Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu
december 11. hétfő, Árpád

Településképi véleményezési eljárás

I. Tevékenység átfogó megnevezése
településképi véleményezési eljárás

II. Kérelem benyújtás módja
A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papíralapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek
hozzáférést biztosít.

III. Kérelem tartalma tételesen
A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

IV. Csatolandó mellékletek
A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

  • műszaki leírás,
  • beépítési követelményeket igazoló idomtervek,
  • helyszínrajz a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények tetőfelülnézetével, a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
  • az épület tömegkialakítását meghatározó, eltérő szintek alaprajzai,
  • megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet,
  • építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv,
  • színezési terv a homlokzati anyaghasználat és szín pontos meghatározásával,
  • utcakép az illeszkedés megfelelőségének megállapításához szükséges számú szomszédos épületek ábrázolásával és
  • látványterv.

Letölthető dokumentum: Nyomtatvány településképi véleményezési eljárás kérelmezéséhez

V. Eljárás illetéke, igazgatási szolgáltatási díj
A településképi véleményezési eljárás lefolytatása illeték- és díjmentes.

VI. Településképi véleményezési eljárás leírása
Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a fővárosi helyi egyedi védelem alá vont építmények és a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak hatáskörébe tartozó építmények kivételével

  • új építmény építésének,
  • meglévő építmény közterületről látható bővítésének, átalakításának építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően.

A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le azon építési engedélyezési eljárásokat megelőzően:

  • amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és
  • amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

Ha a polgármester határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

A polgármester a településképi véleményét Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Építészeti-Műszaki Tervtanácsa szakmai véleményére alapozza. A polgármester településképi
véleményét a főépítész készíti elő.

A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata

  • a településképi követelmények érvényesítése,
  • az épített környezet alakításáról és védelméről szólótörvény illeszkedési szabályai érvényesülésének elősegítése.

A tervtanács legalább három taggal ülésezik, döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tervtanács elnöke az Önkormányzat főépítésze. A tervtanács elnökét a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában a tervtanács szakmai titkára segíti.
A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, és a tervtanács megalapozottabb véleménynyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel.
A tervtanácsi tárgyalásra minden esetben meg kell hívni az építészeti-műszaki tervdokumentáció tervezőjét, aki tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt a tervtanácsi ülésen.
A Tervtanács üléseiről minden esetben hangfelvétel, az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a hangfelvétel és a bírálat.

A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:

  • a településképi követelményeknek való megfelelést,
  • a településképi rendelet hiányában a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
  • a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
  • közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

  • a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
  • megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
  • nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,
  • több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén
    • biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
    • a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

  • a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, és
  • az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

  • azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, továbbá a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
  • a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban áll-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  • a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
  • a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, és
  • a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

  • a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra.

A polgármester a véleményében

  • engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
  • engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
    • a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy
    • a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

A polgármester véleménye tartalmazza:

  • a kérelmező (építtető) adatait,
  • a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
  • az előzőekben meghatározott véleményét és annak részletes indokolását.

A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

VII. A településképi véleményben foglaltak jogkövetkezménye
Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.

VIII. A döntés elleni jogorvoslat rendje, előírásai
A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

A másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményezi az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló – a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott – településképi véleménnyel érintett építészeti-műszaki dokumentációt.

IX. Vonatkozó jogszabályok

  • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
  • a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
  • az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
  • a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet
  • építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet
  • Budapest-Zugló Képviselő-testületének Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról szóló 19/2003.(VII.08.) sz. rendelete
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti-műszaki tervtanács működésének rendjéről szóló 26/2013. (V.27.) önkormányzati rendelete
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 38/2017. (IX.25.) önkormányzati rendelete
Megosztás

Hozzászólások lezárva.