Elkészült az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló új rendelet tervezete. A szabályzó a korábban felhalmozódott problémák megoldásán túl biztosítja a minőségi lakhatást és a bérlakás állomány növelését, illetve megteremti a gazdaságilag és működésileg is hatékony üzemeltetés feltételeit.
Az új jogszabályt az tette szükségessé, hogy a még hatályos rendelet már elavult, nem igazodik a kor igényéhez és a megváltozott körülményekhez.
Elkerülhetetlen a reform
Vida Attila, önkormányzati képviselő (LMP), lakhatási ügyi tanácsnok már többször hangot adott annak a véleményének, hogy elkerülhetetlen a lakásgazdálkodás megreformálása, miután Zuglóban az önkormányzati bérlakások évente 500-600 millió forint hiányt és 300-500 millió forintos amortizációs veszteséget termeltnek. Az elmaradt felújítások költsége pedig már elérte a 3-4 milliárd forintot. Emellett a bérlők egyharmada nem fizet lakbért, közös költséget és közüzemi díjat, emiatt mintegy 900 millió forint kintlévőség halmozódott fel, amely részben már elévült.
– Két út áll előttünk, vagy érdemben beavatkozunk és konszolidáljuk a helyzetet, vagy félrenézünk, ami Zuglóban is az önkormányzati lakásállomány felszámolását eredményezheti – jelentette ki Vida Attila. – Ehhez nem akarunk asszisztálni, ezért kezdeményeztük a meglévő rendszer átalakítását – fűzte hozzá a lakásügyi tanácsnok, aki szerint tovább növeli a bajt, hogy a jelenlegi lakbérek közel tíz éve lettek megállapítva, azóta viszont a karbantartási és felújítási díjak mintegy 70 százalékkal emelkedtek, így a költségalapú lakbérek nem fedezik a fenntartás költségét.
– Ennek is a következménye, hogy napjainkban mintegy száz közepes és magas komfortfokozatú lakás nem használható, ezek nem túl nagy ráfordítással lakhatóvá tehetők, ehhez azonban 250-300 millió forintra lenne szükség – húzta alá Vida Attila.
Lakásprogram a fiataloknak
Horváth Csaba polgármester (MSZP) kihangsúlyozta, az önkormányzat továbbra is biztosítani fogja a szociális lakhatást, azonban nagyobb szerephez jutnak a piaci díjszabással hasznosított bérlakások.
– Szeretnénk elérni, hogy a lakbér a komfortfokozattól függően valódi lakbér legyen, a bérleti díj és a támogatás mértéke pedig tükrözze a beköltözők mindenkori valós szociális helyzetét – jelentette ki a városvezető megjegyezve: a rendelettervezetnek több új eleme is van, ezek közé tartozik a fiatal párok számára kidolgozott Első fészeklakás elnevezésű program.
– Ez újdonság lesz Zuglóban és a fiatal házasok, illetve élettársak hosszabbtávú lakáshoz jutását segíti elő – tájékoztatott Horváth Csaba, akitől azt is megtudtuk, hogy a feltételeknek megfelelő fiatal párok tíz évre bérelhetnek kedvező feltételekkel lakást az önkormányzattól, így a bérleti időszak letelte után a megtakarításukra alapozva már gondoskodni tudnak a saját tulajdonú lakás megvásárlásáról.
Növelik a piaci alapú bérlakások számát
Rózsa András lakhatásért felelős alpolgármester (Momentum) szerint az új lakásrendeletnek három fontos célkitűzése van: a minőségi lakhatás biztosítása, a gazdaságilag és működésileg hatékony üzemeltetés és a társadalmi szolidaritás érvényesülése.
– Az előrelépéshez nélkülözhetetlen a lakások komfortfokozatának az emelése – hangsúlyozta az alpolgármester, kiemelve: ehhez viszont egy olyan önfenntartó pénzügyi rendszerre van szükség, amely hosszútávon biztosítja a minőségi lakhatást. Ez elsősorban a piaci alapú bérbeadás bevezetésével érhető el, aminek a bevételeiből finanszírozhatók a szociális bérleti díjú lakások.
– A lakhatási válság enyhítésére szeretnénk minél több használaton kívüli önkormányzati tulajdonú lakást kiadni, ezért lakásfelújítás vállalásához kötött pályázatokat fogunk kiírni – mondta Rózsa András, hozzátéve: ezekért az ingatlanokért ugyan úgynevezett „piaci” alapú lakbért kérnek, de ez még mindig jóval alacsonyabb lesz a valós piaci bérleti díjnál.
Az alpolgármester arról is beszélt, hogy új tartalmat kap a lakáshasznosítási terv, amelyet évente a költségvetés elfogadása után a képviselő-testület hagy majd jóvá. Emellett könnyebbé válik az intézményi lakáskiadás is, ami komoly motivációs eszköz lehet a hiány szakmában dolgozók Zuglóban tartásához.
– A rendeletbe olyan elemet építettünk be, amely elősegíti, hogy a fizetni nem tudók ne halmozhassanak fel kezelhetetlen mértékű adósságot – fejtette ki Rózsa András, megjegyezve: elindítják a második esély programot, amely a nagy tartozással bírók számára ad lehetőséget hátralékuk átütemezésére. Ezen felül az is újdonság a rendeletben, hogy a társas együttélés szabályait megszegők, vagy a lakásukat megrongálók ügyét a Népjóléti Bizottság vizsgálja ki.
