Augusztus 24-én ismét összeült a Zuglói Urbanisztikai Munkacsoport (ZUM), hogy a készülő Zugló Fejlesztési Tervéhez kapcsolódó fejlesztési javaslatokat vitassa meg. Az ülés egyik legfontosabb és legélénkebb vitáját az váltotta ki, hogy milyen részletességgel jelenjenek meg a kerület saját fejlesztési elképzelései a tervben, különösen azokban az esetekben, amikor egy adott beruházásnak nem Zugló az egyetlen gazdája. A településtervet készítő Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT) munkatársai szerint a tervezők és a ZUM javaslatai között 70–80 százalékos tartalmi egyezés van, ugyanakkor eltérő rendszerben gondolkodnak. A BFVT álláspontja szerint a fejlesztési terv elsősorban a hosszú és középtávú célokat, valamint az önkormányzat beavatkozási lehetőségeit rögzíti, míg más szereplők – például az állam, a főváros vagy egy magánberuházó – projektjeinek részletes műszaki tartalmát nem lehet minden esetben a kerületi tervben meghatározni.
Ezzel kapcsolatban több ZUM-tag is kritikát fogalmazott meg, szerintük egy kerület fejlesztési tervének alapvetően a zuglóiak jövőképét kell rögzítenie, függetlenül attól, hogy egy-egy fejlesztés kinek a telkén van, ki finanszíroz vagy valósítja meg. Felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzat számos szabályozási és jogi eszközzel rendelkezik, ezért nem lenne indokolt pusztán azért háttérbe szorítani egy fejlesztési elképzelést, mert az adott terület állami vagy fővárosi tulajdonban van. Zimborás Gábor településtervező ehhez kapcsolódva a kerület koordináló szerepét hangsúlyozta. Véleménye szerint éppen a fejlesztési terv feladata, hogy világos jelzést adjon a lakosság, a tulajdonosok és a beruházók számára arról, milyen irányú fejlődést tart kívánatosnak Zugló. Enélkül fennáll annak veszélye, hogy a fejlesztések egymástól elszigetelten, a kerület egészének érdekeit figyelmen kívül hagyva valósulnak meg.
A vita középpontjában Rákosrendező jövője állt. Moldoványi Zsolt városfejlesztési ügyekért felelős alpolgármester élesen bírálta azt a tervezési gyakorlatot, amelyben álláspontja szerint Zuglót nem vonták be kellőképpen a terület jövőjéről szóló egyeztetésekbe. Hangsúlyozta: bár Rákosrendező fejlesztésében a főváros kiemelt szereplő, a terület közigazgatásilag Zuglóhoz tartozik, ezért a kerületnek és az itt élőknek érdemi beleszólást kell kapniuk. Az alpolgármester szerint különösen problémás, hogy a terület fejlesztéséről olyan elképzelések születtek, amelyek előtt nem vizsgálták meg kellő részletességgel például azt, hogy a jelenlegi vasúti infrastruktúrából ténylegesen hány vágányra van szükség. A ZUM korábban maga is foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy a vasúti területek átrendezésével Rákosrendező ne elszigetelt „zárvány” legyen, hanem szervesen kapcsolódhasson Zugló meglévő városszövetéhez. Moldoványi Zsolt azt kérte, hogy a BFVT egyértelműen jelölje meg, mely zuglói javaslatok nem emelhetők be a tervbe jogszabályi korlát miatt. Ezekről a kerület később külön is dönthet, és politikai vagy szakmai egyeztetések útján képviselheti álláspontját.
A Rákosrendezőről szóló vita később a közlekedési fejlesztéseknél is folytatódott. A munkacsoport egyetértett abban, hogy a több kilométer hosszú, a jövőben jelentős lakó- és munkahelyi funkciókat befogadó területen szükség lesz egy hosszirányú helyi közösségi közlekedési kapcsolatra, mely szerepet a nagyvasút nem tudja betölteni. Vita volt ugyanakkor arról, hogy ezt villamos, akkumulátoros jármű vagy más felszíni közlekedési eszköz biztosítsa. Végül a ZUM egy olyan, villamos meghajtású helyi közlekedési rendszer lehetőségét támogatta, amely Rákosrendezőt hosszában szolgálhatja ki, kapcsolatot teremtve a Nyugati pályaudvar és a Vasúttörténeti Park térsége felé.
Az ülésen számos más konkrét fejlesztési javaslatról is döntés született. A munkacsoport támogatta a Rákos-patak és környezetének fejlesztését, új vizes élőhelyek vizsgálatát. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a patak revitalizációt a szomszédos kerületekkel is egyeztetni szükséges, és szakember bevonása is szükséges, például a vízhozam esetleges változásának kérdésében. Egyetértés volt abban, hogy a patak menti magasfeszültségű vezeték még lábakon álló szakaszát is mindenképpen szükséges a föl alá vinni.
Vita alakult ki a belső körvasút lábakra állításának koncepciójával kapcsolatban: nem minden ZUM tag tartotta észszerűnek, hogy a vasút alatt vizes élőhely létrehozható lenne. A vasút lábakra állításával vizes élőhelyek nélkül is egy viszonylag széles, átjárható zöldfolyosó jöhet létre, ami jelenleg hiányzik a térségben.
Elfogadásra került új allék (azaz fasoros utak) és zöldtengelyek kialakítása is. Ennek része például a Kacsóh Pongrác út fasoros városi útként történő megújítása és a Kerepesi út menti zöldterületek fejlesztése, további fasorok létesítése. Vita tárgya volt az Egressy úton tervezett, átmeneti időszakra telepített úgynevezett „kék fák” kérdése. Ezek olyan, közeljövőben ültetendő fákat jelentenek, melyek később eltávolításra kerülhetnek, hogy a helyükön például buszsáv vagy kerékpárút létesülhessen.
A munkacsoport elfogadta a nagyvasút, a metró- és villamoshálózat, a főutak és a forgalom-csillapított lakónegyedek összehangolt fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.
Egyhangúlag támogatta a munkacsoport a közintézményi hálózatok fejlesztési programját, melynek keretében felül kell vizsgálni a kapacitásokat, körzeteket annak érdekben, hogy a lakosságot a lehető legarányosabban szolgálják ki az intézmények. Szóba került az Örs vezér téri szakrendelő telkének esetleges hasznosítása, abban az esetben, ha egy új szakrendelő megépülne máshol, de ebben a témában még sok kérdést kell tisztázni.
Az augusztus 24-i ülés egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy Zugló jövőjéről nem elegendő általános célokat megfogalmazni. A munkacsoport tagjai szerint a kerületnek konkrét elképzelésekkel, határozott koordinációs szereppel és következetes érdekérvényesítéssel kell részt vennie a következő évtizedek nagy fejlesztéseiben – különösen akkor, ha azok közvetlenül alakítják a zuglóiak mindennapi életét.
