Külön klímastratégiája van Budapestnek, amelyet az elmúlt napokban fogadott el a városvezetés. Merthogy klímavészhelyzetet hirdetett a főváros. A cél: 10 év alatt 40 százalékkal csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, hogy mérsékelni lehessen a klímaváltozás már elkerülhetetlenül jelentkező hatásait. Budapest ezzel csatlakozott az európai Polgármesterek Szövetségének több mint 10 ezer tagjához – mondta el lapunknak Ámon Ada, a főváros klímapolitikai főtanácsadója.
Először is ezt a célt a leggyorsabban és leghatékonyabban a lakások legalább harmadának energetikai korszerűsítésével lehet elérni. Másodsorban azzal, hogy a személyautóval közlekedők aránya a mostani 61 százalékról legalább 30 százalékra csökkenjen. Jelentősen növelni kellene a napelemek által termelt áram mennyiségét, s emellett a távhőellátást 50 százalékban megújuló energia felhasználásával szükséges biztosítani. A Klímastratégia és akcióterv összes intézkedésének beruházási igénye mintegy 2500 milliárd forint. A főváros célja, hogy uniós források bevonásával minél nagyobb hányadot tudjon biztosítani forrástámogatásként a lakosságnak, mert a lakossági együttműködés teremthet merőben új helyzetet az energetikai beruházások tekintetében. Azonban a kormány nem tárgyal erről Budapest vezetésével – szögezte le Ámon Ada.
A klímaváltozást legfőképp nyáron érezzük – a saját bőrünkön –, a főváros éves átlaghőmérséklete több mint 1 °C-ot emelkedett, és a következő évtizedekben további 1-2 °C-os emelkedés várható. Budapesten egyre ritkábban esik az eső, ugyanakkor egyre gyakoribbak az extrém csapadékesemények.
