Novák András, a felső tízezer kedvelt belsőépítésze 1922-ben kapta meg az engedélyt, hogy a Stefánia úton felépíthesse maga tervezte, neobarokk villáját, amelynek egy részében 1925-ben állandó lakberendezési kiállítást nyitott. Az építőművész pár év után a tárlatot megszüntette, és az ingatlanját bérházzá alakíttatta. Novák András egykori villáját a közelmúltban felújították, ma a Stefánia út egyik legszebb épülete.
A Stefánia út 43. (ma Stefánia út 77.) szám alatti – akkor még a VII. kerülethez tartozó – külterületi telekre Némedy Antal 1889 októberében kapott építési engedélyt. 1910-ben ugyanezen az ingatlanon a Bárdy Automobil Rt. akart építkezni, azonban erre vonatkozó beadványát az építési hatóság elutasította. Tizenkét évvel később Novák András iparművész tanár, belsőépítész, a felső tízezer “ízlésszállítója” kérelmezte, hogy a Stefánia úti telken emeletes nyaralót építhessen. Az engedélyt 1922 júliusában kapta meg a Bárdi István tanácsnok vezette magánépítési bizottságtól.
Saját tervezés
A neobarokk stílusú villa terveit tulajdonosa és építtetője, Novák András készítette el, aki az épületet úgy alakította ki, hogy annak egy részében állandó lakásberendezési kiállítást nyithasson. A villa építési idejéről és a kivitelezőről nem maradt fenn adat, vélhetően 1922–24 között készült.
A tervező a szabadon álló, kétemeletes, előkertes házat lapos tetővel látta el. Az építmény földszintjén négy, terem nagyságú szobát, míg az első emeleten hatszobás lakást alakított ki. A második emelet eredeti elrendezése ismeretlen, mert az épület alaprajza egyetlen archívumban sem található meg.
A ház falpillérekkel tagolt utcai homlokzata szimmetrikus kialakítású. A főhomlokzat két szélső tengelyében félellipszis alaprajzú teraszok láthatók. Ezek közül a második emeleti teraszok nyitottak, míg az első emeletiek és a földszintiek oszlopokkal díszített loggiák. A ház utcafronti középtengelyében az első emeleten díszes pilléreken nyugvó, keskeny erkély helyezkedik el. A földszinti lakás előtt terasz van, amelyről két, íves lépcső vezet a kertbe.
A ház hátsó fontját a kert felé kinyúló, téglalap alakú, íves lezárású, lapos tetős épületrész osztja ketté, amely az építmény középtengelyétől jobbra helyezkedik el. A kert felőli oldal egész szélességében a homlokzat vonalát követve, az első emelet magasságában, oszlopokkal alátámasztott tágas erkély húzódik.
A villa erkélyének, teraszainak és a loggiáinak egyaránt bábos korlátja van, mint ahogy a lapos tetőt övező, vázákkal díszített mellvédnek is. Az első és hátsó homlokzaton három, míg az oldalhomlokzat közepén négyszárnyas ablakok vannak. A villát nagy, parkosított telek vette körül, melynek ház mögötti része most is látható.
Lakásművészeti kiállítóhely
Novák András háza első emeletén állandó lakásművészeti kiállítás rendezett be, amelyet bárki szabadon látogathatott. A tárlat a 8 Órai Ujság beszámolója szerint 1925. január 4-én délben nyílt meg.
A Stefánia út 43. alatti különös rendeltetésű villáról a Színházi Élet 1926 májusában számolt be olvasóinak. Ebben Novák András így nyilatkozott: “A palotát az én terveim alapján a lehető legmodernebbül, kétszázezer dollár tőkével építettük fel, és azt a célt fogja szolgálni, hogy végre legyen Budapesten egy minden tekintetben megfelelő, permanens lakásművészeti kiállitás.”
A cikk szerint a tárlatra érkezőket négy teremből álló hall fogadta. “Mind a négyben korabeli francia gobeline garnitúra foglal helyet. Az egyik terem kecses karosszékei között fogadta látogatóit III. Napoleon felesége, Eugénia császárnő a remekművű kandallón egy művészien épitett óra áll, amelyet Napoleon ajándékozott egy magyar főúri generálisnak” – olvasható a hetilapban.
A kiállítás főrésze az első emeleten volt, ahol a látogató egy hat szoba hallos, kitűnően felszerelt lakást tekinthetett meg, amelyből Novák polgári eszközökkel teremtett előkelő és ízléses otthont.
“Általában nem keresi a feltűnő és hangos formákat, ornamentikája nem túlzott és nem megy szélsőségekbe. Anyagának megválasztásában is számot vet a jó polgári berendezkedés büdzséjével, amely jó matériákat és szolid munkát követel a nagy luxus külsőségei nélkül. A hall, amelyet reggelizővel kombinált – Novák tanár – barna tölgyfabutorral van berendezve. A világos falu ebédlő, a magyar 18-ik század közepének stilusét viseli magán, mig az uriszobában a sötét dió, zöld és dohánybarna garnitúrák váltakoznak. A Mária Terézia stilusu kék damaszk-háló pompásan fest, világos falak tövében, mig a női boudoire borvörös tónusa ad élénk szinkontrasztot. Leányszobára is gondolt a tervező, amelyet művészi faragásokkal szürke lakkcsiszolt bútorokkal rendezett be.” – írta Színházi Élet.
Másfél milliárdért árulták
Nem tudni, milyen okból, de Novák András néhány év múlva megszüntette a kiállítást, és a létesítményt bérvillává alakította. Ennek során az épületbelsőt kisebb lakásokra osztatta.
A vészkorszakban készült Lakás adatszolgáltatási ív szerint 1944-ben a bérvillában 13 lakás volt. Ezek közül 11 kétszobás és két egyszobás volt. A kétszobás lakásokat dr. Molnár Henrik, Fenyves Dezső, Kiss László, Meissner Willy, özv Berkovits Györgyné, Szigeti Tiborné, Molnár Miksa, Fuchs Lipótné, özv. Somperz Benedekné és Sas Lajos, míg az egyszobásokat Müller Tiborné, illetve dr. Nissen Henrikné bérelte. A lakók közül ötöt köteleztek sárgacsillag viselésére. A tulajdonosok, Novák András és felesége nem lakott a villában, ők a Múzeum körúton éltek.
Nem tudni, hogy a ház lapos tetejét mikor építették be. A ház háború utáni hasznosításáról nincsenek információk, csak annyit tudni róla, hogy az ezredfordulón egy ideig üresen állt, majd irodaházként funkcionált.
A szépen felújított Stefánia út 77. szám alatti villát a közelmúltban másfél milliárd forintért hirdették eladásra. Az ingatlant bemutató leírás szerin a háznak 50 szobája van, alapterülete 1445 négyzetméter, a hozzátartozó telek pedig 2850 négyzetméteres.
