Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu
május 28. vasárnap, Emil, Csanád

Díszpolgárok

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete díszpolgári címet adományoz, azoknak annak a  zuglói kötődésű (az elismert személy lakóhelye, munkássága, tanulmánya vagy egyéb módon Zuglóhoz köthető) természetes személynek, aki a kerület határain túlmutató kiemelkedő eredményt ért el nemzeti vagy nemzetközi szinten gazdasági, kulturális, művészeti, egészségügyi, sport vagy a tudományos élet területén vagy a társadalom érdekében kifejtett tevékenységével, magatartásával eredményesen elősegítette a kerület anyagi és szellemi értékeinek gyarapítását.

A „Zugló díszpolgára” cím olyan elismerés, amellyel a kerület tiszteletét és háláját fejezi ki a kitüntetett személynek.

A díszpolgári cím adományozását díszoklevél és emlékérem tanúsítja, valamint adományozásával anyagi elismerés jár, melyet a polgármester ad át a kitüntetettnek, vagy közeli hozzátartozójának.
A díszpolgári cím először 2011-ben került átadásra, azt követően évenként adományozható.
Posztumusz díszpolgár az, akinek a halála után ítélik oda ezt a címet.

2016-ban Zugló díszpolgára kitüntetést kapott:

Szász Emese – olimpiai bajnok, világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes párbajtőrvívó

Prof. Dr. Persányi Miklós – a Fővárosi Állatkert- és Növénykert főigazgatója

Dr. Varga József – az Uzsoki Utcai Kórház orvosigazgatója, az urológiai osztály vezetője

Dr. Velkey György – a Magyar Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója

2015-ben Zugló díszpolgára kitüntetést kapott:

Gedó György – olimpiai bajnok ökölvívó, edző

Laár András –  humorista, költő, zeneszerző, színész, dalszövegíró

Litkai Ferencné Horváth Ildikó –  pedagógus, a Dr. Mező Ferenc Általános Iskola volt igazgatója

Pelyva György – politikus, Zugló volt alpolgármestere, közéleti személyiség

Sándor Iván – József Attila-, Márai Sándor- és Kossuth-díjas író, kritikus, esszéista

2014-ben Zugló díszpolgára kitüntetést kapott:

Berecz András – mesemondó, folklór kutató, népmesegyűjtő

Évtizedek óta Zuglóban él, számos kerületi rendezvényen lépett már fel. Az Ökrös és Egyszólam együttes alapítója. Az éneklés mellett néprajzi tanulmányokat is végez. Tíz éve Kodály-sorozatot indított útjára. Műfordítással is foglalkozik. Egyedi előadó művészete, páratlan tehetsége, gyűjtő munkája tette országosan elismerté. 12 lemeze, 4 könyve jelent meg, 2 dokumentumfilmet készített.
Díjak:
1985 A Népművészet Ifjú Mestere díj
1990 Magyar Művészetért Alapítvány díja
1993 Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
2001 Magyar Örökség-díj
2003 Március 15. díj
2005 Alternatív Kossuth-díj
2005 Príma díj
2008 Szer Üzenete díj
2010 Budapestért díj
2011 Kossuth-díj

Turczi István  költő, író, műfordító, irodalomtudós, szerkesztő

A Parnasszus irodalmi folyóirat szerkesztője, a zuglói könyvnapok szervezője. Rendszeresen publikál, Zugló és az ország egyik vezető irodalmára. Tevékenysége határon túl is ismert, alkotói tevékenysége mellett napjaink egyik legaktívabb irodalomszervezője, tagja a Magyar Írószövetségnek, a szervezet Költői Szakosztályának főtitkára, illetve tagja továbbá a Szépírók Társaságának és a Szövetségének. Sokáig vezette a Bartók Rádió Muzsikáló reggel c. műsorát.
Díjak:
2004 A varsói költészeti fesztivál nagydíja
2006 József Attila-díj
2010 A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj

Záborszky Kálmán – karmester, igazgató, karnagy

Több évtizede végzi művészi, pedagógusi tevékenységét. A nemzetközi hírű Zuglói Filharmónia alapítója, vezető karmestere. Igényes és hiánypótló műsorválasztásával, több mint két évtizede itthon és külföldön is nagyon sokat tesz a magyar zenekultúráért. Zeneművészeti, oktatói munkáját valamint zuglói munkásságának elismerését fémjelzi nemzetközi hírnévre szert tevő tanítványainak eredményei, valamint a kerületi iskolák kórusainak felépítése, működtetése és a Kodály, Bartók módszer népszerűsítése is. Nevéhez fűződik többek között a Pastorale hangversenysorozat, térzenei koncertek, több ezer fős kórusokkal történő előadásai.
Díjak:
1990. Artisjus kitüntető oklevél a kortárs magyar zene színvonalas előadásáért
1994. Zirzen Janka díj
1997. Budapestért díj
2000. Lajtha László előadói díj
2002. Apáczai Csere János díj 2003. Zuglóért Emlékérem
2003. „Az év embere” kitüntetés (a zuglói polgárok szavazatai alapján)
2006. Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje
2007. Területi Prima Primissima Díj

2013-ban Zugló díszpolgára kitüntetést kapott:

Lett Miklós – könyvtáros, levéltáros

Negyven éve lakik Zuglóban. Tevékenyen részt vett a Vajdahunyadvárban megrendezett “Zugló építészete” kiállítás anyaggyűjtésében és szövegkönyvének megírásában, csakúgy, mint a Műcsarnokban megrendezett Zugló kiállítás rendezésében. Szerkesztője és társszerzője volt az 1995-ben kiadott “Zugló 60 éves” kötetnek, később két kiadásban is a “Zuglói Lexikon” szerkesztésében vett részt. Szerkesztőként és társszerzőkén közreműködött a “Zuglói füzetek” sorozatban, többek között:
Zugló Közlekedése, Zugló szobrai és emléktáblái, Baróti Szabó László emlékezete
Zugló  építészeti emlékei, Zugló templomai és történelmi egyházai.
Ezen kívül kéziratos formában szerkeszti és közreadja Zugló történelmi adattárát, immáron az ötven köteten is túl.

Müller Péter – író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó

Zuglói lokálpatrióta író, eredeti szakmáját tekintve dramaturg. Napjainkig művek sokaságát állította színpadra. A hazai populáris-ezoterikus irodalom egyik legismertebb alakja. Írói tevékenysége és a tanítás iránti vágya eredményeképpen elindította a Mesterkurzus elnevezésű előadás-sorozatot, amelyen az önmagát kereső embernek igyekszik segíteni a mindennapi életben, az önmegvalósításban. Drámaíró tevékenysége meghatározó.
Díjak:
Filmkritikusok díja (1979)
Onasszisz díj /Lugosi című drámájáért/ (1997)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1997)
József Attila-díj (1998)

Bárány Béla – plébános, hitoktatási felügyelő

Mély hitével és Isten iránti szeretetével, személyes kapcsolatával, erőt tud sugározni, reményt tud adni a legnehezebb helyzetben is a hozzá fordulóknak. Kiemelten fontosak számára a pedagógusok, az egészségügyben dolgozók és a családok, akiknek évente egy alkalommal külön rendezvényeket szervez. 2012-ben a Zuglói Önkormányzattal együttműködve átadta a templom területének egy részét használatba, hogy a tereprendezés által ez a terület Zugló főtere legyen és élhetőbb, szebb, méltóbb környezetben éljenek az itteni emberek. 2005-től az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hitoktatási felügyelője és helyettes plébánosa, 2008. január 1-től a Budapest-Zugló, Páduai Szent Antal templom plébánosa.

Ambrus Miklós – olimpiai bajnok vízilabdázó, kapus

Szülővárosából, Egerből indult el.  A lipcsei EB-n szerzett elsőség után a Tokiói Olimpián is aranyérmes. Ötszörös magyar bajnokként és ötvenszeres válogatottként vonult vissza.
Hosszú éveken át egyik vezetője volt a zöld-fehér pólós csapatnak. Tamás fia is őrizte a Fradi együttesének kapuját, majd  a pécsi pólós gárdát vezette. Aktívan részt vesz az Olimpiai Bajnokok Klubja vezetésében.
Sporteredményei:
– Európa-bajnok (1962 – Lipcse)
– olimpiai bajnok (1964 – Tokió)
– ötszörös magyar bajnok (1956, 1962, 1963, 1965, 1968)
Elismerései:
– Magyar Sportért (1993)
– 1956-os emlékérem (1994)

Szécsi István – POFOSZ XIV. Kerületi és a POFOSZ 1956-os Hagyományőrzők elnöke

Tevékenyen részt vett az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiben, s ezért 15 év börtönbüntetésre ítélték. Jelentős szerepe és érdeme van abban, hogy mind több fiatal kapcsolódik a kerületi szervezethez, hiszen évente meghirdetik irodalmi-történelmi pályázatukat, többször szerveznek kirándulásokat. 2010-ben ő kezdeményezésére jött létre az 1956 Öröksége alapítvány, melynek székhelye Zugló.
Elismerései:
– 1956-os emlékérem (1991)
– Hazért Érdemkereszt Kiskeresztje (1991)
– Forradalom Hőse (2009)
– A POFOSZ felterjesztésében: Hazáért Érdemkereszt bronz, ezüst és arany fokozata és a Forradalom Bölcsője ezüst fokozata

2012-ben Zugló díszpolgára kitüntetést kapott:

Nagy Anna – színművész

A színésznő pályafutása 1963-ban kezdődött, a Pacsirta című filmben nyújtott alakítása tette ismertté. 1963–1966 között a debreceni Csokonai Színházban játszott, 1966–1994 között a Madách Színház tagja. Mintegy negyven filmben alakított emlékezetes szerepeket, köztük a Szindbádban, Tízezer napban, az Árvácskában, a Holnap lesz fácánban, a Franciska vasárnapjaiban, vagy a Vakvagányokban. A zuglói kötődésű színésznő a 41. Magyar Filmszemle alkalmából 2010-ben életműdíjat kapott pályafutása elismeréséül.
Díjak:
– Jászai Mari díj (1987)
– Érdemes Művész (2013)

Dánandrássy Katalin – tanító

Tanítóként kezdte pályafutását, majd technika tanári képesítést szerzett. Elismert, szeretetre méltó tanárként dolgozott 1975-1986 között a zuglói Dr. Mező Ferenc Általános Iskolában. Pedagógiai munkásságát a szeretet jellemezte. Harmóniában élt környezetével, a természettel, mindenben meg tudta találni a szépet, a jót. Hagyományaink tiszteletét, a magyar nyelv szeretetét közvetítette tanítványainak. Számára minden gyermek „megmenthető” volt, szép szóval, jó példával egyengette tanítványai útját. Említésre méltó költészete. Az elmúlt 40 év pedagógusi munkája mellett közel 100 verset írt. Verseiben szeretetet, összetartozást sugároz az olvasó és a hallgatóközönség felé.  Legfőbb értékei: Isten, Haza, Család.

Szabó Gabriella – olimpiai bajnok kajakozó

2003-ban, a KSI versenyzőjeként bronzérmes volt az ifjúsági világbajnokságon. A következő évben két Európa-bajnokságot nyert az ifik között. 2005-ben a világbajnokságon ötödik volt K4 200 méteren. 2006-ban háromszor állhatott a dobogóra az U23-as Európa-bajnokságon. 2007-ben Európa-bajnok lett kajak 2-esben 1000 méteren. A 2008-as pekingi olimpián  női kajak 4-esben ezüstérmes volt. A zuglói lakosú kajakozó négyszeres világbajnok, és VB bronzérmes, ötszörös Európa bajnok, háromszoros EB ezüstérmes, és EB bronzérmes. A 2012-es a londoni olimpián női kajak 4-esben aranyérmet szerzett.

Kökény Roland – olimpiai, világ- és Európa-bajnok, kajakozó

Pályafutását a Nyíregyházi Vízügy Medosz SE kajak-kenu szakosztályában kezdte, itt sportolt 1982-től 1989-ig. Az egyesületet édesapja, Kökény Zoltán irányította.Utánpótlás versenyzőként átigazolt a Tiszai Erőmű kajak-kenu szakosztályába, majd ezt követően a Csepelben kajakozott és jutott a válogatottságig.
Eredményei: Londoni Olimpia 2012. I. hely, Athéni Olimpia 2004. VI. hely. Kétszeres világbajnoki I. és kétszeres II. helyezett, kétszeres Európa bajnoki I. helyezett, tízszeres magyar bajnok. 2013-ban Kökény Roland és Dombi Rudolf egy párban V. helyezést ért el 1000 méteren az Európa-bajnokságon. Világraszóló olimpiai bajnoki teljesítményével – zuglói lakosként városrészünket is képviselte a londoni olimpián – méltó arra, hogy kerületünk lakosságának elsősorban a gyerekek példaképe legyen.
Díjak, elismerések:
– Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt (2004)
– Az év magyar kajakozója (2005, 2012)
– A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012)
– Esztergom díszpolgára (2012)
– A magyar kajaksport örökös bajnoka (2012)
–Az év magyar csapatának tagja (2012)

Berki Krisztián – olimpiai és kétszeres világbajnok tornász, lólengés-specialista

2002-ben a KSI sportolójaként a junior Európa-bajnokságon lólengésben második, csapatban 11. volt. Többszörös Európa-bajnok (hat I. hely), Világbajnok (két I. hely, két II. hely), többszörös mesterfokú magyar bajnok (nyolc I. hely). A 2012-es londoni olimpia aranyérmese. A 2013-as Európa-bajnokságon második helyen végzett lólengésben.
Díjak, elismerések:
– Az év magyar sportolója (2010, 2011)
– Az év magyar sportolója (NSSZ) (2010, 2011)
– Az év magyar tornásza (2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011, 2012)
– Junior Príma-díj (2007)
– Újpest díszpolgára (2012)
– A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012)
– Budapest díszpolgára (2012)
– Nagyecsed díszpolgára (2012)
– Az év magyar sportolója választás második helyezettje (2012)

2011-ben Zugló díszpolgára kitüntetést kapott:

Dr. Hajnal György – kanonok, plébános

Főbb feladatának tekinti a közösség lelkipásztori gondozását, tanítói, megszentelői és kormányzói feladatainak ellátását. 1990-ben kapta meg plébánosi kinevezését a Budapest- Regnum Marianum új plébániájára. 1995-ben Pesti-Középső Espereskerület esperes helyettese. 2001-től az esztergomi főszékesegyházi káptalan kanonokja. Több kitüntetés, díj birtokosa többek között Aranykatedra emlékplakett (1994), Zuglóért Emlékérem (1995), Budapestért-díj (1996).
Hajnal atya Pro Urbe díjas, építész. A Regnum Marianum tervezésében és kivitelezésében folyamatosan dolgozott, miként pap elődei a középkorban. Hajnal atya reneszánsz ember. Széles látókörű, mindent szeretettel érintő, a hitéletben is elismert szakértő. Plébánosként megteremtője a helytörténeti gyűjteménynek, Regnum Marianum könyvtárnak, egyházi ötvösművészeti kiállításnak, helyt ad a zuglói Lohr gyűjteménynek. Hajnal atya elnöke a Zuglóiak Egymásért Alapítványnak és a Caritas Collectio Mozgássérülteket Támogató Egyesületnek, alapítója a Zoborhegy téri Regnum Marianum Alapítványnak.  1992-ben létrehozta a Plébánia múzeumi gyűjteményét. Hajnal atya hite, embersége, derűje, lokálpatriotizmusa mindannyiunk számára követendő példa.

Kardos Péter – főrabbi

1958-ban kezdte meg tanulmányait rabbi és kántorszakon. 1962-től, mint kántor, Tóra olvasó dolgozott, a rabbi tisztet 10 évig nem töltötte be. Civil foglalkozást vállalt, mivel több nyelven beszélt, idegenvezető lett.1971-ben lett rabbi, és egy évig látta el feladatát Kispest, Csepel és Pesterzsébet körzetében. Ekkor közölte vele Salgó László, a Budapesti Rabbiság Igazgatója, hogy a következő hét péntekétől, a Bét Áron Thököly úti zsinagóga lesz hivatásának székhelye. Így került Zuglóba.
Több, mint 40 éve a zuglói közösség lelkipásztora. A Főrabbi Úr példája jól mutatja: a megállapodottság, a hűség lehet a haladás záloga, sőt feltétele. Zugló közösségének és a kerületnek tisztelete, ragaszkodása, is ezt bizonyítja.
Kiemelkedő tevékenységet fejt ki a Zuglóban levő keresztény egyházak és a zsidó felekezet közötti kapcsolat érdekében, valamint aktív munkát végzett MAZSIHISZ kerületben levő Szeretetkórházával és a Scheiber Sándor Gimnázium vezetőivel. Kardos Péter főrabbi a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége lapjának, az Új életnek két évtizede a szerkesztője, aki tulajdonosa a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagi fokozatának. A közösség jól érzi magát a társaságában. Nagyra értékelik munkásságát, felkészültségét, fáradozását.

Baranyi László – színművész

A Família Kft. nagypapájaként országszerte megismert színművész 1957-ben szerezte diplomáját Rózsahegyi Kálmán színiiskolájában.
1957-től 1961-ig az Állami Déryné Színház, 1961-től a kaposvári Csiky Gergely Színház, 1963-tól a Pécsi Nemzeti, 1965-től a szolnoki Szigligeti Színház, 1971-től 1976-ig között pedig a kecskeméti Katona József Színház művésze volt. 1976-tól fellépett a Mikroszkóp Színpadon, 1980-tól a Nemzeti Színházban, 1986-től pedig újból a Mikroszkóp Színpadnál játszott.
Az 1927-ben született művész 1968 óta lakik Zuglóban. Fiatal korában aktívan sportolt, aminek a színpadon is rengeteg hasznát vette. Keményen állta a próbákkal, az előadásokkal és a turnékkal együtt járó megterheléseket, és a fiatalkori megerőltető edzésekkel nemcsak fizikai, hanem erkölcsi tartást is szerzett. Ez a titka annak, hogy ma is aktívan játszik és fiatalos lendülettel vállal részt Zugló kulturális életében.

Posztumusz Díszpolgárok:

G. Dénes György (Zsüti) – Kossuth-díjas költő, dalszövegíró, zeneszerző

Illés Sándor – újságíró, író, költő, műfordító

Záborszky József – karmester, zenetanár, zeneszerző

Weinwurm Árpád

Kereskedőcsaládból származik, nyugdíjazásáig vegyészként dolgozott. 1990-től a Fidesz támogatásával egyéni képviselői mandátumot szerzett Zuglóban, ahol négy évig az Oktatási Bizottság elnöke. 1995-től ismét képviselő 1998-ig. 1994-ben és 1998-ban a kerület Fideszes polgármesterjelöltje. 1998-2002 között a Fővárosi Közgyűlés Emberjogi Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságának az elnöke. 2002-2010 között ismét zuglói képviselő, a pénzügyi bizottság elnöke, 2010-től tanácsadó, 2013-tól a Zuglói Filharmónia Felügyelőbizottsági tagja. Hosszú évekig a Zuglói Fidesz elnökségi tagja, majd elnöke. 1995-ben megalapította a Polgárok Zuglóért Alapítványt és a Zuglóért Polgári Egyletet, amelynek haláláig elnöke volt. Az Egylet az elmúlt 19 évben híres művészek és közéleti személyiségek részvételével több mint 120 kulturális, közéleti rendezvényt szervezett a zuglói polgároknak, köztük a hagyományos október 22-i ünnepi gálahangversenyt az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére.

Samodai József – helytörténész

Zugló szülötte. Elemi iskoláit a Telepi (Telepes) utcai iskolában, középiskolai tanulmányait a Szt.István gimnáziumban végezte. Lelki fejlődését az Assisi Szt.Ferenc cserkészcsapat vezetői és a városligeti  Regnum Marianum-os atyák vigyázták. Zugló múltjának, jeles szülötteinek, építészeti, vallási és kulturális emlékeinek fáradhatatlan kutatója, őrzője. A „Zugló lexikon” társszerzője, szerkesztője. A Zuglói lapokban meghonosította a kalendárium rovatot, amelynek évtizedig szerkesztője, előadásokat tartott iskolákban, helyi és országos televíziókban.

Dr. Schuszter Zoltán – kerületi főállatorvos

1977-ben végzett az Állatorvos-tudományi Egyetemen, majd később egy bécsi kisállatklinikán tanult. Másoddiplomaként klinikus szakállatorvosi diplomát szerzett, a Magyar Kisállatgyógyász Állatorvosok Egyesületének (HSAVA) tagja. A SZIE Állatorvos-tudományi kar külső gyakorlat vezetője. 26 évvel ezelőtt megüresedett egy állatorvosi hely Zuglóban, és ő örömmel elvállta a pozíciót. Főállatorvosként nemcsak a Varsó utcai és a Rákosfalva parki rendelőkben végzett munkájával, hanem a publikációin keresztül is sokat adott a kerületnek.

Kézdy György – Jászai Mari-díjas színész

Klasszikus tragédiák és modern művek jelentős karakterszerepeit játszotta el, felhasználva a groteszk ábrázolásmód eszközeit is. Számos színházi darab, játékfilm, tévéfilm ismert alakjainak megformálója. Pályája végén szabadfoglalkozású színészként dolgozott.
Díjak:
Jászai Mari-díj (1981)
Érdemes művész (1988)
Ivánka Csaba-díj (2006)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006)

Megosztás

Hozzászólások lezárva.