A Thököly úti igazságügyi palota és a Justitia-szobor története

Csak kevesen tudják, hogy Lipótújvári Stróbl Alajos Magyar Királyi Kúria aulájába készített, kalandos sorsú Justitia-szobra az 1980-as évek elején a Thököly út – Hungária körút kereszteződésében lévő Pest Megyei Bíróság előtti füves területen állt. Az időjárásra érzékeny carrarai márványból készült műalkotás állapota azonban a környezeti hatásoktól néhány év alatt annyira leromlott, hogy el kellett távolítani a helyéről. Restaurációját követően a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületében lett az új otthona.

1961 augusztusában adták hírül az újságok, hogy a Thököly út 97–101. alatti területen építik fel a Pest Megyei Bíróság (ma Budapest Környéki Törvényszék) új épületét. Akkoriban a saroktelken a Hungária körúti buszmegálló mögött egy fákkal és sövénnyel körülvett park volt, melynek a közepén egy kör alakú homokozó állt.

Bírósági épület a Thököly úton

Az Esti Hírlap 1963 júliusában arról számolt be, hogy a középületek tervezésével foglalkozó KÖZTI-nél befejezéséhez közeledik a Pest Megyei Bíróság üvegpalotájának tervezése. Az elképzelt épületről az újság így írt: „A Hungária körút és Thököly út sarkán huszonöt méter magas, tizenegy szintes épület készül: a Pest megyei bíróság költözik ide. Az épületet körben üveggel borítják. A kiviteli terv augusztus 15-re elkészül, az építkezést a jövő év első hónapjaiban kezdik. A téglalap alakú épület mögött földszintes üvegszárny helyezkedik majd el; ebben lesz a nagy tárgyalóterem. A nagy épületben még négy kisebb befogadóképességű tárgyalótermet helyeznek el. Az építkezés költsége: 22 millió forint.”

Pénz hiányában az építkezés nagyon lassan haladt, a Pest Megyei Bíróság új épületét csak 1973. október 1-én adták át. A magasföldszintes, hat emeletes létesítményt ünnepélyes keretek között dr. Markója Imre igazságügyi minisztériumi államtitkár avatta fel. Az objektumban a Pest Megyei Bíróság mellett helyet kapott a Pestvidéki Járásbíróság, a Megyei Munkaügyi Bíróság és volt irodájuk itt az állami közjegyzőknek is.

Stróbl istennője

A Kossuth téri egykori Magyar Királyi Kúria (Ma Néprajzi Múzeum) eklektikus palotája Hauszmann Alajos műépítész tevei alapján épült az 1896 millennium alkalmából. Hauszmann a Kúria aulájának a díszítésére szolgáló Justitia szobor elkészítésével Stróbl Alajos szobrászművészt bízta. A szobrász a helyszín figyelembevételével készítette el a bejárattal szembeni nagy lépcsőházi csarnok számára alkotását.

Stróbl testre simuló ruházatban, oroszlánkörmös antik támlás széken ülve ábrázolta az igazság istennőjét, amelyet a padlózatból kiemelkedő, szobrokkal díszített magas talapzatra helyezett. A művész a nőalak fejére sugaras arany pártát helyezett, jobb kezébe pallost adott, míg a törvénykönyvre támaszkodó baljába az igazság mérlegét tette.

A szobrászművész nem a konvencionális Justitiát készített, alkotásának ezért nincs bekötve a szeme. Stróbl Alajos ugyanis nem az ítélkező, hanem a törvényeket meghozó Justitiát ábrázolta, emiatt tart törvénykönyvet a kezében, a hatalmat jelképező kard és az igazságot szimbolizáló mérleg mellett.

A maga korában ez egy rendkívül modern szobornak számított, ennek a véleményének adott hangot a Vasárnapi Ujság 1896. évi 43. számában az új Igazságügyi palotát bemutató Komor Marcell építész is, aki így fogalmazott: „A szék, a jelvények régi hagyomány szerintiek, maga az alak minden ízében modern; igazi szalonbeli nő, a melynek finom arczvonásaiból mélységes szellem, gyöngéd lényéből hatalmas akaraterő sugárzik ki.”

Carrara legjobb mesterei faragták

A szobrot Carrarában Triscornia Paolo és Ferdinánd kőfaragó mesterek egyetlen fehér márványtömbből faragták ki. Justitia székét pedig sárga csiszolt márványból készítették el. A szobor alapterülete 4 négyzetméter, magassága 3 méter, súlya közel 12 ezer kilogrammot nyomott és 14 ezer forintba került. A magyar címert ábrázoló talapzat oldalán elhelyezett két kisebb alak – Jus és Lex – szintén carrarai márványból készült Sennyei Károly mintái alapján.

A második világháborút követően az egykori Magyar Királyi Kúria palotája 1949-ig állt az igazságügy szolgálatában, ezután az épület funkcióját megváltoztatták, a Munkásmozgalmi Intézet kapott benne helyet. A létesítmény új szerepkörébe már nem illett bele Stróbl Alajos alkotása, így Justitiának statikai okokra hivatkozva menni kellett.

Az értékes műalkotás évekig kallódott. Egy ideig a Százados úti művésztelepen raktározták, majd a trónjától, fejdíszétől, kardjától és mérlegétől megfosztott istennőt átszállították az Emlékmű Felügyelőség Egyetem utcai udvarába. A szobor az időjárás viszontagságainak kitéve huzamosabb ideig hevert a Károlyi-palota (ma Petőfi Irodalmi Múzeum) kertjében.

A Justitia-szobor Sennyei Károly által megmintázott két mellékalakja a Fiumei Úti Sírkert egyik távoli, elhagyatott parcelláján lévő „szobortemetőbe” került. 1956-ban a jobb állapotban lévő Jus a restaurálást követően a Fehérvári úti Pamuttextil Művek Dallos Ida Kultúrházának az aulájába kerül az onnan eltávolított Sztálin-szobor helyére.

Justitia Zuglóban

Öt évvel a Pest Megyei Bíróság épületének átadása után 1978 decemberében az Esti Hírlap arról számolt be, hogy a Károlyi-palota udvarára kitelepített Justitia-szobor hamarosan Zuglóba költözik. A Pest Megyei Bíróság ugyanis azt kérte a Fővárosi Emlékmű Felügyelőségtől, hogy a Hungária körút – Thököly út sarkán, a székháza előtt levő füves területen állítsák fel Stróbl Alajos igazság istennőjét ábrázoló szobrát. A Fővárosi Tanács hozzájárult a műalkotás elhelyezéséhez, amelyet az idők folyamán keletkezett kisebb sérülések kijavítása után állítanak fel a végleges helyén.

A szobor felújítását Kovács Ernő szobrászművész, restaurátor végezte, aki az eltűnt színes márványtrónus pótlására süttői mészkőből készített Justitiának egy olyan ülőalkalmatosságot, amelyen jól látszódjon az nem az eredeti.

Évtizedekig tartó kallódása után 1979 márciusában állították fel Stróbl Alajos alkotását a Pest Megyei Bíróság épülete előtt. A fotelszerű mészkő széken, kezében pallossal ülő Justitiának itt már csak egyszerű kőtalapzat volt, hiányzott a fejéről a diadém és a kezéből a mérleg is.

Stróbl Alajos kalandos sorsú alkotásának szabadtéri elhelyezése nem tetszett a szobrokhoz értő szakembereknek. Közülük az újságok hasábjain többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy hiába restaurálták zuglói elhelyezése előtt a műalkotást, az időjárás hamar kikezdi a kényes carrarai márványt, amely nehezen tűri a csapadékot és a kipufogó gázokat.

A vészharangot kongatóknak igazuk lett, a hosszú idő óta szabad ég alatt tárolt szobor pusztulása a Pest Megyei Bíróság épülete előtt felgyorsult. Justitia ruházata rövid idő alatt töredezetté vált, kéz- és lábujjai porladásnak indultak. Az istennő pallosa megrozsdásodott, ettől jókora darabon bebarnult a szobor. A pallost később eltávolították, szobor karját lécállvánnyal támasztották meg.

Már a Legfelsőbb Bíróságot díszíti

Az igazságügyi vezetés látva a szobor állapotát, úgy határozott, hogy elszállítják a Pest Megyei Bíróság épülete elől és Stróbl alkotását rendbehozatala után a Legfelsőbb Bíróság Markó utcai épületének előcsarnokában állítják fel.

A szobor restaurálását ismét az akkor 76 éves Kovács Ernő végezte, aki megtisztította Justitiát és poliészteres, márványzúzalékos keverékkel töltötte ki a lepattogzott részeket. A munkával 1984 februárjára készült el.

Justitia pallosának restaurálása, illetve a sugaras bronz diádéra, valamint a bal kezében tartott, pártatlanságot szimbolizáló mérleg pótlása után állították fel a Legfelsőbb Bíróság aulájában. Stróbl alkotása nem kapta vissza eredeti díszes talapzatát és oroszlánkörmös antik trónusát sem.