Torontál utcai otthona előtt állított emlékoszlopot az önkormányzat László-Bencsik Sándor író, szociográfus és koreográfus tiszteletére, aki Történelem alulnézetben című szociográfiai művével vált ismertté Magyarországon.
Kevesen tudják, hogy László-Bencsik Sándor unokája Szabó Rebeka alpolgármester, akitől megtudtuk, hogy a Békésszentandráson született nagyapja néprajzkutatónak készült, előbb a kolozsvári Bolyai, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult. 1955-től 1999-ben bekövetkezett haláláig éltek feleségével és utcáról mentett macskáikkal a Torontál utca 33. szám alatt. Pályafutása során dolgozott munkásként, koreográfusként és tudományos munkatársként is.
Az alpolgármester elmondta, a korábban néptáncot tanító, a Néphadsereg Táncegyüttes koreográfusaként dolgozó, majd az első magyar pantomimegyüttest megalapító nagyapjának az írói sikert az 1973-ban megjelent Történelem alulnézetben című munkája hozta meg. A hazai szociográfiai irodalom új állomását jelentő könyv különlegessége, hogy nem csupán kiment a munkások közé és lejegyzetelte, ki mit mond el magáról, hanem a Fővárosi Szállító Vállat exportcsomagoló brigádjának munkásaként, több évi együttdolgozás és sok-sok beszélgetés után írta meg 18 munkatársa történetét, amit később színpadra is vittek.
Szabó Rebeka szavaiból kiderült, nagyapja hasonlóan járt el akkor is, amikor a Bosnyák téri piac izgalmas világának a bemutatására készült. Az ott gyűjtött tapasztalatai alapján írt történetéből készítette el 1983-ban Mihályfy Sándor rendező A piac című tévéfilmjét. Vásári élményeit László-Bencsik Sándor 1987-ben megjelent Bosnyák téri színjátékok című szociográfiájában foglalta össze.
Az alpolgármester azt is elárulta, hogy nagyapja Mesejáró Rebeka és Tengerjáró Tóbiás címmel írt neki és róla mesét, amely 1983-ban jelent meg nyomtatásban.
László-Bencsik Sándor emlékhelye kapcsán Szabó Rebeka arra hívta fel a figyelmet, hogy Zugló rendkívül gazdag emléktáblákban, jelenleg 147 darab őrzi ismert és híres kerületi lakosok emlékét. Közülük a legrégebbit 1926-ban helyezték el a Bosnyák téri villamos remíz főépületének Thököly úti falán. A kettős emléktáblát az első világháborúban hősi halált halt BSzKRt (beszkárt) alkalmazottak tiszteletére emelték.
Napjainkban van emléktáblája Herminamező első polgárának, Bartl János nyaralószálló-tulajdonosnak, a magyar Schindlerként emlegetett Ocskay Lászlónak és Zugló Nobel-díjasának, Harsányi Jánosnak is. Az emléktáblák között számos érdekes kialakítású darab található, ezek közé tartozik Neuschloss Kornélé, amelyen főműve, az Állatkerti elefántos kapu jelenik meg.
Szabó Rebeka arra is kitért, hogy az elmúlt ciklusban többek között a zuglói olimpiai bajnokoknak, az elhunyt 1956-os hősöknek, Kaján Tibor karikaturistának, Gyurkovics Tibor írónak és Fejtő Ferenc történésznek állítottak emléket. A nyilasok elleni fegyveres fellépés során hősi halált halt Boros Mátyás és Fischer István pedig új, történelmileg helyes emléktáblát kapott.
Az alpolgármester kiemelte, az önkormányzat továbbra is szeretné folytatni az emléktáblák állítását, hogy a zuglói hírességek ne csak kortársaik emlékezetében éljenek tovább, hanem a fiatalabb generációk is megismerjék őket.
