Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu

Százötvenöt éves az állatkert

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat kezdeményezésére 155 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a Pesti Állatkert a Városligetben. A pénzügyi nehézségek miatt csődbe ment intézményt 1907-ben a főváros megvásárolta, és azóta üzemelteti. A napjainkban Fővárosi Állat- és Növénykert néven működő, folyamatosan fejlődő intézmény jelenleg a legnagyobb hazai gyűjteménnyel rendelkezik.

A Pesti Állatkert létesítésére a Királyi Magyar Természettudományi Társulat 1862-ben bizottságot hozott létre. 1864-ben alakult meg az Állatkerti Részvénytársulat, amelynek kötvényei eladásából kívánták fedezni az építkezés költségeit. Pest városa 1865-ben a terv megvalósítására 30 évre évi egy aranyért adta bérbe a Városerdőben (Városliget) állatkerti célra kiszemelt 18 hektáros területet.  

Forrás: Vasárnapi Ujság, 1866

Az uralkodópár ajándéka

Az állatkerti épületeket Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik építészek, a parkot Petz Ármin főkertész, a tóval és a vízellátással kapcsolatos terveket pedig Reitter Ferenc csatornázási mérnök készítette. Az épületek kivitelezését Pucher József építőmester, Kern István lakatos és Strohoffer István ácsmester végezte. Az építkezés, amelynek költsége 28 518 forint volt, 1866 júliusában fejeződött be.  

A szabálytalan vonalvezetésű sétányok mentén elszórtan helyezkedett el a 11 nagyobb és több kisebb pavilonszerű állatház. Az alapítók az állatokat a részvényekből befolyt pénzből vásárolták, de ajándékba is kaptak. Erzsébet királyné zsiráfot, férje, Ferenc József király pedig 34 egzotikus állatot küldött a schönbrunni császári állatseregletből. 

A Xántus János vezette létesítmény ünnepélyes megnyitása 1866. augusztus 9-én volt. 

A Pesti Állatkert a kezdetektől pénzügyi nehézségekkel küzdött, ezért a vezetés a bevétel növelésére mutatványosoknak adta bérbe a terület egy jelentős részét, a költségek csökkentésére pedig olcsóbb, rossz minőségű takarmányt vettek, amit az állatállomány sínylette meg. A létesítményt működtető Részvénytársulat 1873-ban több támogatás reményében Állat- és Növényhonosító Társasággá alakult. 

Archív felvétel az állatkertről

Árverezés és megújulás

Serák Károly 1873 augusztusában vette át az intézmény irányítását, és egyre több, tömegeket vonzó néprajzi látványosságot vitt az állatkertbe. Az első ilyen a külföldön nagy sikert aratott núbiai karaván volt. Szerepelt a repertoárban továbbá sziú indián bemutató, szamojéd és tonkingi falu, de rendeztek vértelen bikaviadalt is, spanyol torreádorokkal. Az állatkerttől bérelt területen építették fel az Ezredéves Országos Kiállítás Ős-Budavárát is.

Az intézmény pénzügyi helyzete az 1880-as években stabilizálódott, így új díszkapu és oroszlánház épült. A honfoglalás ezeréves évfordulójára számos állatot vásároltak, köztük Jónást, a legendás nílusi vízilovat. 

A millennium után a látogatottság csökkent, az állatkert pénzügyi helyzete egyre kilátástalanabbá vált. 1907-ben feloszlatták az Állat- és Növényhonosító Társaságot és elárverezték az állatkertet, melyet Andrássy Gyula belügyminiszter javaslatára a főváros vett meg 56 ezer koronáért. 

A létesítmény új neve Budapest Főváros Állat- és Növénykertje lett, amelynek fejlesztésére 1,2 milliárd aranykoronát szavaztak meg a városatyák. A munkálatok során a régi létesítmények helyén különböző stílusú új épületeket emeltek. A főkaput és az elefántházat Neuschloss Kornél, az állatházakat Kós Károly és Zrumeczky Dezső, míg a Pálmaházat és az alatta lévő akváriumot Räde Károly és Ilsemann Keresztély tervezte. A megmaradt állatok mellé közel 2000 újat vásároltak.

A megújult állatkert 1912. május 20-án nyitotta meg kapuit. Az első világháború kitörése után a férfi állatgondozók bevonultak, helyüket feleségeik és gyermekeik vették át. A háború miatt az intézmény nem tudott tengervizet, illetve megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt beszerezni, ami állatpusztuláshoz vezetett. 

Állatkert a biodómmal

Fotó: Képszerkesztőség

Lassan haladt az újjáépítés

A vesztes háborút követő nehéz időkben az állatkert csak magára számíthatott. 1927-ben itt tartotta kongresszusát a Nemzetközi Bölényvédelmi Társaság. 1929-től felújították az állatházakat, amelyek lakói biológiai igényeiknek megfelelő teret kaptak.  

Budapest 1944-es bombázása és a főváros ostroma idején az állatkert elpusztult. A harcokat csupán 15 állat élte túl. A létesítményt 1945. május 1-jén nyitották meg újra. Az állatkertet 1956-ban tudományos intézetté nyilvánították. 1966-ban, az intézmény alapításának 100. évfordulóján adták át a Rovarházat, illetve állították helyre a Kis- és Nagysziklát. 1978-ban korszerűsítették a fűtésrendszert, felújították a Vidraházat, a Bagolyvárat és a Madárházat. 

A Fővárosi Közgyűlés 2012-ben döntött az állatkert bővítéséről. Erre a célra a felszámolásra ítélt Vidámpark területét kapta meg. Annak helyén működött 2014–2015-ben a Holnemvolt Park. 2018-ban elkészült a gyerekek számára a Holnemvolt Vár, a Liget Budapest projekt keretében pedig épül a Pannon Park – Biodóm.  

Megosztás

Hozzászólások lezárva.

Nagyítás
Kontraszt