Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu

Könyvajánló

Doron Rabinovici: A földönkívüliek

Képzeljük el, hogy a Harvard csillagászat tanszéke egykori vezetőjének igaza van, és a Nap mellett 2017 októberében elhaladt, Oumuamua nevű objektum űrhajó volt. Tegyük fel, hogy az idegen civilizáció lényei nemcsak átutaztak a galaxisunkon, hanem le is szálltak a Földön. Ezzel, a földönkívüliek megjelenésével indul az izraeli születésű osztrák író regénye. Ekkor még úgy tűnik, hogy átlagos sci-fit olvasunk: az egész világ felbolydul a hírre, majd eluralkodik a pánik. Ez pedig elvakítja a látásra amúgy sem mindig fogékony emberiséget: a füstölgő gyógyszerüzemnél agyonvernek egy speciális védőruhába öltözött tűzoltót, mert azt hiszik, idegen lény. Minden más viszont a megszokott: a popsztárok dalt írnak, a szakértők találgatnak. Aztán a dolgok szép lassan elfajulnak, az őrület már-már elviselhetetlenné dagad. Rabinovici gyilkos humorú, lendületes és igen fordulatos regényt írt a földönkívüliek kapcsán rólunk és a szenzációt kergető sajtóról. Arról, hogyan vész el minden emberi az általános médiazajban, a ránk zúduló információk mennyiségében. És ehhez még szörnyek sem kellenek.

Magvető, 255 oldal, 3499 Ft

 

Marcus Rosenlund: Az időjárás és a történelem

Mi kell a háborúhoz? Pénz, pénz, pénz. A császári hadvezér, Montecuccoli híres mondását nyugodtan kiegészíthetjük azzal, hogy jó idő. Például könnyen lehet, hogy a mongol hordák azért nem gyűrték maguk alá Bécs városát és Nyugat-Európát, mert megváltozott az idő. A meleg és száraz napokat csapadékos, hideg hónapok váltották fel, és a nyirkos időben az állandó nedvesség miatt szétestek a híres mongol íjak (engedett az enyv). Plusz átázott a tüzes nyilakhoz használt lőpor, illetve a lovak dús legelői mocsárrá változtak. A Finnországban élő svéd Marcus Rosenlund számos olyan esetet sorol fel, mikor is nem a hadvezérek, nem a politikusok, hanem a szélsőséges időjárás lépett elő a történelem legfőbb alakítójává. Vulkánkitörések, viharok, kis jégkorszak, cunami. A szerző, akit azért tüntettek ki, mert mindenki számára érthető és lenyűgöző módon képes ismertetni a tudományt, most sem hazudtolja meg magát. Kiderül, hogy a vámpírok és a Sikoly című festmény sem született volna meg az időjárás hathatós „segítsége” nélkül. A természet ereje, mint sors és végzet egy roppant érdekfeszítő könyvben!

Cser, 286 oldal, 3995 Ft

 

Cserna-Szabó András: Rézi a páczban

Nincs is ennél pontosabb kép a mindennapi abszurdra. Két balatoni strandoló egyre nagyobb hévvel vitázik azon, hogy vajon melyik halászlé testesíti meg leginkább a hamisítatlan magyar konyhát, amelyet ápolni kell az utolsó csepp vérig. Miközben egymás után tömik magukba a hekket. Amelyik a világ másik feléről érkezik jégbe dermedve, fej nélkül. Vagy elgondolkodtak már azon, hogy ha Kelet és Dél felé hagyjuk el az országot, akkor „az olajtól csicsogó rántott húsok” helyett a parázson előállított ízek világába lépünk. De miért lettünk mi a „fritőz nemzeti konyhája”, miközben a románok és horvátok a füst erejével teremtenek csodákat? Cserna-Szabó András, aki pont olyan jó irodalomban, mint gasztronómiában, helyettünk is keresi a válaszokat gasztrotörténeti utazásaiban, csipkelődéseiben, morfondírozásaiban. Mindezt nyakon önti irodalmi és kultúrtörténeti utalásokkal, és olyan humorral, hogy a hasunkat fogjuk. Mert egy eltalált étel igenis meg tudja változtatni a világot, ahogy az irodalom és a művészet is. És közben természetesen közelebb kerülünk a magyar néplélek megértéséhez.

Helikon, 225 oldal, 4490 Ft

 

Sophie Corrigan: Nem rossz állatok

Olyan könnyen feketítünk be állatokat. Például alig van egy jó szavunk a keselyűről, a cápáról vagy a molylepkéről. Pedig a keselyűk a szavanna nagy takarítói, és azzal, hogy eltüntetik az elpusztult élőlények maradványait, megakadályozzák a betegségek terjedését. A molylepke esetében pedig jó tudni, hogy csak a lárva eszi meg a ruhákat, és általában ők is csak a büdöseket. És bármilyen hihetetlen, de nagyobb eséllyel öl meg minket az elromlott kenyérpirító, mint egy cápa. Sophie Corrigan pompásan illusztrált könyvében negyvennél is több állatnak állítja vissza a jó hírét. A gyerekkönyv kiváló segítség abban, hogy jobban megértsük az ökoszisztéma bonyolultságát, egymásra épülését, és ne az előítéleteink szemüvegén át nézzük a természetet. Mert ha így teszünk, csakhamar világossá válik, hogy miért nem kell tartani a patkánytól vagy a farkastól, miért fontos a darázs, és mit gondoljunk valójában a meztelencsigáról. A játékos és vidám könyvből igen sok mindent megtudhatunk a körülöttünk élő és az egzotikus élőlényekről, és már csak attól fogunk félni, amelyiktől valóban érdemes. 

Scolar, 159 oldal, 4499 Ft

Megosztás

Hozzászólások lezárva.

Nagyítás
Kontraszt