Telefon: +36 1 8729 100
E-mail: hivatal@zuglo.hu
augusztus 23. szerda, Bence

Településképi bejelentési eljárás

I. Tevékenység átfogó megnevezése

Településképi bejelentési eljárás

A települési önkormányzat polgármestere jogszabályban meghatározott esetekben és módon településképi bejelentési eljárást folytat le az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és reklámelhelyezések tekintetében. A Polgármesteri Hivatal szervezetén belül a településképi bejelentési eljárásokban a polgármester megbízásából a Főépítészi Csoport jár el.

II. Vonatkozó jogszabályok

  • a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény
  • a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
  • Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról szóló 25/2013. (V. 27.) önkormányzati rendelete
  • Budapest-Zugló Képviselő-testületének Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról szóló 19/2003. (VII.08.) sz. rendelete

III. Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet és e rendelet előírásai alapján településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi közterületről vagy magánútról látható tevékenységek végzéséhez:

  • Meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
  • Meglévő épület homlokzatán nyílászáró méretének – az épület tartószerkezetét nem érintő – megváltoztatása.
  • Meglévő, helyi (kerületi, fővárosi) védelem alatt álló épületen nyílászáró – építési engedélyhez nem kötött – cseréje.
  • Az épület homlokzatához illesztett előtető építése, árnyékoló elhelyezése, meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni.
  • Az épület homlokzatán erkély, loggia beépítése, meglévő beépítés átalakítása, ha az építési tevékenységgel az épület tartószerkezeti rendszerét, tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni, vagy változatlan formában újjáépíteni.
  • Meglévő épület homlokzatán, kerítésen cégér, cégtábla és reklámfelület elhelyezése, meglévő átalakítása, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni.
  • Áru- és pénzautomata elhelyezése, ha:
    • meglévő építmény homlokzatán kerül elhelyezésre és az elhelyezéséhez nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni, vagy
    • önálló építményként kerül elhelyezésre, és az építmény mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
  • Ünnepekhez köthető időszak kivételével kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti állvány jellegű épület építése, bővítése, ha mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet, kivéve a rendezvényeket kiszolgáló, legfeljebb 8 napig fennálló új épület építését.
  • Közterület vagy magánút felőli telekhatáron, továbbá közterületi vagy magánút felőli telekhatáron álló kerítés hiányában a közterületi vagy magánút felőli telekhatártól számított 10 méteren belül kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, kivéve a kerítés azonos színnel történő újrafestése, vagy azonos anyaggal történő helyreállítása, pótlása, ha az építési tevékenység során a kerítés geometriája nem változik meg.
  • Utasváró fülke építése.
  • Közműépítmény takarását biztosító építmény építése, bővítése, átalakítása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
  • Közműépítmény takarását szolgáló díszítő festés.
  • Közterületen vendéglátó terasz létesítése.

A településképi bejelentési eljárást az építési engedély alapján végzett építési tevékenység esetén is le kell folytatni, ha:

  • az építési engedélyezési eljárást településképi véleményezési eljárás nem előzte meg,
  • a településképi véleményezési eljáráshoz benyújtott tervdokumentáció a településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységre nem tér ki, továbbá
  • a megvalósuló építmény a településképi véleményezési eljáráshoz benyújtott tervdokumentációban foglaltaktól építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött módon, bejelentéshez kötött építési tevékenységgel tér el.

IV. A bejelentés benyújtásának módja

A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul.

A bejelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

  • a bejelentő nevét,
  • a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  • a folytatni kívánt építési tevékenység megjelölését,
  • a tervezett építési tevékenység helyét, a telek helyrajzi számát,
  • az építési tevékenység elvégzésének tervezett időtartamát.

A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt kell mellékelni a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével. A bejelentési dokumentáció készítéséhez tervező közreműködése nem követelmény.

V. Csatolandó mellékletek

A különböző, bejelentés-köteles munkálatok mellé csatolandó dokumentumok listáját IDE KATTINTVA tekintheti meg.

Az egyes munkarészek tartalmi követelményei az alábbiak:

  • 1. Műszaki leírás
    Szöveges dokumentum, mely ismerteti

    • 1.1. a meglévő és a tervezett építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat,
    • 1.2. a településképi bejelentési eljárást megelőző, azzal összefüggő egyeztetések, engedélyek tartalmát.
  • 2. Helyszínrajz
    A tervezéssel érintett telek és a telket határoló közterület(ek) ábrázolása, mely tartalmazza

    • 2.1. az égtájjelölést,
    • 2.2. a tervezéssel érintett telken meglévő és tervezett terepszint feletti építményeket körvonalrajzzal,
    • 2.3. közterületen tervezett építési tevékenység esetén a tervezéssel érintett közterület-részletet, melyen fel kell tüntetni
    • 2.3.1. a tervezéssel érintett közterület-szakaszon lévő ingatlanok telekhatárát, valamint házszámát vagy helyrajzi számát,
    • 2.3.2. út- és járdaszegély(eke)t, zöldsávot, berendezéseket, úttartozékokat.
  • 3. Alaprajz
    Az épület szempontjából meghatározó, a tervezett építési tevékenységgel érintett szint(ek) rajza, melyen ábrázolni kell

    • 3.1. az épület kontúrját,
    • 3.2. az épület kontúrján kívül megjelenő előtetőt, előlépcsőt, és egyéb szerkezeteket,
    • 3.3. kerítés esetén a pillérek, kapuk méretét, helyét, a kapuk nyitásirányát.
  • 4. Homlokzatrajz
    Az épület valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló rajz, amely tartalmazza az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdető-berendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőket, díszítőelemeket, lépcsőket.
  • 5. Színterv
    Színezett homlokzati rajz, mely tartalmazza

    • 5.1. az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét,
    • 5.2. színskála szerinti színkódját vagy a termék pontos beazonosíthatóságát lehetővé tevő színmeghatározást.
  • 6. Utcakép
    A környezetbe illesztés bemutatására a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken lévő épületek utcai nézetének rajza vagy fotódokumentáció.
  • 7. Látványterv
    Az épület tervezett kialakítását bemutató axonometrikus vagy perspektivikus ábrázolás, vagy fotómontázs.

VI. Eljárási határidő

A tervezett tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

VII. Eljárásban vizsgálandó kérdések és az eljárás menete

A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya:

  • megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak;
  • megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek:
    • megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
    • alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
    • az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
    • a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e; és
  • védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait.

A tervezett építési tevékenység kikötéssel vagy anélkül történő tudomásulvételéről szóló igazolás a közléstől számított egy évig érvényes.

Az igazolás tartalmazza:

  • a bejelentés iktatási számát és ügyintézőjének nevét,
  • a bejelentő (építtető) nevét, valamint lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
  • a bejelentett építési tevékenység megjelölését,
  • a bejelentés előterjesztésének napját, valamint
  • azt az időtartamot, amelyre a bejelentés szól.

VIII. A döntés elleni jogorvoslat

A polgármester döntésével szemben a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

IX. Jogkövetkezmények

A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett építési tevékenység folytatását.

Településképi kötelezettség megszegésének minősül:

a) az e rendeletben meghatározott településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység folytatása,
c) az építési tevékenység bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltaktól eltérő folytatása, vagy
d) az építési tevékenység a bejelentési eljárás során kiadott igazolás érvényességi idejét meghaladó időn túl történő folytatása.

Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlantulajdonossal szemben településképi kötelezési eljárást folytat le. Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, az eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.

Befejezetlen tevékenység esetén a polgármester a felhívás közlésétől számított 15 napos határidővel a továbbépítési munkák tekintetében településképi bejelentés benyújtására hívja fel az ingatlantulajdonost.

Amennyiben az ingatlantulajdonos a felhívásra a településképi bejelentést benyújtja, a polgármester a bejelentés elmulasztása miatt megállapítandó bírság kiszabását mellőzi.

Amennyiben az ingatlantulajdonos a felhívásra az előírt határidőn belül a településképi bejelentést nem nyújtja be, a polgármester a településképi kötelezési eljárást lefolytatja.

A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester pénzbírságot szab ki, melynek összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 20 000 forint,
b) építési tevékenység bejelentési eljárás során kiadott igazolás érvényességi idejét meghaladó időn túl történő folytatása esetén 20 000 forint,
c) a polgármester tiltása ellenére végzett építési tevékenység esetén 50 000 forint,
d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 50 000 forint,
e) bejelentési eljárás során kiadott igazolásban előírt kikötések végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 50 000 forint,
f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 50 000 forint,
g) egyéb esetben legfeljebb 50 000 forint.

Az a)–d) pontokban meghatározott bírságot befejezetlen építési tevékenység, valamint az építmény, építményrész, reklámfelület felújításának, átalakításának, elbontásának elrendelése esetén is ki kell szabni, az e) és f) pontokban meghatározott bírság ismételten kiszabható.

Az építési tevékenység tudomásulvételéről szóló igazolás érvényességi idején belül megkezdett, de az érvényesség lejártának időpontjában befejezetlen tevékenység esetén, amennyiben bejelentő a tevékenység folytatására az érvényesség lejártának időpontjáig ismételten nem tesz bejelentést, a polgármester a megvalósult tevékenység készültségének figyelembevételével a szükséges továbbépítési munkákról, vagy az eredeti állapot helyreállításáról településképi kötelezési eljárás keretében dönt.

Megosztás

Hozzászólások lezárva.