Egy újabb klasszissal lett szegényebb a magyar és a zuglói sportélet. Életének 72. évében elhunyt az olimpiai aranyérmes férfi vízilabdázó, Dr. Szívós István.
A kiváló sportember gyerekként a Ferencváros színeiben lett ismert és válogatott pólós, majd fogorvostan-hallgatóként, illetve gyakorló orvosként a világhírű OSC vízilabdacsapatát erősítette. Dr. Szívós István négy olimpián vett részt, és mind a négy alkalommal érmes lett. Legnagyobb sikerét az 1976-os montreali olimpián aratta, ahol aranyérmet nyert, de tagja volt a Münchenben ezüst-, Mexikóvárosban és Moszkvában pedig bronzérmet nyert együttesnek is.
Utolsó olimpiáján, 1980-ban a magyar csapat zászlóját is ő vitte. 1966 ás 1980 között összesen 308 alkalommal szerepelt a válogatottban, mellyel az olimpiai sikerek mellett egy világ- és két Európa-bajnoki címet is nyert. Sportolói pályafutását befejezve fogorvosként és edzőként dolgozott. Irányította többek között a Fradi felnőtt csapatát, valamint szövetségi kapitányként az utánpótlás válogatottat is.
1991-1998 között az FTC elnöke volt. Sportvezetőként legnagyobb sikere első magyar klubként a Fradi futballcsapatának a Bajnokok Ligája főtáblára való jutása volt. 1996-ban beválasztották a vizes sportágak halhatatlanjai közé (Fort Lauderdale, USA), illetve a kéznyoma és aláírása a Magyar Sportcsillagok falára is felkerült. 2000-ben az elmúlt évszázad vízilabda-válogatottjának lett a tagja, 2016-ban a Papp László Budapest-Sportdíjat, 2018-ban pedig a Csík Ferenc-díjat vehette át.
Dr. Szívós István az elmúlt közel húsz esztendőben a zuglói KSI SE Vízilabda Szakosztályát irányította. Emiatt a kerületi sportklub saját halottjának tekinti.
