Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu

Torziós inga, amely nemcsak Zugló, de az ország, sőt a világ egyedi kincse

1970 óta áll a Thököly út és Columbus utca sarkán ez a 220 centiméter magas alumíniumszerkezet, Eötvös Loránd stilizált torziós ingája. Pontos elnevezése: Torziós inga díszkút. Régen nem látott vizet, inkább mérleg, mint inga.

Nem szerepel a köztéri szobrok nyilvános oldalain, mert magántelken van: a Columbus u. 17–23. alatt, a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet előkertjében. Nem ismerjük az alkotóját, hiszen az az „intézet műhelyében készült”. Pedig biztosan volt ötletgazda, aki nem portrészobrot, nem emléktáblát álmodott ide, hanem Eötvös Loránd saját találmányának stilizált változatát. Valaki megtervezte, valakik elkészítették, de nem érezték szükségesnek a nevük említését.
Az idén nyáron 130 éve annak, hogy Eötvös Loránd elvégezte az első gravitációs méréseit a Celldömölk melletti Ság hegyen. Tréfásan úgy beszéltek Eötvös Lorándról, hogy eszközével „mérhetővé tette a semmit”.
Korábban elképzelhetetlen pontossággal mérte a felszín alatti rétegek eltérő tömegét. A gyakorlati élet számára e mérés haszna, hogy segítségével ki tudták mutatni a mélyben megbúvó ércet, olajat. Ez a szerkezet alkalmas a felszín alatti kőzettömegek, földtani képződmények felderítésére.
Nincsenek „véletlen” felfedezések! Eötvös Loránd 1886-tól 1901-ig tartó szakadatlan munkával hozta létre ezt az eszközt! Szerénységét mutatja, hogy úgy beszélt róla, hogy az a „Columb-féle mérleg különös alakban, ennyi az egész”. Elismerte és tisztelte elődje művét, közben maga is alapokat rakott le a további geofizikai, fizikai kutatások számára.

1896-os itthoni publikációja teljesen visszhang nélkül maradt. Az első Eötvös-ingát és mérési eredményeit a párizsi világkiállításon is bemutatták 1900-ban. A tudományos világ észrevétlenül ment el mellette.
Ki finanszírozta addig az akkor már 59 éves tudós kutatásait?
Semsey Andor volt a mecénás, jó barát, akiről sajnos igen keveset olvashatunk a történelemkönyvek lapjain. 1907-től, azaz 21 évvel később kapott először állami támogatást. Nem azért, mert a hazai tudományos élet felismerte e mű jelentőségét, hanem az éppen Budapesten tartott Nemzetközi Földmérési Konferencia kérésére. Nekik köszönhető az „eszköz” egyre nagyobb nemzetközi elismertsége.
Az állami támogatás is csak 10 évig, 1917-ig tartott.
Az első Eötvös-inga-megrendelések Észak-Amerikából és Mexikóból érkeztek. Darabonként 5000 dollárért szállította a Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. Az ingát folyamatosan, a gyakorlati tapasztalatok alapján tovább tökéletesítették.

 

Miért nem találjuk ma az ELGI nevet a Columbus utcai épületen?

Mert 2012. április 1-jén összevonták Magyar Állami Földtani Intézettel. Jogutódja a  Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI). Az intézet nevéből eltűnt egy kiváló tudós, az élet számtalan területén rendkívüli teljesítményt nyújtó ember, a világhírű magyar fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (1889-től 1905-ig), Magyarország kultuszminisztere (1894–1895-ben), a Matematikai és Fizikai Társulat alapító elnöke.
Sovány vigasz, hogy róla neveztek el egy turistaházat Dobogókőn, egy hegycsúcsot a Dolomitokban, és a nevét viseli egy kráter a Holdon, na és egy egyetemünk. Azonban nem viseli a nevét az 1920-ban alapított Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet. A Thököly úton autózva, buszozva, sétálva emlékezzünk Eötvös Lorándra.

Megosztás

Hozzászólások lezárva.

Nagyítás
Kontraszt