Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu
december 13. szerda, Luca

Ligetből kerület

Magának az elnevezésnek – Zugló – a keletkezésére kétféle magyarázat létezik. Az egyik szerint a “szuglyó” vagy a “zugla” szó a 19. századi nyelvhasználatban sarkot, zugot, kuckót vagy zsákutcát jelentett, ennek értelmében tehát Zugló a pesti határnak egy kis sarkát jelölte. A másik elképzelés, hogy a “szugló” német eredetű szó, és mocsárlyukat jelent. Zuglót egészen a XIX. század végéig Szuglónak hívták, ennek emlékét őrzi a mai Szugló utca. 1935-től létezik önálló kerületként, korábban Terézváros, Erzsébetváros és Kőbánya osztozott a területén. Ekkor a városrész a Rákosváros nevet kapta, és csak 1950-ben – Nagy-Budapest kialakulásakor – lett Zugló.

Az 1830-as években megindult a Városerdőcske mögötti Erdőtelkek parcellázása a mai Herminamező területén. A kerület hivatalos “születésnapját” 1842. október 10-ére teszik, ugyanis ekkor került sor a Hermina-kápolna alapkőletételére, illetve ekkor nyílt meg Bartl János nyaralószállója is. 1843-ban már három nyaralószálló működött ezen a vidéken, ezáltal Herminamező – amelyet a kerület magjaként tartunk számon ma is – Pest környékének egyik legismertebb nyaraló- és gyógyhelye lett. Ugyanebben az időben épültek meg az első magánvillák is, és az 1860-as évekre – a belvárosi és budai részekhez hasonlóan – elegáns villanegyed jött létre a Hermina út–Amerikai út–Erzsébet királyné útja–Uzsoki (Jókai) utca mentén.

Hősök tere

A “Városerdőcske” fáinak pótlása és területének rendezése Mária Terézia nevéhez fűződik. 1751-től a területre fűz-és akác-majd eperfákat ültettek. A Városliget a reformkorban már a polgáriasodó pestiek egyik kedvelt séta-és találkozóhelye lett. Kezdetben a városatyák úgy tervezték, hogy a Városligetet a mai Herminamező felé kiterjesztik, de később letettek erről a tervükről. Az 1880-as évektől megindult a terület rohamos beépítése (Gizella út, Mexikói út, Hajtsár út, Amerikai út, Angol utca, Róna utca, Rákos-patak utca stb.). A gyors fejlődést nagymértékben elősegítette a Városliget közelsége.

Az ipartelepítés kora

Az 1890-es évektől Zugló területén is megindult az ipartelepítés, sorra jelentek meg a kisebb-nagyobb gyárak: a Magyar Fourniere és Asztalos Kellékek Gyára Rt., a Hungária Országos Vajkiviteli Rt. és a Csillárgyár, a Budapesti Zsolnay-féle Porcelán és Fayence Gyár Rt., majd az újabbak: Magyar Gyapjútomp és Kalapgyár Rt., valamint a Magyar Mechanikai Kefegyár Rt.

1890 és 1900 között a terület népességszáma kiugróan megnövekedett, ekkor került sor Törökőr, Kiszugló és Nagyzugló benépesítésére. A közművesítés azonban nem haladt ugyanilyen gyors ütemben, az ivóvízért sokat kellett gyalogolni, és rosszak voltak az útviszonyok is.

A városiasodás tempóját mutatja, hogy gyors ütemben épültek a városrészben a közintézmények: 1879-ben indult az első tanév az Ipartanodában (ma Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola, Petrik TISZK), 1898–99-ben épült meg Lechner Ödön tervei alapján az Állami Földtani Intézet. 1902-ben költözött Zuglóba az Erzsébet Nőiskola. A legnagyobb beruházás azonban mindenképpen a Városligetben megrendezett Millenniumi kiállítás volt. Ekkor építették fel a Vajdahunyadvárát, kialakították a Hősök terét, és ekkora már elkészült a mindössze két év alatt kiépített Ferenc József Földalatti Villamosvasút, a kontinens első földalatti vasútja is.

Gyorsuló urbanizáció

Az első világháború után még inkább felgyorsult az urbanizáció, nőtt az intézmények, üzemek száma (Danuvia Szerszámgépgyár, Országos Állategészségügyi Intézet), mindemellett azonban, főként Alsórákos és Rákosfalva területén, megmaradt a vidékies környezet, a mezőgazdasági jelleg.

Az 1935. február 13-án megtartott Budapest Székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának közgyűlése a 451/1935. sz. határozata alapján létrehozta a főváros új közigazgatási egységét, amely a VI., VII. és X. kerületek peremrészeiből jött létre XIV. kerületként és Rákosvárosnak nevezték el. Az elöljáróság az Újvidék u. 5. szám alatt alakult meg, az első polgármester Schaderer Oszkár lett.

Megosztás

Hozzászólások lezárva.