Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu
szeptember 21. szombat, Máté

Tűzoltólaktanya az Egressy úton

Nyolcvan évvel ezelőtt kezdte meg működését a Zuglói Tűzőrség az Egressy út 114–116. szám alatt felépített laktanyában. A kivitelezés költsége jóval meghaladta tervezettet, azonban a XIV. kerület egy modern, korszerű eszközökkel felszerelt tűzoltóobjektummal gazdagodott. A Zuglói Hivatásos Tűzoltóparancsnokság ma is ebben a létesítményben működik, azonban az épületre már ráférne egy alapos felújítás és modernizálás.

A XIV. kerületet kettészelő Pest – Cegléd – Szolnok vasútvonalon 1847 szeptemberében indult meg a forgalom. A sínek a Külső Kerepesi útnál (1906-tól Kerepesi út) és a Csömöri útnál (1906- tól Thököly út) haladtak át a zuglói közutakon. Kezdetben a szintbeli kereszteződés nem jelentett különösebb gondot, mert a városrész vaspályán túli szektora mezőgazdasági terület volt, ezért ide alig irányult közúti forgalom és a vonatok is viszonylag ritkán jártak.

A halálsorompó

A szintbeli kereszteződés okozta közlekedési problémák a főváros kiegyezést követő gyors ütemű fejlődésével és a boldog békeidők egyre fokozódó vasúti forgalmával kerültek előtérbe. Budapest vezetése 1882-ben megtiltotta, hogy a fővárosban új vasútvonal szintbeli kereszteződéssel épüljön. A határozat nem vonatkozott a korábban elkészült Szolnoki vonalra, ezért az 1870-es évektől kiépülő Rákosfalva, majd a múlt század fordulóján fejlődésnek induló Alsórákos és Törökőr lakói a belvárosba, illetve onnan hazafele menet egyre többet várakoztak a lecsukott sorompóknál, amelyek az 1930-as, 40-es években még csúcsforgalom idején is naponta több órán át zárva voltak. A várakozást elunók – nem törődve a feléjük robogó vonattal – gyakran átszaladtak a síneken, aminek nem egyszer halálos baleset lett a következménye, ezért a köznyelv ezeket az átkelőket halálsorompóknak nevezte el.
A sorompók nem csak a közlekedést, hanem az ellátást, az áruszállítást, illetve a mentést és a katasztrófa elhárítást is megnehezítették. A korabeli fővárosi lapok tudósításai szerint többször is
előfordult, hogy a zuglói tűzesethez riasztott belvárosi tűzoltóknak a lezárt sorompó, vagy éppen a türelmetlenkedők okozta vasúti baleset miatt annyi ideig kellett várakozni, hogy miden porig égett mire a kárhelyszínre értek.

Sokba került a kivitelezés

A vasút okozta probléma miatt a főváros vezetése többször is tervbe vette egy önálló zuglói tűzőrség létrehozását, azonban a megvalósítás mindig tolódott. A Zuglói tűzoltólaktanya felépítése a nemzetközi politikai helyzet változása miatt az 1930-as évek második felére vált sürgetővé. Ekkor már látszott, hogy a világ egy újabb háború felé sodródik, amelyben a tűzoltóságnak új kihívásként, légvédelmi feladatokat is el kell látnia. Ezért a főváros vezetése úgy határozott, hogy minden kerületben megfelelő felszereltségű tűzoltólaktanyát hoz létre.
Zuglóban 1937 tavaszán jelölték ki az Egressy tér – Egressy út – Pósa Lajos utca által határolt saroktelket a tűzoltó kaszárnya számára. A megvalósításra 160 ezer pengőt biztosított a főváros, amelyet 1938 májusában az építőanyagok és egyéb költségek gyors árnövekedése miatt 42 ezer pengővel megemelt. Az építkezés végén az előre nem látható munkákra és a további áremelkedés kompenzálására még 13 ezer pengőt kellett kifizetnie Budapestnek. Ezen túlmenően 1940-ben még további 7500 pengőt kellett költeni a laktanyaudvar lekövezésére is. Így a végösszeg jóval meghaladta a 220 ezer pengőt.
A XIV. kerületi tűzőrség az új létesítményben 1939. május 15-én kezdette meg működését.

Fotó: Papp Dezső

A tűzoltó objektum

A zuglói tűzőrségi laktanya, szertár és műhely terveit 1938-ban a Székesfőváros megbízásából Padányi Gulyás Jenő építész készítette el. A statikus Sailer István építész volt. A romantikus stílusú
épület kivitelezését 1938–39-ben Erdélyi Jenő vállalkozása végezte.
A tervező az ingatlanra a tér irányába a telekhatárig kinyúló, az Egressy út felől előkertel ellátott, egyemeletes, magas tetős épületet helyezett. Padányi a vasbetonvázas létesítményt a tér felőli
fejépületre és az attól közlekedő folyosóval elválasztott, hosszúkás szárnyra osztotta.
A fejépület földszintjén kaptak helyet az irodák, a tiszti- és altiszti szobákat, az emeletén pedig három szoba hallos tiszti lakás létesült. A laktanya hosszúkás legénységi részének földszintjére
tömlőraktár, valamint öt kocsi befogadására alkalmas szerállás, az emeletére pedig két 12 személyes legénységi háló, valamint közösségi és a szociális helyiség került.
Az épület rövidebb oldala a tér felé néz. Szimmetrikus homlokzatán középen kiugró emeleti zárterkély van, melyhez kétoldalt mellvédes, nyitott erkély csatlakozik. A létesítmény Egressy úti hosszú homlokzatát kétszárnyú ablakok és a kőburkolattal keretezett kocsibeálló kapuk tagolják. A közlekedő folyosóra nyíló bejárat a fejépület és a legénységi szárny között helyezkedik el. Az ajtó fölött az építkezés évszámával ellátott Szent Flórián relief és egy körablak kapott helyet. Az átadáskor az eresz közelében Budapest címere, alatta pedig a XIV. KERÜLETI TŰZŐRSÉG felirat volt látható.
A Pósa Lajos utca felőli udvari homlokzaton a fejépülethez csatlakozó, az egész legénységi részen végigfutó, tömör mellvédű erkély van. Az építmény homlokzata vakolt, alacsony lábazatát
terméskő burkolja. A tűzoltóság udvarán – a terveknek megfelelően – szomszéd telek határára helyezett, szimmetrikus kialakítású, kontyolt nyeregtetős műhely létesült.
Az épülő zuglói tűzoltólaktanyáról a Pesti Naplónak 1938 decemberében nyilatkozott dr. Némethy Károly tanácsnok, a légvédelmi ügyosztály vezetője, aki azt monda, hogy a modern, légópincével is ellátott létesítményben harminc tűzoltó számára lesz hely. A legénység riadó esetén a hálótermekből póznákon csúszhat le a szerelvényekhez.
Az ügyosztályvezető arról is beszélt, hogy a létesítményben külön híradó szobát rendeznek be, amelyben telefon és rádió adóvevő is lesz. Mentés közben a laktanya – akárcsak New Yorkban –
ezzel a készülékkel tartja majd a kapcsolatot az adóvevővel felszerelt, kivonuló szerelvényekkel.

Némethy Károly interjújában arról is szólt, hogy a zuglói tűzőrség épülete abból a szempontból is újszerű, hogy födémje éghetetlen anyagból készült. A béléstestes téglaföldémszerkezetet szarufák helyett vasbeton gerendák tartják.

Az idén 80 éve átadott, a történelmének viharait szerencsésen átvészelt épület ma is tűzoltólaktanyaként szolgál. A létesítményre azonban már erősen ráférne a korszerűsítés, mert az új, régieknél hosszabb szerkocsik nem férnek be az 1938–39-ben kialakított szerállásokba, így gátolják a legmodernebb eszközök zuglói rendszerbe állítását.

Megosztás

Hozzászólások lezárva.