A járványhelyzet miatt megoszlanak a vélemények arról, hogy mi a jobb a kicsiknek, ha a megszokott rendben elkezdődik a tanév, vagy ha már eleve digitális oktatással kezdik az évet. Ezúttal egy szakértő véleményét kértük ki.
Egyértelműen fontos a kiselsősök számára, hogy elkezdődjön a tanév, az iskolában megismerkedjenek a pedagógusokkal, az osztálytársaikkal, az új környezetükkel, megtanuljanak csoportban dolgozni, igazodni az elvárásokhoz – mondta el Tóth Marietta, a zuglói Lelki Egészségvédelmi Alapítvány (LEA) gyermek-klinikai szakpszichológusa. Otthoni környezetben nehéz kialakítani ezt a közeget, sőt meg is terheli a szülő-gyerek kapcsolatot.
A tanulás, az új helyzethez való alkalmazkodás fontos feladata a kicsiknek, ugyanakkor muszáj, hogy mindennapjaik része maradjon a mese, a mozgás és a játék. Az ovi után a suli egy életszakasz-váltást jelent, a gyerekeknek új feladatokkal kell megbirkózniuk, új elvárásoknak kell megfelelniük.
Túl azon, hogy megváltozik a kicsik napi rutinja, kötöttebb napirend szerint kell viselkedniük, egy teljesítménycentrikus közegbe kerülnek, ahol azt várják tőlük, hogy kontrollálják magukat. Nem akkor mehetnek mosdóba, amikor akarnak, a helyes választ sem kiabálhatják be, tűrniük kell, hogy nem őket szólítja fel a tanár néni. Ezek fokozottan igénybe veszik az elsősök megküzdési és alkalmazkodási készségit, a szülőknek pedig figyelembe kell venniük, hogy minden gyerek másképpen birkózik meg az új feladatokkal. Tóth Marietta azt mondta, az anyukák, apukák átmenetileg észlelhetik, hogy a kicsiknél olyan viselkedés jelenik meg, amely korábban volt jellemző, nyűgösebb, gyerekesebb, hisztisebb, esetleg bepisil, de még fej- vagy hasfájás is jelentkezhet. Ha ezek átmenetiek, akkor nincs semmi baj, ugyanakkor 2-3 hónap után érdemes szakembert keresni, külső segítséget kérni.
Tóth Marietta rámutatott az új napi rutin kialakításának fontosságára. – Délután a gyerekek a szülőkkel együtt pakoljanak be az iskolatáskába. Egy kis játékot, vagy számára fontos dolgot is berakhat, azzal szimbolikusan az otthon, a szülőt is magával viszi az iskolába – magyarázta. Sokszor előfordul, hogy az anyukák, apukák nagyon izgulnak az iskolakezdésnél – ez nem szabad, hogy a gyerekek érezzék, és az sem szerencsés, ha nagyon teljesítményorientáltak a felnőttek. – Mindig önmagukhoz, ne másokhoz mérjük a gyerekeket, ha pedig hibáznak, el kell fogadni. A hiba része az életünknek, ezért mutassunk mintát, esetleg mondjuk el, hogy nekünk akkoriban mi volt nehéz, és hogy jutottunk túl rajta – hangsúlyozta a szakpszichológus, aki kiemelte a mese, a játék és a mozgás hármasának fontosságát.
Mint fogalmazott, az elsősöket még ne terheljük külön órákkal, a nagy mozgásigényű gyerekek menjenek hetente pár alkalommal sportfoglalkozásra. A játéknak, a szabad mozgásnak nagyon fontos szerepe van a 6-7 éves gyerekek életében. – A szabad mozgás feszültséglevezető, az idegrendszer érését is segíti, a játék pedig fejleszti a társas érzelmi kompetenciákat, játék közben megjelennek az indulatok, a vágyak, a negatív élmények – sorolta Tóth Marietta. Az esti mesemondás se hanyagolható el, hiszen az lelassítja a napot, nyugalmi állapotba hozza a kicsiket, a mesehősökkel való azonosulás segíthet feldolgozni a problémákat. Fontos, hogy a meséknek optimista szemlélete legyen, mondjuk el bennük, hogy a nehézségek nem elkerülhetőek, de megbirkózhatunk velük.
