Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu

Nehezebb és nemesebb lett a szociális munkások hivatása

Zugló gyermekjóléti helyzete a jelzőrendszer és a szolgáltatás tükrében – erről beszélgettek a szakemberek a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ éves tanácskozásán. Az intézmény egyik fő üzenete a jelzőrendszer tagjai felé, hogy ha problémát észlelnek egy-egy gyerek kapcsán, akkor ne mérlegeljenek, hanem azonnal szóljanak.

A program Szabó Rebeka, szociális ügyekért is felelős alpolgármester köszöntőjével kezdődött: az alpolgármester kitért arra, hogy még mindig nagyon sok a tabutéma, nehezen kérnek segítséget az emberek, főleg a gyerekek. Éppen ezért hatalmas jelentősége van a jelzőrendszernek, amelynek résztvevői észreveszik, ha baj van.

– Nagyon büszke vagyok azokra, akik Zuglóban a gyermekvédelem területén tevékenykednek. Gondoskodnak arról, hogy senki se maradjon segítségnyújtás nélkül. Már akkor megpróbálják látni a bajt, amikor még senki sem jelezte. Szakmai tudásuknak, tapasztalatuknak és sokszor az ösztöneiknek köszönhetően jól működik a gyermekvédelem a kerületben – fogalmazott Szabó Rebeka, és fontosnak nevezte a készülő gyermekjóléti koncepciót is, valamint kiemelte, az önkormányzat tervei szerint létszámbővítésre és egy új telephelyre is számíthat a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ (ZCSK).

Varga Sándor intézményvezető beszédében elmondta, az elmúlt két év soha nem látott kihívások elé állította a munkatársait és a jelzőrendszer tagjait, rámutatott, hogy nehezebb és nemesebb lett a hivatásuk. Bízik benne, hogy rövid időn belül túljutunk a pandémián, és úgy véli, most még csak a csíráját látják annak, amit a járványhelyzet okozott, de válaszokat kell adniuk és segítséget nyújtaniuk. Ezeket a jövő kihívásának nevezte.

A köszöntők után az intézmény különböző területeinek beszámolóját hallhatták a megjelentek. A tájékoztatók szerint tavaly csaknem 1900 esettel dolgoztak, amiből 915 volt az új. Az ügyek fele felnőtteket érintett, a másik fele pedig gyermekvédelemmel volt kapcsolatos. A szakemberek szorosan együttműködnek egyebek mellett a rendőrséggel, a gyámhivatallal, a gyermekvédelmi koordinációs szervekkel.

A tanácskozáson – amelyen mások mellett részt vett Kisné Szivcsovics Nikolett, Pécsi Diána, Sokacz Anikó és Hevér László György önkormányzati képviselő is – az intézmény óvodai és iskolai szociális segítő munkájáról, annak tapasztalatairól is beszámoltak. Szó esett az ugrásszerű felzárkóztatást, fejlesztést célzó Ugrincs fejlesztő programról, Csilláról, az életszerű babáról, ami a 3-9 éves gyerekek fejlesztését segíti, valamint az iskolai bántalmazásról.

Fotó: Subits-Tóth Gergő

Az észlelő és jelzőrendszer működése kapcsán kiderült, hogy a legszorosabb együttműködés a bölcsődei, iskolai és átmeneti otthonokban dolgozókkal van, döcögősebb viszont a kommunikáció a gyermekorvosokkal és a felnőtt háziorvosokkal. Problémaként merült fel, hogy sokszor későn érkezik egy-egy jelzés, mert dilemmáznak a jelzőrendszeri tagok. A ZCSK munkatársai azt kérik tőlük, hogy ne mérlegeljenek, jelezzenek minél előbb, majd a szakemberek feltérképezik a helyzetet, mérlegelnek.

Kuslits Gábor, az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési osztályának főosztályvezetője a Meghallgató és terápiás szolgáltatással ismertette meg a résztvevőket. A programot az izlandi Barnahus módszer alapján dolgozták ki, azonban míg a külföldi modell a szexuálisan bántalmazott gyerekekre koncentrál, hazánkban az elhanyagolás, a lelki és a fizikai bántalmazás irányában is nyitottak, sőt azt tervezik, hogy bevonják a bűnelkövető gyerekeket is.

Megosztás

Hozzászólások lezárva.

Nagyítás
Kontraszt