Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu

Gyakori kérdések és válaszok a tervezett új Városközponttal kapcsolatban

Mi az az új Városközpont?

Az elmúlt évtizedekben számos elképzelés született már a Bosnyák tér és környékének rendezésére, de most először születtek olyan tervek, amelyek valóban az itt élők érdekeit szolgálják. Az új zuglói városközpont nemcsak a XIV. kerületben, hanem egész Budapesten az egyik legelőremutatóbb fejlesztés. Zugló új városközpontjának tervei két egymástól független, de egymással szinergiában létező beruházást tartalmaznak. Az első, számunkra a legfontosabb, egy önkormányzati fejlesztés, amely a jelenlegi piac helyén valósulhat meg. Itt hozzuk létre Zugló új, multifunkcionális főterét és itt épül meg az az épületegyüttes, amely magában foglalja a korszerű, de a hagyományos „Bosi” hangulatát őrző piacot, az új, jól felszerelt zuglói szakrendelőt és az önkormányzat új közigazgatási épületét.

Az új városközpont olyan problémákra ad fenntartható választ, amelyekkel Zugló évtizedek óta küzd, de mindeddig nem sikerült megoldani azokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez még csak koncepció, azzal bízta meg az Önkormányzat a Lima Design Kft-t, hogy ezt öntse látványtervekbe, hogy jobban lássák, értsék a zuglóiak és ehhez tudjanak építő kritikát, észrevételeket megfogalmazni, amelyeket igyekszünk figyelembe venni a további tervezés során. Ezért rendeztünk lakossági fórumot 2021. november 23-án és további lakossági egyeztetéseket tervezünk.

Az önkormányzati fejlesztés szomszédságában pedig magánberuházásban iroda-és lakónegyed épül parkokkal, bevásárlóutcával. Az új Bosnyák téri városközpont melletti területet Zugló Önkormányzata 15 évvel ezelőtt eladta, azóta többször is gazdát cserélt. Álmodtak már ide plázát, irodakomplexumot, ez a terület azonban ennél jobb lehetőségeket rejt, így a korábbi tervek szerencsére nem valósultak meg. Az ide tervezett új magánberuházást a kormány kiemelt projektté nyilvánította, így az önkormányzatnak nincs mozgástere az ügyben. Ennek ellenére hosszú tárgyalások során igyekeztünk rábírni a vállalkozót, hogy emberi léptékű beruházást valósítson meg. A két éve tartó egyeztetések eredményeképpen a megengedett 35 méteres, 12 emeletes épületek helyett legfeljebb 8 emeleteseketépítenek. És bár a kormányhatározat lehetővé tenné számukra 4000 lakás megépítését is, ezt sikeresen lealkudtuk a negyedére, 950-re. A kerületi szabályozás egyébként 6 emelet és 500 lakás építését engedélyezi a területre. Így ha figyelembe vesszük, hogy a kormányrendelet mennyit enged, felülírva a kerületi szabályozást, akkor azt gondoljuk, hogy egy jó kompromisszum született, amit az Önkormányzat és Horváth Csaba polgármester úgy ért el, hogy folyamatosan egyeztetett a magánberuházóval.

A tervezett magánberuházás során pláza helyett nyitott bevásárlóutcát alakítanak ki, esténként és hétvégén kihalt iroda-negyed helyett élettel teli közösségi teret építenek rengeteg, 35000 négyzetméternyi zöld sétánnyal, parkokkal, játszóterekkel, az építészeti minőségre pedig a világhírű Zaha Hadid Architects a garancia, amely kétségbevonhatatlanul a világ egyik legjobb építészirodája. Zugló polgármestereként fontosnak tartom, hogy a zuglói emberek részére  a magánbefektető több mint 11 milliárd forintnyi közberuházást valósít meg a környező utak, utcák felújításától kezdve a parképítésen át a Rákos-patak érintett szakaszának revitalizációjáig. Ami szintén fontos, hogy Zugló főterének megépítését és alatta a 200 férőhelyes mélygarázst is a magánberuházó vállalta megépíteni.

Miért fontos, hogy legyen a kerületnek központja?

Zugló központjának hiánya sok évtizedes probléma. A szolgáltatások szétszórtan és rossz minőségben elérhetők a kerületben. Mindegyik megújításra szorul, ezért logikus, hogy várospolitikailag is kiaknázzuk az új lehetőséget. Emellett három szempontot kell figyelembe venni: az elérhetőséget, a költséghatékonyságot és a kor követelményeinek való megfelelést. A jelenlegi zuglói városvezetés és várospolitika egyetért azzal az egyre jobban terjedő nézettel, hogy a XXI. századi modern várossal szembeni legfontosabb elvárás a kompakt város, vagy ahogy Párizs főpolgármestere, Anne Hidalgo nevezi, 15 perces város. Ez azt jelenti, hogy lakjon az ember akár a peremkerületekben is, 10-15 perc alatt gyalog, biciklivel vagy közösségi közlekedéssel elérhető kell, legyen bármi, ami a mindennapi élethez szükséges, munkahely, iskola, bolt, orvosi rendelő vagy bármilyen ügyintézéshez szükséges létesítmény. Ezzel lehet minimalizálni az utazásból, vagyis autózásból származó zsúfoltság, légszennyezés, és egyéb kellemetlenségek hatását.

Az elmúlt évtizedekben a legjellemzőbb probléma a városszétfolyás lett. Kiderült, hogy az agglomerációban állandóan bővülő családi házas lakóövezetekre épülő városfejlesztés fenntarthatatlan, ráadásul ezek egyre több, a városok körüli zöld területet vonnak el. A fővárosban és a vonzáskörzetében harminc éve is ugyanúgy két és fél millió ember élt, mint most – miközben Budapestről elköltözött 300 ezer lakos. Zuglónak korábban 160.000 lakosa volt, mára a hivatalos adatok szerint 120.000-en vagyunk. Nagyon sokan a távozók közül most az agglomerációban élnek, és nap mint nap ingáznak. Ez sokkal nagyobb környezeti terhelést jelent, mind a közlekedésben, mind a légszennyezésben.

A megoldást valójában a kompakt város jelenti, ahol kisebb távolságban érhetők el a szükséges intézmények, munkahelyek. Ehhez pedig a legkézenfekvőbb megoldás, hogy az elhanyagolt, elhagyott, városon belüli területeket felélesztik, beépítik és így mentesíteni lehet a várost a további terjeszkedéstől.  A Bosnyák térre elképzelt új városközpont éppen erre a problémára ad megoldást és ennek a XXI. századi elvárásnak felel meg.

Miért van szüksége az önkormányzatnak új épületre, nem lenne olcsóbb felújítani a jelenlegit?

Egy XXI. századi színvonalon, jól szolgálni akaró Önkormányzatnak, korszerű körülményekre és költséghatékonyságra szükséges törekednie.  Zuglóban a hivatali ügyeket ma a kerületben elszórtan, különböző helyeken lehet intézni, mert a szervezeti egységeink nem fértek el egy helyen. Ez nagyban nehezíti a zuglóiak ügyintézését. Ezen kívül a Városháza egy lakóházból átalakított épületben kapott helyet, ahol az Önkormányzat munkatársai gyakran méltatlan, arra alkalmatlan, esetenként mellékhelyiségből átalakított sötét szobákban kénytelenek dolgozni és fogadni a zuglói polgárokat. Mivel lakóépület volt, ennek megfelelő a szerkezete is. Az épület szükséges szerkezeti átalakítása azért, hogy a célnak valóban megfeleljen, lehetetlen, míg visszaalakítása lakásokká gazdaságosabban megoldható.

Az épület teljes felújításra szorul; a gépészetét, elektromos hálózatát, a világítást, nyílászárókat, burkolatokat cserélni kellene. A gépészet előtt azonban az épület energetikai korszerűsítése is szükségszerű, mert csak így optimalizálható azépület gépészeti rendszere. A felújítás ebben az esetben több milliárd forint. A felújítások szükségességét jól mutatja az épület működési költsége, amely éves viszonylatban eléri a 82 millió forintot. A korszerű épületkialakítás a működési költséget meg tudná felezni. És azt is látni kell, hogy a felújítás sem oldaná meg, hogy egy helyen tudják a lakosok intézni gyorsan és korszerűen a hivatalos ügyeiket.

Ehhez képest az új Városháza, amely a tervek szerint ráadásul Zugló szívében épül meg, hosszútávra oldhatja meg Zugló strukturális problémáját azzal, hogy kap egy főteret, amely multifunkcionális rendezvénytér is lenne egyben és ide kerülhet a közigazgatási központja, ahol a lakosok minden hivatalos ügyüket egy helyen, gyorsan intézhetik, a bevásárlással és egészségügyi ellátással együtt.  Mindez maximálisan a fenntarthatóság jegyében készül majd, a legkorszerűbb környezettudatos megoldásokat alkalmazva.

Amennyiben a szakrendelők is egy épületbe kerülnek a jelenlegi koncepció szerint, az további költségmegtakarítást jelentene. Éppen a felújítási és a működési költségek alapján kerültek ezek a  funkciók egybe a városközpontba és ezek kialakítására készült a koncepció. Az új korszerű, energiahatékony épületben a jelenlegi működési költségek minimálisan is a jelenlegi költségek felére csökkenthetők, ami összességében a mai energiaárakon is 200 millió forintéves megtakarítást eredményezhet.

Mi lesz a jelenlegi Pétervárad utcai önkormányzati épülettel? Visszaalakítható társasházzá? Készültek erre költségbecslések? Mi a terv az itt készült lakásokkal? Kiadja az önkormányzat vagy eladja azokat?

A jelenlegi Pétervárad utcai önkormányzati épületet, ha lehetőségünk van rá, szeretnénk megtartani, visszaalakítani lakásokká és így bérlakások formájában hasznosítani. Ennek az a feltétele, hogy a kormány ne folytassa a jelenlegi, önkormányzatokat (különösen az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat) sújtó politikáját, az elvonásokat, valamint visszakaphassuk azt a 6,7 milliárd forintot, amelyet eddig elvont a kormány. Amennyiben az önkormányzat mégsem tudja megtartani az épületet, mert önrészként kell használnunk az új városközpont beruházásban, akkor értékesíteni fogjuk, de abban az esetben is lakások lesznek benne.

A hivatal épületének lakásokká alakítására még nem készültek tervek, ez majd a beruházás elindulása után aktuális. A tényleges költségbecslés a tervek elkészülte után készíthető.

Miért szükséges az Örs vezér terén és Hermina úton levő orvosi szakrendelők átköltöztetése? Nem lenne olcsóbb felújítani azokat, mint újabb építkezésbe fogni?

Zugló Önkormányzata számára a legfontosabb feladat, hogy a zuglói lakosoknak a lehető legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátást biztosítson. Az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottunk a nagy számú orvos és dolgozói létszámhiány csökkentésére, ezért vezettük be a Zugló-pótlékot és az ezzel egyenértékű támogatásokat az egészségügyi dolgozóink számara. Ennek ellenére egyre nagyobb problémát okoz, de nem csak Zuglóban, hanem az egész országban a hiányuk, egyre élesedik a verseny munkahely-kínálati szempontból és a bér mellett ma már egyenértékű szempont a munkakörülmények minősége. Ezért lenne fontos a szakrendelők integrációja, hogy a gyógyításhoz megfelelő munkakörülményeket biztosíthassunk, és hogy a jelenleg párhuzamosan, két szakrendelőben futó rendelések egy helyen történő megszervezésével, a létszámhiány jelentős részét is tudjuk orvosolni, vagyis ezzel az új intézmény magas szinten történő működtetéséhez meglesz az orvosszakmai létszám.

Az is indokolja az új szakrendelő kialakítását a régiek felújítása helyett, hogy az Örs vezér terei szakrendelő, ugyan egy népes lakótelep közelében, de a kerület legszélén található, a legtöbb zuglói számára távol, a Hermina úti szakrendelő pedig alkalmatlan a teljes körű, modern egészségügyi ellátásra. Ráadásul az elmúlt években mindkét rendelőben versenyt futott az Önkormányzat az enyészettel, hogy a zuglóiak megfelelő ellátást kaphassanak, de valójában mindkét épület pénznyelő.

Az önkormányzat régóta foglalkozik a szakorvosi rendelők felújításával. Az Örs vezér terén lévő épület gépészeti megújítása előbb-utóbb elkerülhetetlen. A gépészet előtt azonban az épület energetikai korszerűsítése is szükségszerű, mert csak így optimalizálható az épület gépészeti rendszere. A hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, majd a gépészet felújítása a mostani árakon is nagyságrendileg is meghaladja a 4,2 milliárd forintot.

Ugyanez elmondható a Hermina úti rendelőről is. Itt a felújítás meghaladhatja a 2,7 milliárd forintot.

A két épület együttes felújítása tehát várhatóan 7 milliárd forintba kerülne az önkormányzatnak, ami aránytalanul sok. Ráadásul a felújítással sem lehetne a mai igényeknek megfelelő ellátást biztosítani, nem változnának jelentősen a helyiségkapcsolatok, és az orvosi berendezések elhelyezése sem lenne kedvezőbb.

Jól mutatják a szükséges felújítást az épületek jelenlegi működtetési költségei is. Az Örs Vezér téri épület éves rezsiköltsége 177 millió, míg a Hermina úti rendelőé 107 millió forintba kerül.

Ehhez képest az új szakrendelő a kerület kellős közepén szolgálná a zuglóiakat, sokkal olcsóbban megépíthető és a jelenlegi épületek fenntartási költségeinek feléből, harmadából lehet majd üzemeltetni.

Az ellátás egy helyre szervezése  garantálná a teljes orvosszakmai hátteret, amellett, hogy jelentős működési költségmegtakarítást eredményez, így több és magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtására is lenne lehetőség, mint pl. a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés egyre fontosabb feladata.

Az Örs vezér terei rendelő működési költsége 2020-ban:

Brutto: 176 450 242 Ft

A Hermina úti rendelőé

Brutto:  107 435 143 Ft

______________________

Összesen: 283 885 385 Ft

Ezen felül van még a két telephely informatikai összekötésének – optikai sötétszál bérlés – költsége:

2020. évben 3.000.000,-Ft + 810.000,-Ft ÁFA = 3 810 000 Ft.

____________________________________

Ezzel együtt a teljes rezsi: 287 695 385

A szakrendelő működési költségeit úgy lehetne felére csökkenteni, hogy közben korszerűbb, magasabb színvonalú körülményeket nyújtunk a zuglóiaknak.

A Bosnyák téri piac nagyon fontos része a kerületnek. Mi a garancia, hogy nem teszik tönkre, nem veszti el hagyományos értékeit? Mi az elképzelésük a piac kialakítására vonatkozóan?

Az új “Bosi” a régi piac őstermelős hangulatának megőrzését tűzte ki célul, ezért az új piaccsarnok központi részének legfrekventáltabb helyén kapnak helyet az őstermelői asztalok, az üzletek pedig e köré szerveződnek. Így dominánsan őrzi az őstermelői hangulatot az új Bosi. Bárhonnan lépünk be a piacra, rögtön rálátunk a központi részre, amelyet az őstermelői asztalok foglalnak el.

A piac jelenlegi állapotában egy összetákolt, utólagosan fedett vásárlótérrel rendelkezik, komoly felújításra és korszerűsítésre szorul. A hatósági előírásoknak sok tekintetben nem felel meg, így az egészséghigiéniai feltételek biztosítása miatt is szükséges az átalakítása. A tervezési koncepció készítése előtt és alatt a Budapest Vásárcsarnokai (Csapi) illetékeseivel többször egyeztettünk. Ennek megfelelően a tervezett piac, vagy vásárcsarnok területén a boltok mellett több mint száz olyan elárusítóhely alakul ki, amely továbbra is biztosítja az árusok sokszínűségét, ami az egyik legfőbb értéke a piacnak.

A jelenlegi piac nyilvántartás szerinti alapterülete 4800 négyzetméter, raktárak igazából csak a bolti egységek alatti pince rekeszekben találhatók.

Az új koncepció szerint viszont egy 5600 négyzetméteres piacot alakítunk ki, ehhez pluszban jön még egy 1300 négyzetméteres raktárterület, valamint egy igen komoly, több mint 1700 négyzetméteres árufeltöltő rész, vagyis összesen több mint 8600 négyzetméteres területet kap a piac.

A tervezett piac üzletkialakítását és árusító asztalainak számát a CSAPI-val közösen egyeztetve a jelenlegi piac bérleti szerződései és igényei szerint alakítottuk ki. Az árusítóhelyek száma a jelenlegihez képest nem csökken, sőt pár üzlethelyiséggel növekszik is. Ezek a számok azonban a végleges tervek készítése során és az üzemeltetővel való további egyeztetések során változhatnak.

Mi lesz a péntek-szombati önkormányzati piaccal? Megmaradhat-e a sokak számára fontos “bolhapiac”? Ha beépül a terület, lesz-e ezeknek helye?

Mind az önkormányzati hétvégi, mind a bolhapiac megmarad. Erre több koncepciót is kidolgozunk. A Zuglói Piacüzemeltetési és Közösségi tér Kft által üzemeltetett hétvégi önkormányzati vásár működésének biztosítására a végleges tervek során mindenképpen megoldást keresünk. A legbiztosabbnak két lehetőség látszik:

  1. Lőcsei utca – a péntek-szombati forgalom mentesítésével
  2. a Bosnyák utca zöldterületének kialakításánál biztosítjuk az árusítás lehetőségét, akár előre megépített egységes asztalokkal.

Tudjuk, hogy igény van az úgynevezett kínai árukra is, de ezek nem feltétlenül kapcsolhatók egy őstermelői piac árukínálatába.

Az eddigi egyeztetések alapján a piac kirakodó területe vasárnaponként, igény esetén megnyitható a bolhapiac számára. Ez összességében több mint száz kirakodást tesz lehetővé, amelyet a bolhapiac jelenlegi területén nem lehet megvalósítani. A városi főtér többfunkciós kialakítása a téren történő árusítást sem zárja ki, az itt árusítás, és annak házirendjének esetleges kialakítása későbbi döntést igényel. De itt is felmerül a Bosnyák utca. Amennyiben ott alakítjuk ki a péntek-szombati piacot, így adja magát, hogy a vasárnapi bolhapiac is ott kapjon helyet.

Mi lesz a piaccal az építkezés több éve alatt?

A piac működését ideiglenes helyen mindenképpen biztosítani fogjuk a tervek elkészültét követően az építés időpontjának és időtartamának ismeretében. Szeretnénk a mostani piac közelében ezt kialakítani, a szóbajöhető helyszíneket még vizsgáljuk.

Hogyan biztosítják, hogy az új városközpontban, a fedett piacon, a bérleti díjak ne legyenek drágábbak az árusoknak?

Zugló Önkormányzata úgy szerződik a CSAPI utódjával, a Budapest Vásárcsarnokai Kft-vel, hogy abban kizárja az infláció mértékénél nagyobb drágulást a bérleti díjakban.

Az új, de a hagyományos piac értékeit megőrző piacon tehát a bérleti díjak a tervek szerint érdemben nem változnak amiatt, mert egy korszerű, modern, kulturált környezetbe kerülnek a standok. A zuglói önkormányzat közcélú beruházásnak tekinti a piaccsarnok építését a szolgáltatás minőségének javítása érdekében. Más önkormányzatok hasonló piac felújítási beruházásainál az a tipikus hiba, hogy a beruházást rövid távon, gyorsan meg akarják téríttetni a bérlőkkel, amitől többszörösére nőnek a bérleti díjak. Ezt a hibát mi nem követjük el, és ezért a szerződésben garantáljuk, hogy a bérleti díjak csak az infláció mértékéig változhatnak, de a korszerűsítés miatt nem.

Miért kell újabb lakóparkot is építeni, miért nem elég csak az Önkormányzat-piac-szakrendelő hármasát megépíteni a Városközpontba?

A zuglói városközpontnak nem része, hanem szomszédos beruházója az iroda-bevásárlóutca-és lakóházak fejlesztője. Városfejlesztési szempontból természetesen fontos figyelembe venni es lehetőség szerint kontrollálni a magánberuházót. Az önkormányzat kizárólag közcélú fejlesztéseket hoz létre, míg a magánberuházó üzletorientált fejlesztést valósít meg. A szomszédság viszont  lehetőséget teremt további közcélú fejlesztésekre, ezek azonban kompromisszumokat igényelnek. A beruházó több mint 11 milliárd forintnyi közfejlesztést vállalna.

A magánterület fejlesztését nyilvánította a kormány tavaly kiemelt jelentőségűvé. Ez olyan mértékű beépítést tesz lehetővé a beruházó számára, amely a bemutatott tervekhez képest is jelentősen nagyobb épületeket és lakásszámokat eredményezne. A teljesség igénye nélkül például akár 35 méter magas, 12 emeletes épületeket és több mint 4000 lakás építését valósíthatnák meg. Az Önkormányzat közbenjárására, hosszú tárgyalások és egyeztetések eredményeképp a végső tervek 8  emeletes épületeket tartalmaznak és negyedannyi lakást, mint amennyit a kormányrendelet szerint építhetnének. A jelenleg érvényben levő zuglói építési szabályzat szerint egyébként 6 emelet magasságban es 500 lakást építhettek volna. Ezt írta felül a kormányrendelet.

A lakásépítések kapcsán két markáns zuglói vélemény fogalmazódott meg. Az egyik szerint ne épüljön több, mert Zugló megtelt. A másik vélemény szerint szükség van új lakásokra is. A megfelelő döntés meghozatalához a következő szakmai szempontokat érdemes figyelembe venni. Zugló lakásállománya  mind mennyiségben, mind minőségben jelentősen elmarad a szükségeshez képest. A szakmai tanulmányok az épületek 50-100 éves átlagos élettartamával számolnak. A lakásállomány elérhetőségének, minőségének és mennyiségének szinten tartása érdekében legalább 1 százalékának kellene évente megújulnia, új lakások építésével. Zuglóban 75 ezer lakás van, ez azt jelenti a fentiek értelmében, hogy évente legalább 750 lakásnak kellene épülnie, vagy azzal egyenértékű felújításon átesnie, ezzel szemben az utóbbi közel egy évtized átlagát tekintve évente 142 lakás épült.  Ezért olyan elavult és elöregedett a zuglói lakások zöme. Az utóbbi évek várospolitikai döntései azt segítik elő, hogy a lakásépítési kedv növekedhessen. Így ez a beruházás is ezen a helyzeten javíthat. Ráadásul a kínálat bővülése a magas lakásárakat is csökkentené.

Fontos látni, hogy nem egyszerre egy év alatt épül majd be ez a terület, hanem 7-8 év alatt, vagyis az ide tervezett lakásszám megépítése is eloszlik ennyi időre, tehát még ezzel sem éri el a kerület az évi 1 százalékos megújulását a lakásállományának.

Miért nem inkább zöldterületeket hoznak létre a túl magas és nagy épületek helyett? Így végleg megszűnik a kertvárosi jelleg.

Zugló az ország nyolcadik legnépesebb önkormányzata és nincs hagyományos, megérdemelt, méltó központja, főtere. A Bosnyák tér mindig is a kerület városközpontjának volt kijelölve. Így ez a terület nem kertvárosi jellegű, különösen nem a jelenlegi formában. Ennek ellenére a tervezett beruházás során igen komoly zöldfelületek alakulnak ki, amelyre a lehetőségek alapján maximálisan figyeltünk. A Bosnyák téren egy 6-8 ezer négyzetméteres főtér létesül fákkal, zöld felületekkel. Az önkormányzati fejlesztés szomszédságában pedig magánberuházásban iroda és lakóházak épülnek zöld sétányokkal, amelyeket szintén mindenki használhat. Ezen kívül a környező utcákban több mint 13 ezer négyzetméter zöldterület jön létre, és a Rákos-patak ideeső szakaszát is teljesen felújítják, revitalizálják, a partját fákkal és cserjékkel zöldítik. Összességében több mint 35 ezer négyzetméter parkosított terület valósul meg. A korábban ide tervezett hatalmas pláza helyett egy emberléptékű, élhető, okos és fenntartható városközpont születik, ötvözve a belváros sokszínű, minőségi szolgáltatási környezetét Zugló zöld identitásával.

A Bosnyák tér környezetének rendezése nélkül felesleges ez a beruházás. Miért nem inkább azzal foglalkoznak először?

A Bosnyák tér környezete pont a tervezett beruházás kapcsán válik rendezetté, jelentős mértékben a magánberuházó közcélú fejlesztéseinek köszönhetően. Így jöhet létre végre Zugló új méltó központja.

A tervezett beruházás befejezéséig a környezet is megújul. Az Önkormányzat egyeztetéseket folytat a terület másik felén építkező magánberuházóval a terület rendezésével kapcsolatosan. A magánberuházó számára is kulcsfontosságú, hogy a környék úthálózata, környezete szintén rendezett legyen, hiszen ez az épülő ingatlanjainak értékéhez is nagy mértékben hozzájárul. A Bosnyák tér és környékének rehabilitációjától ráadásul azt is reméli a kerületvezetés, hogy Zugló egyik legfontosabb tere újra visszakapja központi, méltó szerepét, ami jelentősen felértékelheti ezt a városnegyedet, növelheti a környéken található lakások értékét is, így a kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok is megfordulhatnak.

Nem lesz kifejezetten káros ekkora mélygarázst építeni?

 A felszíni parkolás az egyik legkárosabb es legkörnyezetszennyezőbb megoldás, mert elfoglalja a helyet más fontosabb funkciók elől, így pl. a jó közérzetet biztosító zöldfelületek elől.

A területen lakók, vagy a szakorvosi rendelőbe érkezők parkolását a közterületeken nem lehet és nem is szabad biztosítani. A közterületi parkolók kialakítása esetén ugyanis nem lehetne zöldfelületeket kialakítani, ami viszont alapvető szempont a kerületvezetés számára. Tehát vagy zöldfelület vagy felszíni parkolás.

A parkolóhelyek hogyan oszlanak meg a funkciók között? Tudják-e, mennyi autót vonz a rendelőintézet, a Hivatal és a piac külön-külön?

A tervezett funkciókhoz kapcsolódóan a parkolási igények eltérőek,  nem feltétlenül egy időben jelentkeznek és ez jelentősen csökkenti a terhelést. A hivatalba és a szakorvosi rendelőbe hétközben, napközben érkeznek majd a látogatók, így a parkolási igény ekkorra esik, míg a piac esetében elsősorban hétvégén lehet nagyobb parkolási igényre számítani.

A kiépítésre kerülő mélygarázsban közel 350 parkolóhely kaphat helyet. Emellett az épület szomszédságában magánberuházásban létesülő bevásárlóutca és ahhoz kapcsolódóan épülő mélygarázst is  igénybe vehetik majd a Városközpontba érkezők.

Az Örs vezér tere sokkal rosszabb állapotban van, miért nem azzal foglalkoznak?

Az Örs vezér tere megújítására az ősz során már aláírtunk egy szerződést a kormánnyal, a Fővárossal, es a szomszédos kerületekkel. A projekt lényege, hogy az M2 és HÉV összekötése  mellett az Örs vezér tere es  környezete is teljes mértékben megújul. A beruházás révén az Örs vezér teret naponta használók egy korszerűbb es zöldebb környezettel találkozhatnak majd. A projekt részeként a teljes HÉV pálya hangszigetelt, üvegfal mögé kerül és átjárhatóvá válik a Zugló és Kőbánya közötti rész.

Mennyire fogja a forgalom megterhelni a Thököly utat és a Nagy Lajos király útját?

A tervezés legfontosabb szempontja, hogy a tervezett forgalom a lehető legkisebb mértékű plusz terhelést jelentse a környékre. A beruházásra vonatkozóan forgalomszámlálás alapján készült forgalmi tanulmányterv. Ezek alapján a funkciók tervezett aránya a legkedvezőbb, mert az itt lakás és itteni munkavégzés mellett az itt élők bevásárlását is lehetővé teszi.

Szakértők, várostervezők egyre gyakrabban hangoztatják, hogy az ideális város, a kompakt város, ahol lakjon az ember akár a peremkerületekben is, 10-15 perc alatt gyalog, biciklivel vagy közösségi közlekedéssel elérhető kell, legyen bármi, ami a mindennapi élethez szükséges, munkahely, iskola, bolt, orvosi rendelő vagy bármilyen ügyintézéshez szükséges létesítmény. Ezzel lehet minimalizálni az utazásból, vagyis autózásból származó zsúfoltság, légszennyezés, és egyéb kellemetlenségek hatását.

Korábban írtunk a kompakt, vagy ún. 15 perces városokról, amelyek kiépülésével épp a forgalomnövekedést lehetne visszaszorítani. Részletek a 2. kérdésre adott válaszban.

Lesz-e kötött pályás közlekedés a Thököly úton (villamos)/vagy alatta (metró)?

A kötöttpályás közlekedés fejlesztése tervben van. Zugló vezetésének határozott célja, hogy mielőbb megépüljön a négyes metró a Bosnyák térig és tovább. Reméljük, ezt kormányzati támogatás is elősegíti. A kormánynak lenne is rá pénze, legalábbis, ha abból indulunk ki, hogy éppen nemrég nyerte meg egy kormányközeli cég  a Déli Körvasút részét képező Kelenföldi pályaudvar és Ferencváros pályaudvar között épülő 6 km-es vasúti szakasz megépítését. Szakértők szerint a szakaszt kb. 40 milliárd forintból el lehetne készíteni. A kormány azonban közel tízszer ennyi pénzt, 338 milliárdot ad rá. Csak a túlárazásából meg lehetne hosszabbítani a négyes metrót, hogy az eredeti tervek szerint Budaörstől Újpalotáig érjen.

Tervezik egy ilyen nagy beruházás miatt óvoda, iskola építését? Az ideköltözők gyermekei milyen intézménybe járnak majd?

Jelenleg Zuglóban több az óvodai és iskolai férőhely, mint ahány gyermek van, ezért már kellett is óvodai működést felfüggeszteni a kihasználatlanság miatt. Csak bölcsődei és óvodai férőhelyben több mint 600 gyereknek tudnánk azonnal helyet biztosítani. Így az Önkormányzat részéről jelenleg nincs tervben újabb óvoda vagy iskola építése erre a területre. A beruházó azonban a lakások mellett tervezi óvoda kialakítását is.

Végeztek-e független szervezetek környezeti hatástanulmányt?
 

Az érintett területet már évtizedek óta mind a fővárosi keretszabályozás, mind a kerületi építési szabályozások alapján városközponti területként határozták meg. A szabályozási rendelet elfogadásának törvényi előírásai között szerepel, hogy minden szakhatósággal, így a környezetvédelmi hatósággal is kötelező egyeztetni. A szakhatósági észrevételeket, álláspontokat a szabályozási tervbe, annak elfogadása előtt be kell építeni. Ez az eljárásrend igaz a szabályozási rendeletek módosítása esetén is. A rendeleteket mindig az elfogadásuk előtt lakossági véleményezésre ki kell függeszteni, ami minden esetben megtörtént.

A szabályozási rendelettel az önkormányzat az egész kerület beépítési lehetőségét, törvényi szabályozási keretek közt határozza meg.

A jelenlegi helyzetben a magánberuházás építési munkálataival kapcsolatban az építés során betartandó munkavégzés szabályainak meghatározása a kormányhivatal, mint eljáró hatóság feladata és kötelezettsége.

Mennyibe fog kerülni az építkezés és miből lesz finanszírozva? Zuglóban semmilyen más fejlesztés nem tud majd megvalósulni, hiszen olyan mértékű hitelt kell felvenni, ami el fogja adósítani a kerületet, megfojtva ezzel minden más fejlesztést vagy állagmegőrzést.

A számítások alapján a tervezett beruházások szinte teljesen finanszírozzák egymást. A terület beépítéséből származó helyi adóbevétel többlete ugyanis nagyságrendileg azonos a kerület beruházásához szükséges forrással, így a jelenlegi forrásokból megvalósulhatnak további kerületi beruházások is.

A beruházás tervezett költsége 15 milliárd forint. Az Egészséges Budapest program keretein belül 1,2 milliárd forint jut a rendelő kialakítására. A felszabaduló épületek eladásából 4 milliárd forintra számítunk. A felsorolt meglévő források mellett nagyon fontos kiemelni, hogy a parkoló-szint, mélygarázs megépítését a magánberuházó átvállalja, így közel 4 milliárd forinttal csökken a beruházás forrásigénye. A jelenlegi tárgyalások és megegyezések alapján a magánberuházó egyébként összesen 11 milliárd forint értékben végez fejlesztéseket az Önkormányzati területen. A mélygarázs mellett, a főteret és a környező utak fejlesztését is átvállalja.

Az adóbevételek mellett pedig a működési költségmegtakarítást is figyelembe kell venni, ami szintén további fejlesztéseket tesz majd lehetővé az Önkormányzat számára.

A jelenlegi Pétervárad utcai önkormányzati épületet, ha lehetőségünk van rá, szeretnénk megtartani, visszaalakítani lakásokká és így bérlakások formájában hasznosítani. Ennek az a feltétele, hogy a kormány ne folytassa a jelenlegi, önkormányzatokat (különösen az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat) sújtó politikáját, az elvonásokat, valamint visszakaphassuk azt a 6,7 milliárd forintot, amelyet eddig elvont a kormány. Amennyiben az önkormányzat mégsem tudja megtartani az épületet, mert önrészként kell használnunk az új városközpont beruházásban, akkor értékesíteni fogjuk, de abban az esetben is lakások lesznek benne.

Mi a biztosíték, hogy nem plázát fognak építeni?

A magánberuházó legújabb tervei (lásd Zaha Hadid Architects mesterterv) felváltanák  a jelenleg pláza megépítésére meglévő jogerős építési engedélyt. A magánberuházó illeszkedve a kerületi önkormányzat emberléptékű, élhető, és fenntartható Városközpontjához, amely a főteret, a piaccsarnokot,  a szakrendelőt és a közigazgatási központot foglalja magába, a Rákos-patakig  elérő egybefüggő zöld sétánnyal kapcsolódik. A sétány mellett a magánberuházásban bevásárlóutca, irodák, lakások épülnek, így ötvözve a sokszínű, minőségi szolgáltatási környezetet Zugló zöld identitásával.

Miért csak utólag lehet megismerni a terveket? Megint az emberek megkérdezése nélkül terveznek egy ilyen nagy beruházást. Miért nincsen érdemi beleszólási lehetősége a zuglóiaknak?

Az új városközpont kialakítása már több évtizede napirenden van. Horváth Csaba polgármester is a 2019-es polgármesterségért folytatott kampányában bemutatta már az elképzeléseit és a zuglóiak többsége ezek ismeretében szavazott neki bizalmat. A mostani kerületvezetés így két éve tárgyal, egyeztet a lehetőségekről. Az elképzeléseket pedig most látványtervekbe öntötték, hogy így a lakosság számára is jobban érthetőek legyenek. Ezek a látványtervek azonban egyelőre csak a koncepciót mutatják be és nem véglegesek. A tervek véglegesítéséhez természetesen az itt élők véleményét, észrevételeit és javaslatait is figyelembe vesszük.

Az eddig elkészült tervek szakmai alapon foglalják össze a lehetőségeket, vizsgálva a terület úthálózatát, beépítési lehetőségeit, funkciók kialakításának a lehetőségeit. Az építészet egy önálló szakma, így a tervezés is szakmai alapon kell, hogy történjen.

Ezzel együtt a lakosság véleményére is kíváncsiak vagyunk, ezért most, hogy a koncepció elkészült, elindul a párbeszéd a zuglóiakkal is. Szeretnénk megismerni a véleményüket, félelmeiket, észrevételeiket, ezért lakossági fórumot szerveztünk a témában november 23-án. Örömmel várjuk a továbbiakban is a véleményeket, építő észrevételeket, kritikákat a térre, az épület megjelenésére vonatkozóan, amelyekből a megvalósítható meglátásokat a lehetőségekhez képest igyekszünk a tervekbe beépíteni.

Az Örs vezér terén a gyermekorvosi szakrendelők négy másik kerület betegeit is ellátják, ahonnan a Bosnyák tér jóval messzebb van. Hogyan kívánják ezt megoldani?

Az Örs vezér terei szakrendelő egészségügyi kínálatából a háziorvosi rendelőket épp közelebb költöztetjük az emberekhez, a közeli lakótelep közepére, így könnyebben meg lehet majd közelíteni azokat.

Zugló Önkormányzatának elsődleges feladata, hogy Zugló lakosságának orvosi és szakorvosi ellátását magas színvonalon biztosítsa. A tervezett városközpont beruházással a szakellátást egy helyen, korszerű körülmények között, a kerület középpontjában lehet megvalósítani, ami sokkal több embernek lesz így közelebb a lakóhelyéhez. Az Örs vezér terén működő szakrendelő ugyan egy népes lakótelep közepén van, ugyanakkor a kerület legszélén, így sokkal több zuglói lakosnak van távol és utaznia kell ahhoz, hogy odajusson.

Megítélésünk szerint a szomszédos kerületben lakók egészségügyi ellátása nem elsődleges feladata önkormányzatunknak. A XVI. kerületi szakrendelő felújítása egyébként hamarosan befejeződik. A X. kerületben a szakellátás szintén biztosított, ezért nekünk a zuglóiak ellátására kell koncentrálnunk elsődlegesen.

A november 10-i testületi ülésen elhangzott, hogy az Örs vezér tere környékéről „külön buszokkal szállítanák a betegeket” a Bosnyák térre. Milyen költségekkel járna ez?

A jelenleg is működő “külön kisbusz-járat”, a kimondottan nehezen közlekedő idős embereket és mozgássérulteket, adott esetben babakocsis kismamákat hozza és viszi, igény esetén, Zugló különböző pontjairól az Örs vezér terei szakrendelőbe és vissza. Ez nem egy általános buszos szolgáltatás, hanem kimondottan igény és rászorultsági elven működik. Ennek, az esélyegyenlőséget biztosító szolgáltatásnak a fenntartása és megerősítése a szolgáltatás majdani helyszínétől függetlenül is fontos.

Az Örs vezér teréről egyébként eljutni a Bosnyák térre mindössze 6 megálló a 3-as vagy 62A jelű villamossal. Cserébe viszont minden szolgáltatás egy helyen lesz elérhető mindenki számára.

A BKK-val a végleges tervek megléte után egyeztetni fogunk a közösségi közlekedés újrahangolásáról, mert szeretnénk, hogy a kerület bármely pontjáról könnyen elérhető legyen az új Városközpont. Fontos, hogy akár a piacot, az önkormányzatot, a szakrendelőt akarják felkeresni, ezt a lehető legkényelmesebben tehessék meg.

Milyen arányban lesznek az épülő lakások között önkormányzati bérlakások - pl. orvosoknak, óvónőknek, nővéreknek kiadhatók?

Amennyiben a Bosnyák téri önkormányzati beruházás szomszédságában megvalósuló, lakó-és irodaépületekre gondolnak, ott a jelenlegi tervek szerint nem lesznek önkormányzati bérlakások, mivel az nem az Önkormányzaté. Az a terület és az a fejlesztés egy magánberuházóé,  az Önkormányzatnak nincs köze hozzá.

Ezzel együtt az Önkormányzat számára ez egy rendkívül fontos kérdés és feladat, ami folyamatosan napirenden van és jelenleg is vannak futó projektjeink, amelyekben új lakásokat adunk többek közt a kerületben dolgozó orvosok, ápolók, rendőrök, pedagógusok számára. És ezért is gondolkodunk abban, hogy a jelenlegi Pétervárad utcai önkormányzati épületet visszaalakítanánk társasházzá és abban bérlakásokat is kialakítanánk.

A korábban itt álló és 15 éve elbontott tanuszoda pótlása tervben van-e?

Az önkormányzat évekkel ezelőtt megszerezte a BVSC sportkomplexumát, amelyben kiváló minőségű uszoda is található. Ezt a zuglói idősek például ingyenesen vehetik igénybe. Ezzel váltotta ki a korábbi kerületi vezetés az elbontott és értékesített uszodakomplexumot. A BVSC néhány megállóra van a tervezett Városközponttól.

Zugló Önkormányzatának ezen túlmenően is fontos, hogy minél többen juthassanak hozzá minőségi sportolási lehetőségekhez. Jelenleg éppen vizsgáljuk pl. a Füredi lakótelepen található Kék óvoda helyén lévő ingatlanon egy új kisebb sportkomplexum és háziorvosi rendelő kialakításának lehetőségét.

A legtöbb nagy építkezés (pl. stadionok, biodóm) időközben jelentősen drágult. Milyen biztosítékokkal kívánja a zuglói Önkormányzat az építtetővel kötött szerződésben megakadályozni a hasonló drágulást?

Zugló önkormányzata elkötelezett abban, hogy az új városközpont megépítése a legkorszerűbb technológiákkal, de a legköltséghatékonyabb megoldásokkal valósuljon meg, es ennek érdekében a teljes átláthatóság garantálva lesz a beruházás minden egyes napján.

Sajnos sokan a kormány beruházásaira gondolnak, amelyek jelentős részének megépítését kormányközeli cégek nyerik és sokszor rendkívül túlárazottak.

Zugló új városközpontját azonban nem a kormány építi és nem EU-s pénzekből. Ez nem lesz túlárazva. Sajnos az építőipari anyag-és munkaárak valóban folyamatosan növekednek, amivel számolnunk kell, de túlárazva nem lesz a projekt.

Megosztás

Hozzászólások lezárva.

Nagyítás
Kontraszt