Ezen a héten a zuglói körvasutat kerestük fel. Sétánk során ellátogattunk a XIV. kerületet Rákospalotával összekötő Erzsébet királyné útjai vasúti aluljáróhoz, hogy felelevenítsük annak múlt homályába vesző történetét. És ha már arra jártunk megtekintettük a műemléki védelem alatt álló, ma lakóházként funkcionáló egykori vámházat is.
Zugló megközelíthetőségében és a kerületen belüli közlekedésben fontos szerepet töltenek be a vasúti átjárók, hidak, aluljárók. A városrészen halad át ugyanis a Budapest – Cegléd – Szolnok és Rákosrendező – Kőbánya felső közötti körvasútnak nevezett vasútvonal.
Az előzmények
A Duna bal partján a körvasutat 1888-ban kezdték építeni. A főváros akkori határán létesített vasútvonal a pályaudvarokat kötötte össze, illetve az ipar szállítási igényeit elégítette ki. Az elkészült pesti körvasút nem hasonlított a maihoz, körülötte nem voltak házak, a terepszinten futó egyetlen vágány a pusztaságban haladt. Nem volt ez másképp a Rákospalota felé vezető Erzsébet királyné útja (akkor Erzsébet út) sínpárig nyúló végénél sem. Zugló felől parcellázott telkek, míg a Rákospalotai oldalon rétek, kaszálók, megművelt földek övezték a vágányt. Bár létesítettek itt egy szintbeli vasúti átjárót sorompóval, valójában az Erzsébet királyné útjának nem volt folytatása a síneken túl. A környék egyetlen épülete egy vasúti őrház volt, ami a zuglói oldalon állt. Ez a helyzet nem sokáig állt fenn, ugyanis a város terjeszkedésével egyre jobban megközelítették a lakóházak a körvasutat, az Erzsébet királyné útja végén pedig megépült a klinkertéglás vámház.
Az újpesti vasúti összekötő híd 1896-os átadását követően jelentősen megnövekedett a teherforgalom. A város növekedésével párhuzamosan fejlődött a tömegközlekedés is. Többek között az Erzsébet királyné útján is megindult a villamos közlekedés. A villamosvágány 1903-ban elérte az Öv utcát. Komoly igény mutatkozott, hogy a síneket tovább vigyék Rákospalotára, ezt azonban vasúti híd hiányában nem lehetett megoldani.
Az aluljáró megépítése
A körvasút átépítése 1913-ban indult meg. A munkálatok során két vágányt fektettek le, egyes szakaszokon töltést emeltek és tervbe vették az Erzsébet királyné úti vasúti aluljáró megépítését is. Ennek főként az 1909-ben önálló községgé vált Pestújhely lakói örültek. Az aluljáró építése 1914-ben kezdődött meg. A vasúti közlekedés a munkálatok idején is folyamatos volt. A vonatok egy ideiglenes vágányon kerülték ki az Erzsébet királyné útjai átkelőt. A közúti forgalmat a mai Árvavár utca vonalában egy ideiglenes szintbeli átjáróra terelték. Az alkalmi átjárót Pestújhelynek kellett megépíteni. A bpxv.blog.hu szerint a község által kiküldött munkások 1913 novemberében elnézték a térképet és nem az Árvavár utcánál kezdtek építkezni, hanem az Erzsébet királyné úti átjáró kockaköveit kezdték felszedni.
Az első világháború alatt az építkezést leállították. A két egyvágányos vashíd végül csak a munka megkezdése után tizenegy évvel, 1925-ben készült el. A próbaterhelést egy MÁV 328-as sorozatú gőzmozdony végezte. A létesítmény átadását követően az ideiglenes vasúti pályát felszedték. A híd tervezőiről nem maradtak fenn adatok, azokat vélhetően a MÁV tervezőirodájának munkatársai készítették. A vasúttársaság 1925 áprilisában írt ki pályázatot az aluljáró kiépítésére. Nem tudni, hogy a tendert ki nyerte meg és azt sem, hogy a kivitelezés mikor fejeződött be. A Körvasúton 1928-ban indult meg a személyszállítás, amelyet 1956-ban szüntettek meg.
A két világháború között az Erzsébet királyné útjai közúti aluljáró környéke, illetve a körvasút zuglói és rákospalotai oldala egyaránt szépen fejlődött. Megszűnt a vágányok mentén a földművelés, a mezőgazdasági területből lakóövezet lett. Az 1920-as évek végén az Erzsébet királyné útja hivatalos besorolása vicinális út lett. Ez az elnevezés arra utalt, hogy az út a várost egy szomszéd településsel köti össze. Ez idő tájt épült ki Rákospalotán az Erzsébet királyné útja folytatása, a Kolozsvár utca is. A Rákospalotán élők szerették volna elérni, hogy a villamos pályát vigyék át a híd túloldalán is, azonban erre még mindig várniuk kellett.
A vasúti híd környékén eseménytelenül teltek az évek. A híd és az aluljáró jól szolgálta a közúti és a vasúti közlekedést. A békés élet 1944 tavaszán ért véget, miután a magyar fővárost is elérte a háború és Budapest a bombázó repülőgépek célpontja lett. A magyar vasúthálózat megbénítására irányuló szövetséges légi akció, a Frantic Joe hadművelet június 2-án vette kezdetét. Ekkortól minden vasúti létesítmény állandó veszélyben volt. A körvasút és környéke 1944. december 28-át követően vált hadszíntérré, miután a Budapestet bekerítő szovjet csapatok áttörték az Attila III. védelmi vonalat. A német-magyar védők a körvasút mentén alakítottak ki hevenyészett védvonalat. A vasúti töltésre barikádnak tehervagonokat állítottak. A szovjet előrenyomulás azonban megállíthatatlan volt. Mielőtt a körvasút elesett, a németek felrobbantották az Erzsébet királyné útjai vasúti hidat.
Felújítás és fejlesztés
A csatazaj elültével a hidat és a körvasutat hamar közlekedésre alkalmas állapotba hozták, azonban a híd újjáépítésére csak 1952-ben került sor. Ennek ellenére 1947-ben az Erzsébet királyné útjai villamosvágányt átvitték az aluljárón és a pályát a Rákospalota MÁV-telepig kiépítették. A nagyteljesítményű mozdonyok és súlyosabb vasúti kocsik megjelenésével a híd az 1970-es évektől egyre kevésbé felelt meg az igényeknek, ezért annak átépítését határozták el. A tervek 1988-ban készültek el. A kivitelezést – amely 1989 és 1992 között zajlott – a MÁV hídépítő vállalata végezte. A hidakat nem helyben építették, azok szerkezetét a cég Mexikói úti telephelyén előre legyártották. Így az előkészületeket követően a Zuglót Rákospalotával összekötő átjárót csak addig kellett lezárni, míg az új hidat a helyére emelték. A két hidat külön cserélték ki, ezért miközben az egyiken dolgoztak, a másikon zavartalanul folyhatott a vasúti közlekedés.
Az útpályát az aluljáróban 2007-ben az Erzsébet királyné útja és a Kolozsvár utca felújítása során tették rendbe. A közelmúltban a Világgazdaság adta hírül, hogy a MÁV tervbe vette a hatvan éve megszűntetett körvasúti személyszállítás újraindítását. Az elképzelések szerint Pestújhelyen, Újpalotán és Rákosfalván alakítanak ki megállót. A tervek várhatóan jövőre készülhetnek el, a kivitelezés pedig – amit a MÁV Európai Uniós forrásból szeretne megvalósítani – 2018-ban indulhat meg.