Az esőzések után májusban jelentős növekedésnek indultak a fűfélék és kinyíltak a virágok, ezt az értéket a városokban is őrizni kell. Vágatlan május néven kezdeményezés is indult arra, hogy ne irtsák ki idejekorán a megnőtt aljnövényzetet.
Budapesten és a kerületben is fontos cél, hogy a főváros területén növekedjen a növény- és állatvilág természetes élőhelye, a Főkert ennek érdekében parkfenntartási gyakorlatát is megváltoztatta: létrejöttek a méhlegelők Budapesten, hogy az állatok és növények újra megjelenhessenek a városi környezetben, amelyhez csak kevés faj tudott alkalmazkodni.
Ezt a célt szolgálja az is, ha a gyepfelületek évenként szokásos 5 alkalommal történő teljes lekaszálása helyett a parkokban olyan foltokat jelölnek ki, ahol 1-2 kaszálást megtartva a vadvirágoknak van ideje kifejlődni, virágozni, magot érlelni, terjedni.
A vadvirágok és a kevésbé bolygatott zöldfelületek ugyanis élő- és táplálkozó helyet biztosítanak a rovarvilág számára, melyek egyúttal az énekesmadaraknak jelentenek táplálékot. A magasabbra engedett gyepek több harmatot, vizet kötnek meg, ezáltal pozitívan hatnak a talajvízháztartásra, az ilyen felületek kevésbé száradnak ki aszályos időszakban.
Szabó Rebeka, természetvédelemért felelős alpolgármester elmondta: sok fűnyírást kérő lakossági bejelentés érkezik a kerület vezetéséhez. Az igény részben érthető, de szeretne egy kis türelmet kérni az emberektől, hiszen minél többféle növény jelenik meg egy gyepben, annál több faj talál élelmet vagy éppen menedéket magának, ami a biodiverzitás, a sokszínűség biztosítását szolgálja A magasabbra hagyott fű emellett hűsíti a talajt, ezzel együtt a környezetét is. Nem kell annyit locsolni sem, nem ég ki és több széndioxidot nyel el, mint például az 5 centiméternél rövidebb fű.
Vágatlan május néven civil kezdeményezés is alakult, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet arra: a magasra hagyott fű értéket is képvisel.
