítési tanulmányterv és a beépítési terv részletes tartalmi követelményeit a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 7. melléklete tartalmazza. A tervezési feladat jellegének megfelelően az egyes tartalmi elemek – meghatározott kivételekkel – összevonhatók vagy elhagyhatók. A beépítési terv tartalmazza legalább a beépítés javaslatát, a telkeken belüli és a határoló közterületek zöldfelületeinek és szabadtereinek kialakítását, közlekedési és parkolási rendjét és közműveinek felszíni építményeit.

V. Eljárás illetéke, igazgatási szolgáltatási díj:
A hatályos településrendezési eszközben foglalt előírások megváltoztatásának kezdeményezése illeték- és díjmentes.

VI. A hatályos településrendezési eszközben foglalt előírások megváltoztatásának leírása:
A hatályos településrendezési eszközben (Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról szóló 19/2003.(VII.08.) sz. rendeletben) foglalt előírások megváltoztatására kerületi építési szabályzat készíttetésével van mód.

A kerületi építési szabályzat a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat által elfogadott kézikönyvekkel és településképi rendeletekkel összhangban, valamint a fővárosi településszerkezeti tervvel és a fővárosi rendezési szabályzattal összhangban, a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat alapján készül. Eltérés igénye esetén a fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat módosításáról előzetesen kell dönteni.

A kerületi építési szabályzatot a kerületi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.
A kerületi építési szabályzat mellékletét képezi az 1:4000 vagy annál nagyobb méretarányú szabályozási terv.
A kerületi építési szabályzatban az egyes településszerkezeti egységekre vonatkozó előírások egy-egy fejezetbe csoportosíthatóak.

A kerületi építési szabályzat – meghatározott kivételekkel – készülhet:

  • a kerület teljes közigazgatási területére,
  • az együtt tervezendő területekre – amelyek összességében a kerület teljes közigazgatási területét lefedik –,
  • külön az együtt tervezendő területre vagy területekre, és külön az együtt tervezendő területen, területeken kívüli kerületi közigazgatási területre, vagy
  • külön a meghatározott telektömbre, és külön a telektömbön kívüli kerületi közigazgatási területre.

Kerületi építési szabályzat telektömbre csak kivételesen készíthető, és akkor is csak 1:1000 méretarányú szabályozási tervvel, az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetében:

  • a szomszédos telektömb beépítése már kialakult, változtatást nem igényel,
  • az adott telektömb meglévő területfelhasználása eltér a környezetre jellemző, kialakult beépítéstől, vagy a környező lakosságot szolgáló intézmény,
  • a telektömb tervezett felhasználása a környezeti elemek állapotát nem befolyásolja kedvezőtlenül, valamint
  • nem együtt tervezendő településszerkezeti egység területén helyezkedik el.

A településrendezési eszközt a települési önkormányzat a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és elfogadásáról szóló kormányrendeletben, valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint a megállapításuk előtt véleményezteti.
A településrendezési eszközök egyeztetési eljárása lehet teljes, egyszerűsített, tárgyalásos, vagy állami főépítészi eljárás. Az eljárás típusának meghatározása a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséről és elfogadásáról szóló kormányrendeletben foglalt követelmények szerint történik, a településrendezési eszközök kidolgozását vagy módosítását megelőzően.

A fővárosi településrendezési eszköz módosítását igénylő kerületi építési szabályzat készítése esetén a kerületi önkormányzatnak kezdeményeznie kell a fővárosi önkormányzatnál a fővárosi településszerkezeti terv módosítását. Az erre vonatkozó kérelem fővárosi önkormányzathoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül a fővárosi önkormányzat:

  • dönt az eljárás megindításáról és erről 8 napon belül értesíti a kerületi önkormányzatot, vagy
  • elutasítja a kérelmet és indokolt döntését 8 napon belül megküldi a kerületi önkormányzatnak.

A fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meg kell, hogy előzze a kerületi építés szabályzat elfogadását.

A fővárosi településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során a fővárosi önkormányzat a kerületi, a kerületi önkormányzatok a fővárosi településrendezési eszköz véleményezésében az adott eljárás minden szakaszában részt vesznek, az elfogadást kivéve.

A teljes eljárás előzetes tájékoztatási, véleményezési, végső szakmai véleményezési, valamint elfogadási és hatálybaléptetési szakaszból áll.
A teljes eljárás az előzetes tájékoztatási szakasz kezdeményezésével indul, a településrendezési eszköz kidolgozása előtt.
Az előzetes tájékoztatási szakaszt a polgármester kezdeményezi, amelyben az előzetes tájékoztatót megküldi:

  • a partnerségi egyeztetés szabályai szerint az eljárásban érintett partnereknek,
  • a meghatározott államigazgatási szerveknek, és
  • az érintett kerületi önkormányzatnak.

Az előzetes tájékoztatóban beazonosíthatóan meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ismertetni kell a rendezés célját és várható hatását, olyan módon és részletezettséggel, hogy az érintettek azzal kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehessenek, véleményt nyilváníthassanak.
A tájékoztatási szakaszban, az előzetes tájékoztató átvételétől számított 21 napon (a főváros esetében 30 napon) belül, az abban foglalt elhatározással, és a rendezés alá vont területtel kapcsolatban:

  • a partner a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben rögzített szabályok szerint javaslatokat, észrevételeket tesz, véleményt nyilvánít;
  • az államigazgatási szerv:
    • ismerteti a hatáskörébe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló az adott területre vonatkozó követelményeit és a településrendezési eszköz tartalmi követelményeivel kapcsolatos elvárásait, az adott területet érintő ágazati elhatározásokat,
    • nyilatkozik arról, hogy az eljárás további szakaszaiban részt kíván-e venni,
    • teljesíti az előzetes adatszolgáltatási kötelezettségét, és
    • felhasználásra biztosítja a rendezési feladat ellátásához szükséges adatokat;
  • az érintett területi, települési önkormányzat tájékoztatást ad a vonatkozó hatályos területrendezési tervekről, a települési önkormányzat a rendezést befolyásoló terveiről.

Azt az eljárásban érintettet, aki az előzetes tájékoztatási szakaszban a megküldött tájékoztatóhoz határidőn belül nem ad véleményt, nem tesz észrevételt, vagy nyilatkozik arról, hogy az eljárásban nem kíván részt venni, az eljárás további szakaszaiban nem kell értesíteni.

A véleményezési szakaszt a polgármester kezdeményezi. A polgármester az elkészült tervezetet véleményezteti

  • a partnerekkel, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben rögzítettek szerint,
  • az eljárásban való részvételi szándékáról nyilatkozó államigazgatási szervvel,
  • településszerkezeti terv esetén a tájékoztatást adó érintett területi, települési önkormányzattal, továbbá
  • a fővárosi településrendezési eszköz esetén az érintett kerületi önkormányzattal.

A véleményezési szakaszban a véleményezők a tervezet átvételétől számított 30 napon belül adhatnak írásos véleményt.
A véleménynek tartalmaznia kell:

  • az államigazgatási szerv esetében a feladat- és hatáskörébe tartozó követelmények megállapítását,
  • a területi önkormányzat esetében a megyei területrendezési terveknek való megfelelés megállapítását, továbbá
  • a települési önkormányzat esetében a közigazgatási területét érintő infrastrukturális kapcsolatokra, valamint egyéb környezteti hatásokra vonatkozó észrevételeket.

A vélemény kifogást emelő megállapításait jogszabályi hivatkozással vagy részletes szakmai indokolással kell igazolni.

Véleményeltérés esetén a polgármester egyeztetést kezdeményezhet, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A véleményezést követően a beérkezett véleményeket – egyeztetés esetén a jegyzőkönyvet is – ismertetni kell a képviselő-testülettel, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület dönt. A vélemény, észrevétel el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell. A véleményezési szakasz a döntés dokumentálásával és közzétételével zárul le.

A polgármester, a véleményezési szakasz lezárását követően a településrendezési eszköz tervezetét, az eljárás során beérkezett valamennyi vélemény és a véleményezési szakaszban keletkezett egyéb dokumentum egy példányát, továbbá azok másolati példányát elektronikus adathordozón megküldi végső szakmai véleményezésre az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a beérkezett dokumentumokat áttanulmányozza, és a beérkezésétől számított

  • 21 napon belül megküldi a polgármesternek a településrendezési eszközzel kapcsolatos záró szakmai véleményét a településrendezési eszköz elfogadásához, vagy
  • 15 napon belül egyeztető tárgyalást kezdeményez az ágazati és az érintett területi, települési önkormányzati vélemények még fennmaradt kérdéseinek tisztázására.

Záró szakmai vélemény akkor adható, ha valamennyi dokumentum hiánytalanul megküldésre került.

Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a jegyzőkönyvet és – meghatározott kivétellel – a záró szakmai véleményét az egyeztetést követően 8 napon belül megküldi a polgármesternek, a településrendezési eszköz elfogadásához. Amennyiben az egyeztető tárgyalás eredményeként a településrendezési eszköz jelentős átdolgozása szükséges, a polgármester az átdolgozást követően a településrendezési eszköz tervezetét ismételten benyújtja az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
Az egyszerűsített eljárás a véleményezési szakasz kezdeményezésével indul. Amennyiben a településrendezési feladathoz adatok beszerzése szükséges, a polgármester az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kérhet az érintett államigazgatási szervektől. A véleményezési szakaszt a polgármester kezdeményezi. A polgármester az elkészült településrendezési eszközt véleményezteti:

  • a partnerekkel, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben rögzítettek szerint,
  • a meghatározott államigazgatási szervvel, továbbá
  • az érintett kerületi önkormányzattal.

A véleményezési szakaszban a véleményezők a kézhezvételétől számított 15 napon belül adhatnak írásos véleményt. Az egyszerűsített eljárás ezt követően a teljes eljárásban meghatározottak szerint folytatódik.

Tárgyalásos eljárás esetén a polgármester a településrendezési eszköz tervezetét a végső szakmai véleményezési szakasz kezdeményezése előtt véleményezteti a partnerekkel a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendeletben rögzítettek szerint. A polgármester a beérkezett véleményeket ismerteti a képviselő-testülettel – a döntés átruházása esetén a döntésre jogosulttal –, amelyek elfogadásáról vagy el nem fogadásáról a képviselő-testület, illetve átruházás esetén a döntésre jogosult dönt. A vélemény el nem fogadása esetén a döntést indokolnia kell. A partnerségi egyeztetés ezt követően a döntés dokumentálásával, közzétételével lezárul.

A partnerségi egyeztetés lezárását követően a polgármester végső szakmai véleményezési szakasz lefolytatását kezdeményezi az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz benyújtott kérelemmel. A kérelemnek tartalmaznia kell a településrendezési eszköz tervezetét, és az elkészített megalapozó vizsgálatot és alátámasztó javaslatot, valamint annak egy másolati példányát elektronikus adathordozón és a partnerségi egyeztetés eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet.

Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül kezdeményezi az egyeztető tárgyalást.
Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal az egyeztető tárgyalásra a hely és az időpont megjelölésével, a tárgyalás előtt legalább 8 nappal elektronikus úton, a településrendezési eszköz megküldésével meghívja:

  • a meghatározott valamennyi államigazgatási szervet,
  • az érintett kerületi önkormányzatot.

Amennyiben a településrendezési eszköz készítéséhez vagy módosításához adatok beszerzése szükséges, a polgármester az előzetes tájékoztatási szakasz szerinti előzetes adatszolgáltatást kér az érintett államigazgatási szervtől. Az államigazgatási szerv az adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton 5 napon belül teljesíti.

Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyv készül. Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a jegyzőkönyvet és záró szakmai véleményét 8 napon belül megküldi a polgármesternek, a településrendezési eszköz elfogadásához.

A településrendezési eszköz legkorábban:

  • teljes eljárás esetén a településrendezési eszköz közlését követő 15. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 30. napon,
  • az egyszerűsített eljárás esetén a településrendezési eszköz közlését követő 5. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 15. napon,
  • a tárgyalásos eljárás és az állami főépítészi eljárás esetén az elfogadást követő napon lép hatályba.

A polgármester gondoskodik a településrendezési eszköz nyilvánosságáról, továbbá az elfogadott településrendezési eszközt vagy módosítását az elfogadást követő 15 napon belül

  • rövid, közérthető összefoglaló kíséretében közzéteszi az önkormányzati honlapon hirdetményben és az önkormányzati hivatalban nyomtatásban, valamint
  • digitális formátumban az elfogadásáról szóló jegyzőkönyvvel együtt megküldi (vagy a megküldés helyett digitális formátumban a jegyzőkönyvvel együtt mint elektronikus úton hitelesített dokumentumot elérhetővé teszi)
    • a Lechner Tudásközpont részére,
    • az állami főépítész hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,
    • az eljárásban részt vevő összes államigazgatási szervnek.

Amennyiben az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal vagy az eljárásban részt vevő államigazgatási szerv jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál – a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett – a településrendezési döntés jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.

VII. Vonatkozó jogszabályok:

  • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
  • az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
  • a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
  • Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II.16.) Főv. Kgy. rendelete
  • 50/2015. (I.28.) Főv. Kgy. határozattal elfogadott Budapest főváros településszerkezeti terve
  • Budapest-Zugló Képviselő-testületének Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról szóló 19/2003.(VII.08.) sz. rendelete
  • Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az építtetők személygépkocsi elhelyezési kötelezettségéről szóló 33/2010. (XI.24.) önkormányzati rendelete
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 38/2017. (IX.25.) önkormányzati rendelete
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 13/2017. ( III.16.) önkormányzati rendelete
  • vonatkozó ágazati jogszabályok
Megosztás

Hozzászólások lezárva.