Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu

Polgármesterek közös deklarációja október 23-a alkalmából

Október 23-a – az ’56-os és a ’89-es is – a közösséggé válás ünnepe volt. Két olyan történelmi pillanaté, amelyben fölfénylett a legszebb képességünk. Az, hogy az ezer és egy különbségünk – a származásunk és a neveltetésünk, a hitünk és a világnézetünk – ellenére, összeköt bennünket valami sokkal erősebb: a haza és a szabadság szeretete. A szabadságot és a hazát ugyanis nem lehet egymás ellenében szeretni. Mert azzal felszámolnánk mindkettőt.

Egy éve, október 23-án a köztársaság 30. születésnapját is ünnepeltük. A magyar köztársaságét, amelyért az ’56-os hősök is harcoltak, de ami kilenc éve eltűnt a hazánk nevéből, és tíz éve már, hogy fokozatosan tűnik el a hétköznapjainkból. A változás esélyét és reményét hordozó szabad városoknak és falvaknak dolguk és felelősségük ennek az értékvesztésnek a megállítása.
Idén október 23-án pedig a magyar önkormányzatiság 30. születésnapjára is emlékezünk. Arra a magyar önkormányzatiságra, amely az 56-os örökségben is gyökerezik. Ahogy Szabó Zoltán írja. „A demokráciát leépítő Rákosinak, úgy rémlik, ha sikerült is a pártokat szétmorzsolnia, de a népben feltámadt önkormányzati hajlamot és készséget nem sikerült megtörnie. […] Nyilvánvaló, hogy a forradalom valóságos szervei nem az újjáéledt pártok, hanem az újonnan született nemzeti bizottságok és forradalmi tanácsok. A fölkelt nép ezekbe úgy rendeződik, mint a dagály hullámokba a parton: ők a forradalomcsinálta népképviseletek.”
A „forradalomcsinálta népképviseletek” örökségének megőrzése különösen fontos most, járvány és a nyomában érkező gazdasági válság idején. Az önkormányzatok szerte az országban erejükön felül küzdenek a járvány ellen és szembesülnek a gazdasági válság pusztító hatásaival. Életeket és egzisztenciákat igyekeznek menteni. És miközben nincs ennél fontosabb feladat, a magyar kormány magára hagyta az önkormányzatokat. Harc és sarc – ennyi, amit a városok és a falvak kapnak a legnehezebb időkben. Pedig sem a járvány, sem a gazdasági válság kezelése nem lehet sikeres az önkormányzatok ellenében, csakis velük partnerségben. Ennek igazságáról tanúskodnak nem csak a járvány második hullámának, de a gazdasági válság kezelésének eddigi kormányzati kudarcai is.

Mi, önkormányzatok nem akarunk mást, csak mi lényegünk: a helyi közösségeket támogatni. Segíteni az egzisztenciájukat féltő polgároknak, támogatni a bajba jutott vállalkozásokat a településeinken. A segítséghez szükséges támogatás ismét csak az Európai Uniótól érkezik. Ám a kormány akadályozza ezt a folyamatot azzal, hogy nem hajlandó elfogadni a jogállami kritériumokat, azokat az európai szabályokat, amelyek biztosítanák, hogy az uniós támogatások a kiváltságos kevesek további gazdagodása helyett a többség javát szolgálják. Mi, szabad városok és falvak készek és képesek vagyunk betartani ezeket a jogállami kritériumokat. Mert ez fakad hitünkből, mert ez a településeink és az egész ország érdeke. Hogy az uniós válságkezelő támogatás eljusson azokhoz, akiket illet, vagyis a magyar emberekhez, ennek garanciáját az önkormányzatok bevonása jelenti.
A járvány utáni új időszámítás lehetőséget teremt arra, hogy sok mindent máshogy csináljunk, mint azelőtt. Hogy jobban vigyázzunk a környezetünkre. És sokkal jobban egymásra. A válság sok mindent temet maga alá, de az önkormányzatiság biztosan nem tartozhat ezek közé. A járvánnyal és a nyomában érkező gazdasági válsággal való küzdelem tapasztalatai egy irányba mutatnak: fenntarthatóbb és emberségesebb politikára, zöld és szociális fordulatra van szükség. Ez településeink, és ez Magyarország legjobb esélye is.
Úgy kell dolgoznunk közösen, hogy a magyar önkormányzatok – Bibó István szavaival – a szabadság kis körei legyenek szerte az országban. Ezzel tisztelgünk 1956 hősei előtt, ezzel szolgáljuk 1989 reményeinek beteljesítését.

1. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere
2. Botka László, Szeged polgármestere
3. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere
4. Veres Pál, Miskolc polgármestere
5. Pintér Tamás, Dunaújváros polgármestere
6. Péterffy Attila, Pécs polgármestere
7. Nemény András, Szombathely polgármestere
8. Csőzik László, Érd polgármestere
9. Gémesi György, Gödöllő polgármestere
10. Nyirati Klára, Baja polgármestere
11. Schwartz Béla, Ajka polgármestere
12. Fazekas László, Albertirsa polgármestere
13. Hegedűs Péter, Balmazújváros polgármestere
14. Wittinghof Tamás, Budaörs polgármestere
15. Mikola Gergely, Encs polgármestere
16. Balogh Csaba, Göd polgármestere
17. Fülöp György, Tiszaújváros polgármestere
18. Hiesz György, Gyöngyös polgármestere
19. Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere
20. Janiczak Dávid, Ózd polgármestere
21. Máté Antal, Nyírbátor polgármestere
22. Tóth József, Polgár polgármestere
23. Leidinger István, Pomáz polgármestere
24. Budai Lóránt, Jászberény polgármestere
25. Lengyel Róbert, Siófok polgármestere
26. Fülöp Zsolt, Szentendre polgármestere
27. Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere
28. Halmi József, Győrtelek polgármestere
29. Hatvani Miklós, Isaszeg polgármestere
30. Eszes Béla, Jánoshida polgármestere
31. Nagy János, Szigetvár polgármestere
32. Juhász Béla, Sződliget polgármestere
33. V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere
34. Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere
35. Kiss László, a III. kerület polgármestere
36. Déri Tibor, a IV. kerület polgármestere
37. Soproni Tamás, a VI. kerület polgármestere
38. Niedermüller Péter, a VII. kerület polgármestere
39. Pikó András, a VIII. kerület polgármestere
40. Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere
41. László Imre, a XI. kerület polgármestere
42. Tóth József, a XIII. kerület polgármestere
43. Horváth Csaba, a XIV. kerület polgármestere
44. Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere
45. Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület polgármestere
46. Gajda Péter, a XIX. kerület polgármestere

Megosztás

Hozzászólások lezárva.