Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu

125 éves a Műcsarnok

Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1896 márciusában fejeződött be a Hősök terén álló, Schickedanz Albert tervei alapján a millenniumi kiállításra épült Műcsarnok. Az 1991–1994 között eredeti formájában felújított eklektikus épület ma főként a modern kori kortárs művészek kiállításainak ad helyet.

A kiegyezést követő gazdasági fellendülés jó hatással volt a magyar képzőművészet fejlődésére. Annak érdekében, hogy a művészek bemutathassák alkotásaikat, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (OMKT) 1875–1876-ban egy palotát építtetett a Sugárúton (ma Andrássy út), amely rövid időn belül kicsinek bizonyult. Valamelyest enyhített a helyszűkén az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épített városligeti Műcsarnok (ma Millennium Háza), azonban erről is hamar kiderült, hogy kis mérete miatt nem alkalmas a képzőművészeti alkotások bemutatására, ezért más célra hasznosították. 

Új lehetőség 

A honfoglalás ezeréves évfordulójára tervezett országos kiállításban lehetőséget látott az OMKT egy megfelelő Műcsarnok felépítésére, ezért 1892-ben előkészítő bizottságot hozott létre. A testület elképzelését az ezredéves kiállítási bizottság, a kormány és Budapest is támogatta.

Az új létesítmény számára Székesfőváros egy 4000 négyzetméteres területet biztosított a Sugárút végén a Stefánia út (ma Palme sétány), az Aréna út (ma Dózsa György út) és a Nagy János utca által határolt téren. A kormány pedig 300 ezer forintot adott az építkezésre.  

Az épület megtervezésével Schickedanz Albert műépítészt bízták meg. A bazilika alaprajzú, négy nagy és tíz különböző méretű kisebb kiállítóteremmel rendelkező Műcsarnok kivitelezési terveit az építész 1895 márciusára készítette el, amelyért III. osztályú vaskoronarenddel tüntették ki.

A tervező a költségek csökkentésére az épület külső falait téglaburkolattal és színeskerámia-díszítéssel látta el. 

 

Egy év alatt épült fel

Az építész a Műcsarnok főhomlokzatból erősen kiugró, hat korinthoszi oszloppal ellátott széles lépcsőjű főbejáratát a tér felé helyezte el, amelynek hátsó falára Deák Ebner Lajos háromrészes freskója került. Schickedanz a portikuszt timpanonnal zárta le. 

Az épület vörösrézből kovácsolt, kazettákkal díszített kapuját Sátori Pál készítette. A tervező az épület három hajóját tömör falakkal választotta el. A középső hajóban három, felülről világított kiállítóterem kapott helyet. Ezután a szobrok számára egy oszlopos, félkör alakú csarnok következett, amelyen túl a kávézó volt. Ebből egy négyoszlopos portikuszon keresztül lehetett a szabadba jutni. 

A szoborcsarnoktól jobbra és balra egy-egy 100 négyzetméteres kiállítóterem létesült. Az oldalhajók galériái egy kivételével szintén felülvilágítást kaptak. Utóbbiban három, hatalmas ívelt ablak biztosította a grafikák számára ideális súroló fényt. 

A Műcsarnok építését Hável Lipót építőmester végezte. A külső falak színes kerámiaburkolatát a pécsi Zsolnay gyár készítette pirogránitból.  

A Műcsarnok 1896 márciusára készült el. A millennium idején festészeti, szobrászati, grafikai és építészeti tárlat volt benne, majd 1914-ig az OMKT bemutatóinak adott otthont.

Az első világháború alatt a Műcsarnokban hadikórház működött, ezalatt állaga leromlott. 1926-ban az épület Budapest székesfőváros tulajdonába került, de bérlője továbbra is a Képzőművészeti Társulat maradt.  

A háborúban súlyosan megrongálódott

A Szent István év alkalmából 1938-ban az üres timpanon díszítésére Haranghy Jenő festőművész megtervezte Szent István, a művészetek pártfogója című mozaikját, amely csak 1941-ben készült el.

A második világháborúban az épület súlyosan megrongálódott. A háborús károkat 1949–1950-ben számolták fel Borsos László építész irányításával. Ekkor a Zsolnay gyár ismét legyártotta a színes kerámiaelemeket. A főbejárat felett megsemmisült freskó részeit Medveczky Jenő egészítette ki. 

Az épületet 1962–1965 között korszerűsítették és megerősítették az alapjait. 1989. június 16-án újratemetésük előtt a Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai koporsóját. A műemlék épület teljes rekonstrukcióját 1991–1994 között végezték el. 

A Műcsarnok ma a Magyar Művészeti Akadémia felügyelete alatt áll, és a hazai, illetve külföldi képzőművészek reprezentatív tárlatainak bemutatóhelye.

Megosztás

Hozzászólások lezárva.