A Thököly út kialakulásáról, fejlődéséről és jeles épületeinek történetéről tartott vetítettképes előadást a Cserepesházban Majkó Zsuzsa, a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely vezetője a szervezet Műhelytitkok című előadás-sorozata keretében.
Majkó Zsuzsa Időutazás a Thököly úton című előadásának első részében a Thököly út keletkezéséről, változásairól és beépítéséről beszélt. Mint elmondta a Rottenbiller utcánál induló utat 1906-ig Csömöri útnak nevezték. Az út egy 1821-es térképen már szerepelt, neve először 1841-ben egy sajtóhírben bukkant fel, amely arról tudósított, hogy az út járhatatlan, ezért pályázatot írnak ki annak kijavítására.
Az előadó arra is kitért, hogy a régi térképek tanulsága szerint az út nyomvonala helyenként eltért a mai Thököly útétól a földbirtokok elhelyezkedése miatt. Az 1850–1860-as években a fasorral szegélyezett út mentén főként haszonbérletbe adott uradalmak terültek el. Lakóházak nem voltak, elszórtan gazdasági épületek és fa építőanyag raktárak álltak, amelyek közül több is leégett.
Majkó Zsuzsa kiemelte, a Csömöri útnak nem csak a minősége, hanem a járványügyi helyzete is borzalmas volt. Az állattartás, a trágya és a rossz ivóvíz miatt az út környéke gyakran volt tífusz-, kolera- és pestisfertőzés gócpontja.
Az 1873-ban megalakult Fővárosi Közmunkatanács fontos feladatának tekintette a Csömöri út rendbetételét, a makadámút építése azonban pénz hiányában csak nagyon lassan haladt. 1881-ben a Csömöri úton 25 földszintes, 27 egyemeletes ház állt, melyekben 269-en laktak.
Fotó: Papp Dezső
A Helytörténeti Műhely vezetője arról is beszélt, hogy a Csömöri út közlekedésének a fejlődésében jelentős szerepet játszott a Keleti pályaudvar megnyitása, illetve hogy a Csömöri út – Róna utca – Gyarmat utca által határolt területen a lőegylet lövöldét létesített, majd annak telkén Schatz József sörkereskedő hatalmas sörkertet nyitott. A nyaralók építésének pedig a lóversenypálya megnyitása adott lendületet, mert mint az előadó kifejtette az út menti terület eredetileg üdülő övezet volt, ahová az előírások szerint legfeljebb egyemeletes, előkertes házat lehetett építeni. Ezekből ma már csak kevés látható, mert később többségét lebontották és helyükre többemeletes villák épültek.
Az előadás második részében Majkó Zsuzsa a Thököly út legjelentősebb házaival ismertette meg hallgatóságát. Ezek között szerepelt a Szenes Mór szecessziós bérpalotája, ma a Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikumnak otthont adó épület, egykor az Ilka utca sarkán állt, Róth Miksa üvegablakaival ellátott Schweigert villa, a Thököly étterem hol híres, hol hírhedt épülete és a brutalista stílusú OKISZ-székház is. Mesélt továbbá az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi karának épületéről, a Thököly út és a Stefánia út kereszteződésében lévő, 1893-ban magán gimnáziumnak készült házról, melyben később a Slachta Margit neve fémjelezte Szociális Testvérek Anyaháza működött, és szóba került a 62. szám alatti historizáló jellegű villa is, melyben a magyar földrengéskutatás úttörője, Kövesligethy Radó is lakott.
