1982. február 12-én adták át Magyarország akkori legnagyobb fedett sportcsarnokát, a 12 ezer férőhelyes Budapest Sportcsarnokot. A létesítmény 1999-es működésééig számos világversenynek, hazai illetve külföldi sztárok fellépésének volt a helyszíne.
Magyarország sokáig egyetlen használható sportcsarnoka az 1941-ben épült Istvánmezei úti Nemzeti Sportcsarnok (ma Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok) volt, amely azonban csak néhány ezer ember befogadására volt alkalmas. Már akkor megfogalmazódott az igény egy nagyobb létesítmény építésére, amit csak erősített a Népstadion 1953-as átadása. A csarnok felhúzása azonban évtizedeket késett.
A főváros vezetése végül 1973-ban fogadta el a budapesti multifunkcionális csarnok építésére irányuló javaslatot. A terv az volt, hogy szovjet mintára és szovjet segítséggel zajlik az építkezés. A magyar mérnökcsapat a leningrádi Jubileumi Sportpalotát választotta ki prototípusnak. Ez a csarnok „csak” 7 ezer főt tudott befogadni, így a magyar tervezők átdolgozták a terveket, és a budapesti csarnokot 12.500 fő befogadására tették alkalmassá. A munka 1978. március 1-én kezdődött, az építésben közel 110 ezer órányi társadalmi munkában húszezer ember vett részt. A BS műszaki átadása 1981. december 21-én volt, a csarnokot pedig 1982. február 12-én nyitották meg a nagyközönség előtt.
Fotó: Szalay Zoltán / Fortepan
A megnyitás után alig két héttel már nemzetközi atlétikai viadalt rendeztek, amelyen az NDK-s Gesine Walther 60 méteren világrekordot futott. Később egymást követték a világversenyek, a BS már 1982 decemberében női kézilabda-világbajnokság helyszíne volt, amelyet a szovjetek nyertek, a magyar válogatott pedig ezüstérmes lett. Egy évvel később itt rendezték a C csoportos világbajnokságot, amelyen a magyar csapat szintén ezüstérmes lett, és feljutott a B csoportba. A későbbiek során rendeztek benne műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokságot, korosztályos vívó világbajnokságot, nemzetközi karateversenyt, fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságot, taekwondo világbajnokságot, Év sportolója gálát, teremcross versenyt, és fellépett itt a világhírű Harlem Globetrotters is.
Fotó: Gábor Viktor / Fortepan
A BS a zenei életnek is központja volt, a legnagyobb magyar zenekarok és előadók közül a Hungária, az Omega, az Edda, a Piramis, a Republic, a Karthago, a Bikini, az R-GO, a Neoton Familia, a Hobo, Koncz Zsuzsa, Zorán, Demjén Ferenc és Ákos is fellépett, de sok világhírű külföldi zenekar és előadó is megfordult a zuglói csarnokban. Többek között Tina Turner, Johnny Cash, Elton John, Iron Maiden, Bonnie Tyler, Deep Purple, Cliff Richard, Depeche Mode, Santana, Scorpions, Aerosmith, Black Sabbath, Joe Cocker, Green Day, The Prodigy, Gipsy Kings, Metallica, de az operaénekes Pavarotti és José Carreras is. Az Iron Maiden 1984-ben a BS parkolójában tartotta legendás koncertjét.
A BS 1999. december 15-én vált a lángok martalékává. A tüzet valószínűleg a hagyományos karácsonyi vásár egyik standján égve felejtett gyertya okozhatta. Az épület szinte teljesen leégett, az üszkös romok sokáig csúfították a város (és Zugló) látképét. Végül elbontották, és a helyére új sportcsarnokot építettek. A kavics formájú létesítményt 2003-ban adták át, és nem sokkal később Papp Lászlóról nevezték el.
