A méhek természetes „gyógyszerek” sokaságával halmozzák el az embereket. Május 20-ai világnapjuk apropóján a Zuglóban élő Pataki Zita növényorvossal, gyógymasszőrrel beszélgettünk az apiterápiáról.
Maga a szó a méh latin nevéből, az Apis mellificából (mézkészítő) származik. Először egy New Yorkban élő magyar belgyógyász, dr. Beck Bódog Félix 1935-ben megjelent könyvében nevezte így az ízületi gyulladás és reuma méhméreggel történő gyógyítását. Az apiterápia a méhek által előállított méz, méhpempő, propolisz, méhviasz, virágpor gyógyászati felhasználását is magában foglalja. Ezek a természetes anyagok bizonyítottan gyógyhatású esszenciák.
Pataki Zita növényvédő agrármérnök-hallgatóként a keszthelyi alma mater mosókonyhájában masszírozta a hallgatók és a tanárok fájó tagjait. Később Hévízen elvégzett egy intenzív gyógymasszőri tanfolyamot, az egyetem után pedig a kínai gyógyászat alapjaiból és a természetgyógyászatból is szerzett oklevelet. A fitoterápia keretein belül sajátította el az apiterápiát Gillich Istvántól, a terápia magyar úttörőjétől, aki eredményesen használta a méhszúrás-terápiát daganatos betegségek, de főleg a gyógyíthatatlannak tartott szklerózis multiplex kezelésére. Tanárával együtt dolgozta ki a méhkímélő méhszúrás-terápiát.
A méhméreg természetes módon serkenti a mellékvese kortizoltermelését, ezzel beindítja a szervezet öngyógyító folyamatait. A kínai orvoslásban impotencia kezelésére is használják. A méz a legismertebb apiterápiás termék, de sebgyógyításra is használják, sőt propolisszal elkeverve még a körömgombát is kezelni lehet vele, de alkalmas gyógyító, méregtelenítő masszázsra is, amit Pataki Zita mutatott be a Magyar Apiterápiás Társaság konferenciáján.
Jótékony hatása bizonyított, de a kezet nagyon elfárasztja. A páciens száraz hátára ráteszem a mézet és teljes karral „pumpálom”, dörzsölöm fél órán át. Fájdalmas is lehet a kezelt számára, ezért ügyelni kell fájdalomküszöb-érzetére a gyógyító hatás érdekében. A méz vákuumot képez a testen, a hatása kétirányú, egyrészt segíti a bőrön keresztüli méregtelenítést, másrészt a méz jótékony anyagait belepumpálja a szervezetbe.
Az örökmozgó méhecskék hátsó lábán van egy sarkantyú, „kosárka”, ahova a virágport gyűjtik – magyarázza Pataki Zita. – Mozgásukkal mikrorezgést váltanak ki, így a kaptár levegőjét megtöltik propolisszal, illóolajokkal. Hazánkban is léteznek méhes apiházak, kaptárak fölé épített faházak. Rostahálóval vonják be a kaptárakat, így véletlenül sem kerülnek a méhek a ház légterébe, csak a kellemes, gyógyító apiterápiás illatot lehet érezni. A méhek szárnyai keltette mikrorezgések jótékony hatással vannak a szervezet gyógyító folyamataira. Ha egy ilyen házban eltöltünk fél órát, a légúti vagy a degeneratív betegségek gyógyulását, a szív- és érrendszeri panaszok, a pszichés problémák enyhülését tapasztalhatjuk. Jó közérzetünkhöz, az immunrendszer optimális működéséhez 7,38 Hertz biorezgés szükséges, alacsonyabb rezgésen az öngyógyító folyamataink lelassulnak. A méhek által kibocsátott biorezgés 150–300 Hertz.
