Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu
december 13. szerda, Luca

Településképi bejelentési eljárás

I. Tevékenység átfogó megnevezése
Településképi bejelentési eljárás

II. A bejelentés benyújtás módja
A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul.

III. A bejelentés tartalma tételesen
A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a folytatni kívánt építési tevékenység megjelölését, a tervezett építési tevékenység helyét, a telek helyrajzi számát, valamint az építési tevékenység elvégzésének tervezett időtartamát. A településképi bejelentéshez a tervezett tevékenységtől függően, a „Csatolandó mellékletek” cím alatt megjelölt tartalmú bejelentési dokumentációt kell mellékelni.

A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell. A településképi követelményeket a településkép védelméről szóló 38/2017. (IX. 25.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

IV. Csatolandó mellékletek

A kép kattintásra nagyobb méretben olvasható.

Letölthető dokumentum: Nyomtatvány településképi bejelentési eljáráshoz

Az egyes munkarészek tartalmi követelményei az alábbiak:

1. Műszaki leírás
Szöveges dokumentum, mely ismerteti
1.1. a meglévő és a tervezett építményre, reklámfelületre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat,
1.2. a településképi bejelentési eljárást megelőző, azzal összefüggő egyeztetések, engedélyek tartalmát.

2. Alaprajz
Az építmény szempontjából meghatározó, a tervezett tevékenységgel érintett szinte(ek) rajza, melyen ábrázolni kell
2.1. az építmény kontúrját,
2.2. az építmény kontúrján kívül megjelenő előtetőt, előlépcsőt, és egyéb szerkezeteket,
2.3. kerítés esetén a pillérek, kapuk méretét, helyét, a kapuk nyitásirányát.

3. Homlokzatrajz és színterv
Az építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló rajz, amely tartalmazza
3.1. az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, hirdetési célú berendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőket, díszítőelemeket, lépcsőket.
3.2. az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét,
3.3. az egyes homlokzati felületek színskála szerinti színkódját vagy a termék pontos beazonosíthatóságát lehetővé tevő színmeghatározást.

4. Utcakép
A környezetbe illesztés bemutatására a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos (legalább 2-2) telken lévő építmények utcai nézetének rajza vagy fotódokumentáció.

5. Látványterv
Az építmény tervezett kialakítását bemutató axonometrikus vagy perspektivikus ábrázolás, vagy fotómontázs.

V. Eljárás illetéke, igazgatási szolgáltatási díj
A településképi bejelentési eljárás lefolytatása illeték- és díjmentes.

VI. Településképi véleményezési eljárás leírása
A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e, valamint azt, hogy a bejelentés tárgya

  • megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
  • megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek:
    • megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
    • alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
    • az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, és látványukhoz;
    • a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
    • védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
  • a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.

A polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül

  • a tervezett építési tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés megfelel a meghatározott követelményeknek és a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe,
  • megtiltja az építési tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe.

A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozat birtokában – az abban foglalt esetleges feltételek figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg. (A 15 napba nem számít bele a polgármesteri döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam.)

A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése és tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.

A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat az épület utólagos hőszigetelése, színezése, a tetőhéjalás cseréje, valamint a teljes épületen egyidejűleg megvalósított nyílászárócsere esetén a közléstől számított két évig érvényes, egyéb esetekben a közléstől számított egy évig érvényes.

A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat érvényességi idejének lejárta előtt az érvényesség meghosszabbítása kérhető, ha a tervezett tevékenység műszaki tartalma nem változott meg. Ebben az esetben a polgármester a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat érvényét további egy évre meghosszabbítja.

A tevékenység tudomásulvételéről szóló határozat érvényességi idején belül megkezdett, de az érvényesség lejártának időpontjában befejezetlen tevékenység esetén a polgármester a megvalósult tevékenység készültségének figyelembevételével a szükséges továbbépítési munkákról, vagy az eredeti állapot helyreállításáról településképi kötelezési eljárás keretében dönt.

A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat érvényességének ideje alatt a bejelentett tevékenység tekintetében a bejelentő és jogutódja közös kérelemmel kérheti a jogutódlás megállapítását.
A jogutódlás megállapítását követően a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozatban megállapított jogok és kötelezettségek a jogutódot illetik meg.

Az építési tevékenység tudomásulvételéről szóló döntés érvényességi idején belül megkezdett, de az érvényesség lejártának időpontjában befejezetlen tevékenység esetén (amennyiben bejelentő nem kérte az érvényesség meghosszabbítását) a polgármester a megvalósult tevékenység készültségének figyelembevételével a szükséges továbbépítési munkákról, vagy az eredeti állapot helyreállításáról településképi kötelezési eljárás keretében dönt.

A polgármesternek a településképi bejelentési eljárás során hozott döntését a főépítész készíti elő.

VII. A településképi bejelentéssel kapcsolatos jogkövetkezmények
A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett építési tevékenység folytatását.

Településképi kötelezettség megszegésének minősül:

  • a településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül,
  • a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak ellenére,
  • a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérően,
  • a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően,
  • a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén a szakmai konzultáción rögzítettektől eltérő vagy anélkül,
  • a településképi követelmények megszegésével

végzett tevékenység.

Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.
Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.

A településképi kötelezettség megszegése esetén mellőzhető a településképi kötelezési eljárás lefolytatása, ha a tevékenységet a településképi követelmények betartásával végezték.

Befejezetlen tevékenység esetén a polgármester a felhívás közlésétől számított 15 napos határidővel a továbbépítési munkák tekintetében településképi bejelentés benyújtására hívhatja fel az ingatlan tulajdonosát.

A településképi követelmények megsértésével elhelyezett reklám, reklámhordozó esetén a polgármester a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott eljárás lefolytatása érdekében értesíti a fővárosi kormányhivatalt.

A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben településképi bírság szabható ki.

A településképi bírság megállapításával és végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyekben a hatáskört Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.

A településképi bírság megállapítása szempontjából a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása tekintetében e magatartás elkövetője

  • a bejelentési dokumentációban és a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően, valamint a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén a településképi bejelentésen Bejelentőként megnevezett személy,
  • a településképi bejelentés nélkül végzett tevékenység esetén az építtető,
  • a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a kötelezett.

A polgármester az építtető személyét az ingatlan tulajdonosának, önkormányzati tulajdon esetén a vagyonkezelőjének (a továbbiakban együtt: az ingatlan tulajdonosa) nyilatkozata alapján állapítja meg.
Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építtetőt a polgármester felhívása ellenére nem nevezi meg, a településképi bejelentés nélkül végzett tevékenység esetén a településképi bírságot az ingatlan tulajdonosával szemben kell kiszabni.

A településképi bírság összege

  • településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 20.000 forint,
  • tevékenység bejelentési eljárás során kiadott igazolás érvényességi idejét meghaladó időn túl történő folytatása esetén 20.000 forint,
  • a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1.000.000 forint,
  • a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500.000 forint,
  • bejelentési eljárás során kiadott igazolásban előírt kikötések végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 500.000 forint,
  • településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 1.000.000 forint,
  • egyéb esetben (különösen a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén a szakmai konzultáción rögzítettektől eltérően vagy anélkül végzett építési tevékenység esetén és a településképi követelmények megszegésével végzett építési tevékenység esetén) legfeljebb 1.000.000 forint.

A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a településképi bírság ismételten kiszabható.

A településképi bírságot az építmény, építményrész felújításának, átalakításának, elbontásának elrendelése esetén is ki kell szabni.

Amennyiben befejezetlen építési tevékenység esetén az ingatlan tulajdonosa a polgármester felhívására a településképi bejelentést benyújtja, a polgármester a településképi bírság kiszabását mellőzi.

VIII. A döntés elleni jogorvoslat rendje, előírásai
A polgármester döntésével szemben a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

IX. Vonatkozó jogszabályok

  • a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
  • a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet
  • a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 38/2017. (IX.25.) önkormányzati rendelete
Megosztás

Hozzászólások lezárva.