Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu
augusztus 23. szerda, Bence

Településképi véleményezési eljárás

I. Tevékenység átfogó megnevezése

településképi véleményezési eljárás

II. Vonatkozó jogszabályok

  • az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
  • az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
  • a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet
  • építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet
  • Budapest-Zugló Képviselő-testületének Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról szóló 19/2003.(VII.08.) sz. rendelete
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti-műszaki tervtanács működésének rendjéről szóló 26/2013. (V.27.) önkormányzati rendelete
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi véleményezési eljárásról szóló 27/2013. (V.27.) önkormányzati rendelete

III. Kérelem benyújtás módja

A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papíralapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

IV. Kérelem tartalma tételesen

A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

V. Csatolandó mellékletek

Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,
b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),
c) reklámelhelyezés ábrázolása,
d) rendeltetés meghatározása, valamint
e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.

A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációnak a munkarészeket az alábbi részletezéssel kell tartalmaznia:
a) a helyszínrajzot
aa) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények tetőfelülnézetével, és
ab) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
b) az épület tömegalakítását a meghatározó jellemzőszintek alaprajzával,
c) a metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
d) valamennyi közterületről látható homlokzatot és színezési tervet,
e) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, és
f) látványtervet vagy modellfotót.

VI. Eljárás illetéke, igazgatási szolgáltatási díj

A településképi véleményezési eljárás lefolytatása illeték- és díjmentes.

VII. Településképi véleményezési eljárás leírása

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat polgármestere településképi véleményt ad az alábbi építésügyi hatósági engedélykérelemhez:
a) új építésű épület,
b) meglévő épület közterületről látható átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit is érinti.
A polgármester a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmények teljesítésével kapcsolatban – az összevont telepítési eljárással nem érintett, valamint az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott körben, a fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmény, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen lévő építmény kivételével – véleményt ad az önkormányzati rendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le azon építési engedélyezési eljárásokat megelőzően:
a) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és
b) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
Ha a polgármester határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
A polgármester a településképi véleményét Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Építészeti-Műszaki Tervtanácsa szakmai véleményére alapozza.

A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata
a) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése,
b) a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, valamint
c) a helyi építészeti értékek és örökség védelme.
A tervtanács legalább három taggal ülésezik, döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tervtanács elnöke az Önkormányzat főépítésze. A tervtanács elnökét a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásában a tervtanács szakmai titkára segíti.
A tervtanács elnöke az egyes szakkérdések tisztázása, és a tervtanács megalapozottabb véleménynyilvánítása érdekében bírálót kérhet fel.
A tervtanácsi tárgyalásra minden esetben meg kell hívni az építészeti-műszaki tervdokumentáció tervezőjét, aki tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt a tervtanácsi ülésen.
A Tervtanács üléseiről minden esetben hangfelvétel, az elhangzott lényeges megállapításokról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv mellékletét képezi a hangfelvétel és a bírálat.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) a Tervtanács nevét és székhelyét, a tárgyalás helyét és idejét,
b) a megtárgyalt tervdokumentáció tartalmának megnevezését, az építés helyét (címét),
c) napirendi pontonként a tervtanácsi tagok létszámát és a határozatképesség vagy határozatképtelenség tényét,
d) a tervező nevét, illetve elnevezését, valamint címét, illetve székhelyét,
e) a tervtanácsi tagok napirendi pontonkénti felsorolását,
f) a meghívottak napirendi pontonkénti felsorolását,
g) a bíráló nevét és címét,
h) a tervtanácsi tárgyalás előzményeit,
i) a Tervtanács elnöke által összefoglalt ajánlást,
j) egyhangúság esetén annak tényére történő utalást, véleménykülönbség esetén a szavazás elrendelését és annak eredményét, valamint a tervtanács tagjainak esetleges különvéleményét,
k) a tervtanács jelen lévő tagjainak aláírását.
A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
b) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelést,
c) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,
d) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
e) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit, valamint
f) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítását.
A településképi véleményezési eljárás során fentieken túl vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak.

A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, és
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, továbbá a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban áll-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, és
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra.

A polgármester véleményében
a) engedélyezésre – feltétellel vagy anélkül – javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a jogszabályokban meghatározottaknak, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi illeszkedési követelményeknek.

A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) előzőekben meghatározott véleményét és annak részletes indoklását.
A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

VIII. A településképi véleményben foglaltak jogkövetkezménye

Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.

IX. A döntés elleni jogorvoslat rendje, előírásai

A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
A másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményezi az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló – a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott – településképi véleménnyel érintett építészeti-műszaki dokumentációt.

X. További információ

A településképi véleményezési eljárásról szóló részletes tájékoztatás IDE KATTINTVA megtalálható.

Az eljárásról tájékoztatás kérhető telefonon, illetve személyesen:
Telefon: 06-1-872-92-39

Ügyfélfogadás:
hétfő: 13:30–18:00 óráig,
szerda: 08:15–16:30 óráig,
péntek: 08:15–11:30 óráig

Megosztás

Hozzászólások lezárva.