Kinszki Imre lánya vagyok címmel tartott vetítettképes előadást Kinszki Judit édesapjáról, a modern fotózás zuglói úttörőjéről a Cserepesházban.
A Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely szervezésében megrendezett esten Kinszki Judit előadásából kiderült, hogy édesapja, a holokauszt áldozat Kinszki Imre orvos szeretett volna lenni, azonban apja korai halála miatt az egyetemet kénytelen volt abbahagyni. Biológia szakon akarta folytatni tanulmányait, mert úgy gondolta, azt munka mellett is el tudja végezni. Kérelmét azonban a numerus clausus miatt elutasították. Ezt követően irattárosként helyezkedett el.
Judit néni arról is beszélt, hogy édesapja fényképezőgépét a munkahelyére is magával vitte, útközben fényképezett. Így készítette hazafelé tartva, ikonikussá vált fényképét a Király utcáról.
A művészi fotózás után érdeklődő, fényképezésben új utakat kereső édesapja tagja volt Modern Magyar Fényképezők Csoportjának. Az utca mellett szívesen fényképezett a Városligetben, az itteni életképeken túl többször megörökítette a korcsolyázókat nézőket, és készített látványos ellenfényes felvételt a parkot slaggal locsoló kertészről is.
Az előadásból az érdeklődők azt is megtudhatták, hogy Kinszki Imre kedvelte az egyszerű kompozíciókat, szívesen örökítette meg a fény és árnyék játékosságát. Emellett számos növény és állatfotót is készített, amelyeket a Nemzeti Múzeum őriz.
Judit néni azt is elmondta, hogy édesapja gyakran fényképezett emeleti ablakból, az ilyen képei miatt nevezik ablakperspektíva stílusú fotósnak. A Róna utcai lakásuk ablakából is gyakran fényképezte az utcát, illetve annak a túloldalán a bulgárkertészetben folyó munkát. Innen készített felvételt a bulgárföldek felett elhaladó Zeppelinről is.
Az előadó az édesapján túl mesélt a gyermekkoráról, amelyet bátyja, Gábor rajzai, családi fotók és iskolai tablóképek segítségével elevenített fel. Judit néni ezen túlmenően bemutatott egy nyakláncot is, amelynek medálján édesapja árnyékfotója látható.