- 1. Mi vár még ránk a hozzátartozónk halála után?
- A hozzátartozónk elvesztése miatt érzett fájdalmunkban és gyászunkban szembesülnünk kell azzal a ténnyel, hogy nekünk kell az elhalt életútjának lezárásában közreműködni.
A lezárás főbb szakaszai:
- a halál tényének megállapítása (orvos, halottkém, bírói út);
- a haláleset anyakönyvezése (a halál helye szerinti önkormányzatnál, vagy hazai anyakönyvezés külföldön elhaltak tekintetében);
- temetési szertartás intézése;
- temetés;
- hagyatéki eljárás (az elhalt utolsó, a lakcím nyilvántartásba bejegyzett – lakóhely szerint illetékes önkormányzati hivatalnál);
- közjegyzői eljárás (amennyiben készül hagyatéki leltár, akkor az elhalt lakóhelye és a halálozás hónapja szerint illetékes közjegyzőnél).
- 2. Ki indítja az eljárást?
- Hivatalból indul – a halál, mint természetes esemény bekövetkezése esetén: a halottvizsgálatot végző orvos kiállítja és további ügyintézésre átadja a hozzátartozónak a halál tényét igazoló dokumentumokat (pl.: halottvizsgálati bizonyítványt).
Ezen dokumentumokkal és az örökhagyó személyi okmányaival kell a hozzátartozónak vagy meghatalmazottjának (pl.: temetkezési vállalkozó) a halál helye szerinti önkormányzat jegyzője nevében eljáró anyakönyvvezetőnek bejelenteni.
A haláleset anyakönyvezése után, az anyakönyvvezető a halottvizsgálati bizonyítvány hagyatéki példányát továbbítja az elhalt utolsó bejelentett állandó lakcíme szerinti önkormányzat jegyzője nevében eljáró hagyatéki ügyintézőnek.
Ő a halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozónak értesítést küld az eljárás megindulásáról, valamint az eljárás lefolytatásához szükséges nyilatkozattételre hívja fel.Kérelemre indul – a halál, mint jogi tény esetén: a hagyatéki eljárás megindítását az is kezdeményezheti, akinek az eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, ezt a jogi érdekét viszont valószínűsíteni, illetve a halál tényét anyakönyvi kivonattal, vagy holtnak nyilvánító végzéssel, vagy a halál tényét megállapító bírói határozattal igazolni köteles. Kérelemre induló eljárás esetén, az eljárást kezdeményező fél kötelezettsége az eljáráshoz szükséges adatok, igazolások, dokumentumok beszerzése és csatolása.
- 3. Melyik polgármesteri hivatal, illetve jegyző az illetékes?
- Az illetékesség kérdését az ügyintéző hivatalból vizsgálja a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényben leírtak szerint.
A belföldi hagyaték leltározása iránt a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye, ha pedig belföldön lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, belföldi elhalálozásának helye, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes önkormányzat jegyzője intézkedik.
Az eljárás megindítására illetékes lehet még a hozzátartozó lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzője, azzal a kikötéssel, hogy azt köteles továbbítani a teljes eljárás lefolytatására illetékes hivatalnak.
- 4. Mi a helyzet, ha az elhalt külföldi vagy kettős állampolgár?
- Amennyiben a hagyatéki ügynek nemzetközi vonatkozása van, elsődlegesen a joghatóság kérdésében kell állást foglalni. Azt, hogy a konkrét ügyben magyar közjegyző eljárhat-e, a joghatóság szabályozási szintjeinek megfelelően nemzetközi szerződések (viszonossági gyakorlat), illetve a hazai jog (Nmjtvr.) alapján kell eldönteni. Ha az örökhagyó (2015. augusztus 17-én vagy azt követően hunyt el) az európai uniós tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökhagyó utáni öröklésre pedig az új EU Öröklési-R. joghatósági szabályai az irányadóak.
Európai Öröklési bizonyítvány igényléséhez formanyomtatvány vagy azzal azonos adattartalmú kérelem szükséges. (1329/2014/EU végrehajtási rendelet 4. számú melléklet).
- 5. Mit szabályoz az Európai Öröklési Rendelet?
- A rendelet a határon átnyúló öröklési ügyek három fő kérdését szabályozza. Ide tartozik egyfelől az ún. joghatóság kérdése. Ez arra ad választ, hogy az örökléssel kapcsolatos jogi eljárásokat (így pl. egy hagyatéki eljárást) melyik uniós tagállamban lehet majd lefolytatni, azaz melyik tagállam bíróságának, közjegyzőjének vagy más szervének lesz majd eljárási jogosultsága. A rendelet által szabályozott fontos kérdés emellett az alkalmazandó jog meghatározása: a rendeletben lefektetett egységes előírások fogják rendezni azt, hogy egy adott esetben az örökhagyó hagyatékának sorsát melyik állam öröklési jogszabályai alapján kell majd elbírálni. Ezenkívül a rendelet szabályozza még az egyes uniós tagállamok bíróságai, közjegyzői vagy más hatóságai által öröklési ügyekben meghozott határozatok (pl. hagyatékátadó végzések) tagállamok közötti „szabad forgalmát”, azaz kölcsönös elismerését is.
- 6. Mitől függ majd, hogy melyik ország öröklési törvényét kell alkalmazni, és hol lehet lefolytatni a hagyatéki eljárást?
- Mind az alkalmazandó jog, mind pedig a bíróságok és más hatóságok eljárási jogosultsága (szakszóval: joghatósága) messzemenően attól függ majd, hogy az örökhagyónak halálakor hol van a szokásos tartózkodási helye, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy az örökhagyónak mi volt az állampolgársága. Ennek az államnak az öröklési jogszabályai alapján kell majd rendezni az elhalt hagyatékának jogi sorsát, akár uniós tagállamról van szó, akár az Európai Unióhoz nem tartozó harmadik államról. Ha az örökhagyó halála kori szokásos tartózkodási helye szerinti állam uniós tagállam, akkor rendszerint ennek a bíróságai, közjegyzői vagy más hatóságai rendelkeznek majd eljárási jogosultsággal.
- 7. Mit jelent a szokásos tartózkodási hely?
- Az örökhagyó halála kori szokásos tartózkodási helye lényegében az a hely, ahol az örökhagyó életvitelének súlypontja, középpontja volt a halálát közvetlenül megelőzően. A hagyatéki ügyekben eljáró hatóságoknak gondosan és körültekintően kell mérlegelniük azt, hogy hol, melyik államban volt ez a hely. Ehhez figyelembe kell venni az örökhagyónak az elhalálozása időpontjában fennálló életkörülményeit, így különösen az olyan tényezőket, mit pl. az örökhagyónak az érintett államban való ott-tartózkodása időtartamát és gyakoriságát, valamint annak indokait. Szokásos tartózkodási helynek csakis az a hely tekinthető, amely szoros és tartós kapcsolatot jelentett az örökhagyó és az érintett állam között. Fontos kiemelni azt is, hogy önmagában az a körülmény, hogy az örökhagyónak halálakor egy adott helyen bejelentett, hatóságilag nyilvántartott lakcíme volt, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a hely tekintendő a szokásos tartózkodási helyének.
- 8. Ez azt jelenti, hogy akár magyar állampolgárságú örökhagyó belföldön található hagyatéka tekintetében is külföldi államban folytatják le a hagyatéki eljárást?
- Igen, előfordulhatnak ilyen esetek. Adott pl. egy magyar állampolgár, aki letelepedik Ausztriában; hosszú évekig ott él és dolgozik, ott van az „életvitelszerű” szokásos tartózkodási helye egészen haláláig. Ebben az esetben az osztrák hagyatéki bíróság előtt kerül sor a hagyatéki eljárás lefolytatására, és annak során az osztrák öröklési jogot alkalmazzák. Az osztrák hagyatéki bíróság pedig határozatával az örökhagyónak a Magyarországon fellelhető vagyontárgyait – pl. itt található ingatlanát vagy bankszámláját – is átadja az örökösöknek. Ez természetesen „fordítva” is igaz: a magyar közjegyző akár a külföldi állampolgárságú örökhagyónak a külföldön található hagyatékát is átadhatja a magyarországi hagyatéki eljárásban, ha az örökhagyónak halálakor Magyarországon volt a szokásos tartózkodási helye.
- 9. Mi van akkor, ha ingatlan is van a hagyatékban? Ilyen esetben nem az ingatlan fekvése szerinti tagállam öröklési jogát kell alkalmazni, és nem az adott tagállamban kell lefolytatni a hagyatéki eljárást?
- Nem. Az Európai Öröklési Rendelet mind az alkalmazandó jog, mind pedig a joghatóság szabályozása tekintetében az örökhagyónak a teljes vagyonát egységként kezeli. Sem az alkalmazandó jog, sem pedig a joghatóság megállapításánál rendszerint nem játszik szerepet az egyes hagyatéki vagyontárgyak fekvési helye, még akkor sem, ha ingatlanról van szó. Ha pl. egy magyar állampolgár üdülőapartmant vásárolt a spanyol tengerparton, akkor ezt az ingatlant is a Magyarországon lefolytatásra kerülő hagyatéki eljárásban fogja átadni a magyar közjegyző az örökösöknek, mégpedig a magyar Polgári Törvénykönyv öröklési szabályainak alkalmazásával, feltéve, hogy az örökhagyónak halálakor a szokásos tartózkodási helye belföldön volt.
- 10. Van-e lehetőség az alkalmazandó jog meghatározására?
- Bizonyos feltételekkel igen. Ha valaki előre gondoskodni kíván vagyonának sorsáról, és végrendeletet készít, akkor az Európai Öröklési Rendelet szerint abba belefoglalhat egy olyan rendelkezést, miszerint kiköti a saját állampolgársága szerinti állam jogának alkalmazását vagyonának öröklésére. Ilyen kikötés esetében az ő elhalálozását követően nem a halála kori szokásos tartózkodási helye szerinti állam jogát, hanem az általa kikötött jogot – tehát az állampolgársága szerinti állam jogát – fogják alkalmazni. Ha valaki élni kíván e kikötés lehetőségével, mindenképpen célszerű erről kifejezetten és egyértelműen rendelkezni a végrendeletben (pl. „Úgy rendelkezem, hogy vagyonom öröklésére az állampolgárságom szerinti állam joga, azaz a magyar jog legyen irányadó.”). Ha valakinek két vagy több állampolgársága is van, akkor bármelyik állampolgársága szerinti állam jogát kikötheti.
- 11. Mikortól alkalmazandó az Európai Öröklési Rendelet?
- 2015. augusztus 17. napjától. A rendeletet csak az olyan öröklési ügyekre lehet alkalmazni, amelyeknél az örökhagyó elhalálozása erre a napra, vagy az ezt követő időszakra esik.
- 12. Mit kell tennem akkor, ha 2015. augusztus 17. napját követően valamelyik rokonom (aki egyébként itt él Magyarországon) meghal, és én örökölök utána más uniós tagállamban lévő vagyont, például ausztriai bankszámlát vagy horvátországi ingatlant?
- Ha az elhalt halála kori szokásos tartózkodási helye belföldön van, akkor magyar közjegyző folytatja le a hagyatéki eljárást, és a magyar Polgári Törvénykönyv öröklési jogi szabályait fogja alkalmazni. Ebben az esetben a magyar közjegyzőtől az örökös kérheti majd egy ún. Európai Öröklési Bizonyítvány kiadását. Az Európai Öröklési Bizonyítvány intézményét is az Európai Öröklési Rendelet vezeti be. Ez egy olyan közokirat lesz, amelyet egységes forma szerint állítanak ki, és az a többi tagállamban is egységesen alkalmas lesz az abban feltüntetett személy örökösi mivoltának (vagy a hagyatékkal kapcsolatos egyéb jogainak) közhiteles igazolására.
- 13. Az Európai Unió minden tagállamára kiterjed az Európai Öröklési Rendelet?
- A rendelet két tagállamra – Írországra és Dániára – nem terjed ki. Ezt a két uniós tagállamot a rendelet alkalmazása során úgy kell tekinteni, mintha Unión kívüli, harmadik államok lennének. Emiatt a rendeletben lefektetett szabályok e két államnak a bíróságait és hatóságait nem kötelezik, és a többi tagállamból származó, öröklési ügyekre vonatkozó határozatokat és közokiratokat, valamint Európai Öröklési Bizonyítványokat e két állam nem köteles elfogadni.
- 14. Mi a helyzet, ha magyar állampolgár külföldön halálozik el?
- Magyar állampolgár külföldön bekövetkezett halál esetét Magyarországon is anyakönyveztetni kell – ezt nevezik hazai anyakönyvezésnek.
A hazai anyakönyvezést az illetékes konzuli képviseleten, illetőleg a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kell kérni.
- 15. Miért én kaptam értesítést az eljárás megindulásáról? A többiek miért nem kaptak?
- Mert a hatóság előtt csak a halottvizsgálati bizonyítványon megjelölt hozzátartozó ismert, továbbá a hagyatékkal kapcsolatos meghallgatáshoz/adatszolgáltatáshoz egy hozzátartozó közreműködése elegendő, de a jogszabály nem zárja ki, több hozzátartozó nyilatkozattételét.
- 16. Mi a teendő, ha nem én vagyok az, aki érdemben nyilatkozni tud?
- Két lehetőség van. Az egyik, hogy átadja a megkeresésünket az arra illetékes hozzátartozónak, vagy jelzi az ügyintézőnek, annak a személynek nevét és pontos lakcímét, aki érdemi információval rendelkezik a hagyatékra vonatkozóan.
- 17. Hogyan küldhetem be a nyilatkozatomat?
- A kitöltött nyilatkozatot és a csatolt dokumentumokat csak az alábbi lehetőségek közül választva juttathatja el:
- postai úton (1145 Budapest, Pétervárad utca 2.),
- személyesen a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán (1145 Budapest, Bácskai utca 53.)
- vagy amennyiben rendelkezik Ügyfélkapu regisztrációval, e-Papír szolgáltatás útján.
- 18. E-mailben is beküldhetem a nyilatkozatomat?
- NEM. Az e-mailben beküldött nyilatkozatok (eredeti aláírás hiányában) nem joghatályosak, ezért azokat nem áll módunkban nyilatkozatként kezelni.
- 19. E-papíron szeretném beküldeni a nyilatkozatom, de nem tudok eligazodni.
- Az epapir.gov.hu központi rendszerén történő beküldéssel kapcsolatos információk:
A saját ügyfélkapus kóddal belépést követően, az alábbiak megadásával tudja beállítani a címzettet:
a téma/csoport: az önkormányzati igazgatást;
az ügykör: hagyatéki ügyek
címzett: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat
Felhívjuk a figyelmét, hogy csak PDF formátumú és lehetőleg egy dokumentumba összefűzött iratokat csatoljon!
Az iratok külön-külön való AVDH hitelesítése nem szükséges. A küldeménye azonosítása, és az érkeztetési munkánk segítése érdekében, amennyiben rendelkezik a hivatalunkban folyó ügyszámával, azt a hivatkozási számnál feltüntetni szíveskedjen.
- 20. Mi a hagyatéki leltár, és mikor van rá szükség?
- A hagyatéki leltár egy olyan jogszabályban meghatározott kötött formátumú jegyzőkönyv, melynek szabatosan tartalmaznia kell az örökhagyó személyére és vagyonára vonatkozó adatokat, továbbá mindazokat az adatokat, amelyek a hagyaték átadásához, az öröklési illeték kiszabásához és az esetleges jegyzői eljáráshoz szükségesek. A leltárt a hagyatéki ügyintéző készíti a beérkezett nyilatkozat(ok) és dokumentumok alapján.
A leltár felvételére akkor is szükség van, ha csak az örökösi minőségünket akarjuk igazoltatni ezt nevezik öröklési bizonyítványnak. (pl. bírósági perhez, az elhalt képviseletének ellátásához, stb.)Kiegészítő eljárást ‐ helyszíni ingóságok leltározását – csak a törvényben előírt estekben foganatosítunk.
- 21. Mi a helyzet ha, az elhalt csak személyes használati tárgyakkal, ruhaneműivel illetve 300.000,‐Ft érték alatti ingósággal rendelkezett?
- Amennyiben az örökhagyó halálakor már nem rendelkezett a hagyatéki törvényben tételesen meghatározott vagyonnal, akkor az ügyintéző megszünteti az eljárást, és erről minden ismertté vált örökösként érdekeltet értesít.
- 22. Miért lényeges, hogy az öröklésre jogosultak között van‐e méhmagzat, kiskorú, gondnokolt vagy ismeretlen helyen tartózkodó?
- A Magyar Állam az Alaptörvényben ‐ megfogalmazott emberi és állampolgári jogok érvényesítésére esélyegyenlőséget biztosít, azok számára, akik érdekeik képviselése szempontjából hátrányos helyzetű csoportot képeznek (mint a kérdésben felsoroltak), pozitív diszkriminációként külön jogszabályokkal (pl: családjogi‐, gyermekvédelmi törvény, stb.) védi ezen polgárait.
A hagyatéki eljárásban ez úgy jut érvényre, hogy ha az öröklésre jogosultak között méhmagzat, kiskorú, gondnokolt, vagy ismeretlen helyen tartózkodó van és öröklési érdekének veszélyeztetettsége állapítható meg,
akkor az örökhagyó ingóságait is leltározni kell.Valamint, ha a védett csoportba tartozó, és a törvényes képviselője között áll fenn érdekellentét, akkor ügygondnok bevonása is szükséges az eljárásba. Ügygondnok közreműködése szükséges akkor is, ha nincs törvényes képviselője az említetteknek.
Az ügygondnok kijelölése hivatalból történik (gyámhivatali hatáskör), az eljárásban való részvétele általában a közjegyzői eljárásra terjed ki.
- 23. Mit tegyek, ha tartozott nekem az elhalt? vagy Köteles vagyok‐e az elhalt tartozását megörökölni?
- Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőnek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.
Az örökös – több örökös esetén egyetemlegesen – a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel.
Fentiek alapján, ha az elhaltnak ön felé ki nem elégített tartozása van, akkor írásban kell ezt az igényét jelezni a hivatalunk felé ezt nevezik hagyatéki hitelezői igénynek.
A hozzátartozó ezt az igényt a hagyatéki tárgyalás alkalmával elismeri, vagy továbbiakban polgári peres eljárás keretein belül tisztázzák az igény jogosultságát.
- 24. Ki értékeli fel az elhalt ingatlanát, és kell‐e érte fizetni?
- A hagyatékban érintett ingatlanokban az örökhagyó tulajdoni részarányának felértékelését Adó‐ értékbizonyítvány elkészítését, az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzat erre kijelölt ügyintézője végzi.
Az értékelés hivatalból történik a hagyatéki vagyon tisztázása érdekében.
Az eljárásnak ez a része díj‐ és illetékmentes.
Az eljárásban készült Adó- és értékbizonyítvány(ok) az örökösként érdekeltek felé kiközlésre kerülnek, és az abban foglalt érték megállapítással kapcsolatosan a jogszabályok fellebbezési lehetőséget biztosítanak.
- 25. Ki lesz a közjegyző?
- A közjegyzők illetékességét ‐ a 15/1991. (XI.26.) IM rendelet alapján az örökhagyó lakóhelye és az elhalálozás hónapja határozza meg.
A közjegyzők illetékességét tárgyaló, részletes dokumentumot IDE KATTINTVA tekintheti meg.
- 26. Mi a törvényes öröklés rendje?
- Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Ha más örökös nincs, vagy az öröklésre jogosultak visszautasítják az örökséget, a hagyaték az államra száll, vagyis a Magyar Állam lesz a törvényes örökös.
A törvényes öröklés rendjét
A 2014. március 15. előtt elhaltak esetében a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozza:
1. Törvényes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke
2. Ha nincs leszármazó, akkor a házastárs örököl
3. Leszármazók és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek
4. Leszármazóknak és házastársnak, szülőknek és szülők leszármazóinak hiányában, törvényes örökösök az örökhagyó nagyszülői
5. Ha sem az örökhagyó nagyszülője, sem a nagyszülőktől leszármazó nem örökölhet, törvényes örökösök az örökhagyó távolabbi felmenői
6. Ha más örökös nincs a hagyaték az államra száll.A 2014. március 15. után elhaltak esetében az új Ptk. szerint történik a törvényes öröklés, melyet IDE KATTINTVA tekinthet meg, táblázatos formában.
- 27. Mi az ági öröklés?
- Ági öröklésről akkor beszélünk:
Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, és az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ingyenes juttatás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik. Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ingyenesen szerzett vagyontárgyra is, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ingyenesen kapta. A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés általános szabályai szerint örökölnek.Fontos lehet: Kisajátítási kártalanítás, földrendezés vagy áttelepítés során, csere címén juttatott ingatlan akkor sem ági jellegű, ha az eredeti ingatlan az volt. A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki arra ezen a címen öröklési igényt támaszt.
- 28. Mit tehetek, ha kihagytak az öröklésre jogosultak közül?
- A hagyatéki végzés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül, az illetékes közjegyzőnél kezdeményezheti a hagyatéki végzés hatályon kívül helyezését, és a hagyaték újra tárgyalását.
Egy éven túl polgári peres úton érvényesítheti igényét.
- 29. Köteles vagyok örökölni, vagy mit jelent az öklésből való kiesés?
- Kiesés az öröklésből
(1) Kiesik az öröklésből, aki nem éli túl az örökhagyót. A közös balesetben vagy más hasonló közös veszélyhelyzetben elhunyt személyek az egymás után történő öröklés tekintetében a halál beálltának sorrendjétől függetlenül kiesettnek tekintendők.
(2) Kiesik az öröklésből az is,
(2a) aki az öröklésre érdemtelen;
(2b) akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott;
(2c) aki lemondott az öröklésről;
(2d) aki az örökséget visszautasította.Lemondás az öröklésről
(1) Aki törvényes öröklésre jogosult, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben – egészben vagy részben – lemondhat az öröklésről.
(2) A lemondást a szerződési akarat hiánya vagy fogyatékossága miatt a végrendelet megtámadására irányadó szabályok szerint lehet megtámadni.A lemondás személyi hatása
(1) A lemondás a lemondó leszármazóira nem hat ki, kivéve, ha a megállapodás így szól, vagy ha az a kötelesrészt elérő kielégítés ellenében történt.
(2) A meghatározott személy javára való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. Az örökhagyó leszármazójának lemondása a felek eltérő megállapodásának hiányában a többi leszármazó javára szolgál.A lemondás terjedelme
(1) Az öröklésről való lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában a kötelesrészről való lemondást is jelenti. A kötelesrészről való lemondás nem jelent lemondást arról, ami a lemondóra más öröklési jogcímen hárul.
(2) A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed a hagyatéknak arra a részére is, amivel a lemondó hányada utóbb másnak kiesése következtében növekszik.
(3) A lemondás a felek eltérő megállapodásának hiányában kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett, kivéve, ha olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg.Az örökség visszautasítása
(1) Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja.
(2) Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.
(3) Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult.
(4) A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.Lemondás a visszautasítás jogáról
(1) Ha az örökös az öröklés megnyílása után a visszautasítás jogáról kifejezetten vagy hallgatólag lemondott, az örökséget többé nem utasíthatja vissza.
(2) A visszautasítás jogáról való lemondásnak kell tekinteni az örökség olyan birtokbavételét vagy a hagyatékra vonatkozó egyéb olyan cselekményt, amelyből az örökösnek az örökség elfogadására irányuló kétségtelen akarata tűnik ki. Lemondásnak minősül az is, ha az örökös a közjegyző által – bármely érdekelt kérelmére – kitűzött határidő alatt nem tesz az örökséget visszautasító nyilatkozatot.A hagyomány és a meghagyás megszerzése
Az örökség megszerzésére vonatkozó szabályokat a hagyományra és a meghagyásra megfelelően alkalmazni kell.
- 30. Mi minősül végintézkedésnek/végrendeletnek? „Nem csinált végrendeletet, még nem készült meghalni, de van egy papír amire ráírta, hogy majd én öröklök mindent…”
- Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.
A végintézkedés lehet: végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére történő ajándékozás, egyéb szerződésbe foglalt haláleseti kitétel (pl.: tartási szerződés).
Fontos megjegyezni, hogy végintézkedést nem csak a halálos ágyon, a halálunkra készülve lehet tenni, leginkább akkor indokolt, ha nincs törvényes öröklésre jogosult hozzátartozónk, vagy ha el kívánunk térni a törvényes öröklés rendjétől.
A végintézkedés érvényességének és hatályosságának vizsgálata a közjegyző feladat- és hatáskörébe tartozik.
A rendelkezésre álló végintézkedés másolatát már a leltározási szakaszban szükséges benyújtani.
A végintézkedés nem jelent automatikus öröklést, ebben az esetben is be kell jelenteni a törvény szerinti jogosultakat, és a közjegyző adja át a hagyatékot.
Végrendelkezni csak személyesen lehet.
Végrendelet
Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.A végrendelet fajtái
Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek az e törvényben meghatározott esetben van helye.Közvégrendelet
(1) Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. A közvégrendelet alaki érvényességére a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan személy előtt, aki a végrendelkezőnek, a végrendelkező házastársának, élettársának hozzátartozója, gyámja vagy gondnoka.
(3) Érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.
(4) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet. A végrendelet érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.
(5) Aki vak, írástudatlan vagy olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásban érvényesen kizárólag közvégrendeletet tehet.Írásbeli magánvégrendelet
Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud.Sajátkezűleg és más által írt végrendelet
(1) Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja.
(2) A gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik.
(3) Gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült magánvégrendelet érvénytelen.Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei
(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt
(1a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
(1b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
(1c) a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.
(2) A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el.
(3) A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.A szóbeli végrendelet kivételessége
Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.A szóbeli végrendelet érvényességi feltételei
A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében szóban – vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven – előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.Közös végrendelet
(1) Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen.
(2) Házastársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete érvényes, ha
(2a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező elejétől végig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban sajátkezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja, és nyilatkozatát aláírja;
(2b) más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja; vagy
(2c) a házastársak közvégrendeletet tettek.
(3) A több különálló lapból álló más által írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkezők és mindkét tanú aláírta. A sajátkezűleg írt közös végrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, és minden lapját a másik végrendelkező aláírta.Öröklési szerződés
(1) Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.
(2) Ha az örökhagyóval szerződő fél kötelezettsége a harmadik személlyel szemben kiterjed az örökhagyó halála utáni időre, a hagyatéki eljárásban az ingatlan-hagyatékot a harmadik személy javára fennálló tartási joggal terhelten kell átadni, és a tartási jogot a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(3) Az örökhagyó az öröklési szerződésben bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az örökhagyóval szerződő félnek az öröklési szerződésbe foglalt végrendeleti rendelkezése érvénytelen.Az öröklési szerződés érvényességi követelményei
(1) Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződésnek akkor is a más által írt végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült.
(2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú örökhagyó öröklési szerződésének érvényességéhez a törvényes képviselő hozzájárulása és a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.Halál esetére szóló ajándékozás
(1) Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók.
(2) Halál esetére szóló ajándékozás olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne.
